Népbetegséggé vált Németországban a burnout szindróma

Népbetegséggé vált Németországban a burnout szindróma egy szerdán nyilvánosságra hozott jelentés szerint, a napokban nagy megdöbbenésre a labdarúgó bajnokság első osztályában szereplő Schalke 04 csapatának rendkívül népszerű vezetőedzője mondott le azonnali hatállyal tisztségéről, mert kiégett.

A közvéleményt nem csupán Ralf Rangnick bejelentése lepte meg, hanem az is, hogy mindezzel a nyilvánosság elé állt.

Értesülések szerint az edző is burnout szindrómával – azaz a teljes kiégéssel -, illetve annak tüneteivel küszköd. Azzal a betegséggel, amely a jelentés szerint Németországban népbetegséggé vált. A kimerültség, a túlterheltség, illetve a kiégés tünetegyüttese a kezdetben elsősorban a menedzserek betegsége volt, ma azonban már több mint 9 millió németet gyötör. Nem csoda, hogy azonnali vita kezdődött a betegség felismeréséről, valamint lehetséges megelőzéséről.

Szakértők szerint különösen veszélyeztettek az idealisták: vagyis azok, akik azt gondolják, hogy erejük végtelen, hogy mindent kibírnak, és állandóan a tökéletességre törekszenek. Akik nem ismerik el, hogy a kimerültség általános emberi dolog és egyáltalán nem számít személyes gyengeségnek.

Ami a tüneteket illeti, az orvosok szerint mindenki másképp reagál. A legáltalánosabb tünetek közé mégis az állandó fáradtság, illetve kimerültség, a tartós alvási zavarok, a koncentrációképesség csökkenése, a szaporodó munkahelyi hibák, a különböző szív- és gyomorpanaszok, a hátfájás, a szédülési rohamok, továbbá a belső nyugtalanság, illetve feszültség, a félelem, továbbá a kiüresedés érzete, valamint az érdeklődés hiánya tartozik. A burnout szindróma tartós kimerültséget jelent és különösen veszélyes, mert hosszú és lappangó folyamat, a kiégés nem egyik pillanatról a másikra következik be.

Az európai hírű berlini Charité egyetemi klinika vezető pszichiátere szerint a kiégés betegség rendkívül súlyos probléma Németországban. De legalább annyira súlyos gond, hogy a betegséget még mindig egyfajta tabuként kezelik, amelyről “nem illik” beszélni. Ebből a szempontból Ralf Rangnick edző rendkívül jó példát mutatott, az ilyen “prominens” személyek esete ugyanis felhívja a figyelmet arra, hogy a témával mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak komolyan kell foglalkozniuk.

Szakértők szerint a betegséggel, illetve annak gyanújával ajánlatos azonnal szakorvoshoz fordulni. A tünetegyüttes ugyanis sok esetben súlyos és még nehezebben gyógyítható depresszióhoz vezethet. Egyre több az olyan német vállalat, amely immár komolyan foglalkozik az esetleges túlterheltség okozta stressz problémájával, annak kezelésével, illetve megelőzésével, mindez azonban feltételezi a munkavállalók együttműködését.

Mint ahogy a burnout szindróma megelőzése is egyfajta tudatosságot, “intelligenciát” feltételez. Annak felismerését, hogy az esetleges kiégés ellen tudatos lépéseket kell tenni. Szakértők szerint nélkülözhetetlen a kikapcsolódás stratégiája, ami a szabadságon, a pihenésen kívül a többi között magában foglalhatja a rendszeres mozgást, illetve sportot, a társaságot, valamint különböző formájú kulturális kikapcsolódást.