Külügyminisztérium: Magyarország decemberig elvárja Szerbiától a kárpótlási törvény problémájának megoldását

A magyar külügyminisztérium komoly eredménynek és a bővítési folyamat értékének tartja, hogy az Európai Bizottság szinte valamennyi csatlakozni kívánó ország esetében előrehaladásról számol be. Szerbia tagjelölti státuszának megszerzését illetően azonban a magyar diplomácia álláspontja változatlan: Magyarország “elvárja” a szerb féltől, hogy “legkésőbb december elejéig” oldja meg a szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény komoly aggodalmakra okot adó problémáját.

A magyar álláspont változatlanságát rögzítő közleményt a Külügyminisztérium szerdán juttatta el az MTI-hez, miután az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta éves bővítési csomagját, amely értékeli a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok integrációs előrehaladását.

A Külügyminisztérium közleményében üdvözli az előrehaladást, amit Szerbia az elmúlt időszakban elért. Mint megállapítják, a szerb kormány számos olyan intézkedést hozott, amellyel bizonyította érdekeltségét a csatlakozási folyamat felgyorsításában, s a tagjelölti státusz megszerzésében. Szerbia csatlakozási folyamatának előrehaladásában szomszédként és a bővítési folyamat mellett elkötelezett tagállamként Magyarország is érdekelt – hangsúlyozza a közlemény, amely azonban arra is kitér, hogy a szerb parlament által szeptember 26-án elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény “komoly aggodalmakra ad okot”.

Mint emlékeztetnek, a törvény kizárja a II. világháború idején Szerbiában megszállóként szolgált katonákat és örököseiket a tulajdoni kárpótlásból, akkor is, ha nem követtek el bűncselekményt. A rendelkezés a kollektív bűnösség meghaladott elvén nyugszik, s mint ilyen diszkriminatív; ellentmond az egyetemes és uniós értékeknek és normáknak, sérti a koppenhágai politikai kritériumok terén vállalt kötelezettségeket – emelik ki, majd leszögezik: ezért a magyar álláspont változatlan. Budapest elvárja a szerb féltől, hogy legkésőbb december elejéig oldja meg a problémát.

Az Európai Tanács december 9-én csak ebben az esetben hozhatja meg a szükséges egyhangú döntést a tagjelöltség megadásáról. A Európai Bizottság véleménye, amely egyértelmű jogi helyzetet szeretne látni a rehabilitáció és az ezzel kapcsolatos kárpótlás területén, jó alap a további egyeztetésekhez – hangsúlyozza a közlemény.

Az Európai Bizottság bővítési csomagjával kapcsolatban a magyar Külügyminisztérium egyebekben egyetért az Európai Bizottság azon megállapításával, hogy a horvát csatlakozási tárgyalások lezárásával a bővítési folyamat új szakaszba lépett, s közleményükben úgy fogalmaznak: a magyar elnökség és Horvátország közös sikere volt a csatlakozási tárgyalások 2011. június 30-i lezárása. A csatlakozási szerződés decemberi aláírása az egész térség felé jelzi: az európai perspektíva valós, az egyéni teljesítmény alapján az Unió nyitott a feltételeket teljesíteni kész és képes országok előtt.

Üdvözli a közlemény, hogy Montenegró komoly eredményeket tudott elérni a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez előfeltételül meghatározott területeken, és hangsúlyozza, hogy a tagjelöltet minden lehetséges eszközzel támogatja a következő integrációs lépcsőfok elérése, a tárgyalások megkezdésében.

A Macedóniára vonatkozó jelentéssel kapcsolatban a közlemény csalódottságot fejez ki, mert a tárgyaláskezdés útjában álló akadályt – a névvitát Görögországgal – nem sikerült elhárítani. Bátorítani kell, hogy az érintett felek megállapodást érjenek el, hogy annak nyomán Macedónia mielőbb tárgyaláskezdési időpontot kapjon – hívják fel a figyelmet.

Albánia és Bosznia-Hercegovina esetében az uniós csatlakozási folyamat feladatainak teljesítése szempontjából viszonylag kevés előrehaladás történt. Magyarország bátorítja a két ország politikai vezetőit, hogy érdemi lépésekkel folytassák a megkezdett reformfolyamatot, hiszen az országuk modernizálása szempontjából meghatározó jelentőségű.

Koszovóval kapcsolatban az állásfoglalás megjegyzi, hogy Magyarország kész konkrét szakértői támogatást nyújtani az uniós integrációra való felkészüléshez

Budapestnek alapvető érdeke Törökország európai elkötelezettségének fenntartása és üdvözöli az Európai Bizottság ezirányú megállapításait: míg határozottan és konkrétan felhívja a figyelmet a teendőkre, elismeri Törökország stratégiai jelentőségét, s kiemelt szerepét az EU kapcsolatrendszerében. Egyetért azzal is, hogy Törökország egyre aktívabbá váló nemzetközi szerepvállalása az EU közös kül- és biztonságpolitikájával összhangban alakuljon.

Befejezésül a Külügyminisztérium üdvözöli az izlandi csatlakozási folyamat eredményeit: a magyar elnökségi időszak lendületét átvéve a lengyel elnökség is megteremti az előrehaladás kereteit a csatlakozási tárgyalások számára. Izland – mint mélyen gyökerező demokrácia – már eddig is szoros uniós kapcsolatokkal, s példaértékű lehet a jövendő tagjelöltek számára.