A Mol és az INA ügyei is szóba kerültek a magyar-horvát államfői megbeszéléseken

A magyar és a horvát energetikai cégekhez kapcsolódóan az INA privatizációjával összefüggő korrupciógyanúk és azok a horvát tervek is szóba kerültek a magyar-horvát államfői megbeszéléseken, hogy korlátozzák a külföldi tulajdon arányát az INA-ban.

Schmitt Pál köztársasági elnök az Ivo Josipovic horvát államfővel folytatott csütörtöki budapesti megbeszélései után az MTI kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy a horvát mellett magyar hatóságok is készek vizsgálatokat folytatni a horvát olajipari vállalat privatizációjával összefüggésben az utóbbi hónapokban felmerült korrupciógyanús ügyekben. Ezek – mint a magyar államfő fogalmazott – “nem befolyásolják a két ország együttműködésének baráti jellegét”.

Kiemelte ugyanakkor, hogy mindkét ország komoly erőfeszítéseket tesz a korrupció visszaszorítására, “a nullatolerancia elve alapján”.

Azzal kapcsolatban, hogy a horvát kormány tervei között szerepel, korlátoznák a horvát stratégiai vállalatokban a külföldi tulajdonrész arányát, legfeljebb 49 százalékot engedélyezve, Schmitt Pál azt mondta: “ebbe beleszólásunk nincsen”. Felhívta ugyanakkor Ivo Josipovic figyelmét arra, hogy a horvát lépéseknek az Európai Unió versenyjogi szabályaival összhangban kell megtörténniük.

A Mol résztulajdona az INA-ban jelenleg 47,26 százalék, a horvát államé 44,84 százalék.

Ivo Josipovic horvát államfő a Mollal és az INA-val kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a horvát olajipari cég “stratégiailag fontos Horvátország és az egész térség számára”, hozzátéve, “horvát nemzeti érdek az energiaellátás biztosítása, valamint az, hogy az INA megfelelő módon fejlődjön”.

“Horvátország biztosan nem fog olyat tenni, ami ellentétes lenne az Európai Unió szabadpiaci rendelkezéseivel” – mondta Ivo Josipovic, hozzátéve, legfeljebb az INA tulajdoni viszonyainak befagyasztását tudja elképzelni, amíg tisztázódnak a korrupciógyanús ügyek. “Ne maradjon kérdőjel, hogy esetleg korrupción alapul egy cég jelene és jövője” – jelentette ki.

A horvát államfő az MTI kérdésére elmondta azt is, nem tart attól, hogy esetleg késne Horvátország 2013. július 1-i csatlakozása az Európai Unióhoz, amiért Írország és Csehország az unió működését szabályozó Lisszaboni Szerződés egyes rendelkezései alól kapott mentességét esetleg a horvát csatlakozás jóváhagyásával együtt kívánja elfogadtatni. Ivo Josipovic hangsúlyozta, hogy reményei szerint ez nem fog bekövetkezni. Úgy fogalmazott: “Élveztük mindkét ország támogatását a csatlakozási tárgyalások alatt, ezért remélem, hogy a belpolitikai ügyek és az uniós dilemmák nem fogják befolyásolni Horvátország csatlakozásának ratifikációs folyamatát.”

A két államfő példaértékűnek nevezte a két ország magyar és horvát kisebbségeinek védelmét, és abban is egyetértettek, hogy a szoros gazdasági, kereskedelmi, kulturális és turisztikai kapcsolatok továbbfejlődhetnek Horvátország uniós taggá válásával.