Mesterházy: 2012 a programalkotás, 2013 a szövetségkötés éve lesz

Az MSZP arra készül, hogy 2014-ben váltópárt legyen – mondta Mesterházy Attila elnök-frakcióvezető szerdán sajtótájékoztatón, miután a szocialisták elnöksége megtárgyalta a párt alapszabályának módosítását célzó javaslatokat. Így jelöltállítási, gazdálkodási és hatásköri szabályok is változhatnak az MSZP-ben. Az indítványokról a novemberi kongresszus dönt.

Mesterházy Attila beszámolt arról, hogy az elnökség elfogadta azt a Váltópárt 2014 elnevezésű stratégiát, amely meghatározza az MSZP előtt álló feladatokat. Eszerint amíg 2010 a választási vereséget követő stabilizáció éve volt, addig 2011 az építkezésé és a belső ügyek rendezéséé kell legyen, majd 2012 a programalkotás és a nyitás, 2013 pedig az alternatívaállítás és a szövetségkötés éve. Az MSZP-elnök szerint ez a menetrend vezethet el az Orbán-kormány leváltásához.

Elmondta, hogy az MSZP alapszabályának megújítására a párttagok, pártszervezetek, tagozatok és platformok az elmúlt hónapokban 328 javaslatot fogalmaztak meg, ezeket a szerkesztőbizottság kodifikálja, majd a novemberi kongresszus határoz róluk kétharmados többséggel.

A szocialista párt elnöksége az alapszabályreform során négy elvet – a nyitottságot, a demokratizmust, az átláthatóságot és a hatékonyságot – tartana szem előtt, a Mesterházy Attila által ismertetett javaslatok is ezekkel függnek össze. Így például azok a szervezetek, amelyekkel az MSZP együttműködési megállapodást kötött, tanácskozási joggal rendelkeznének a párt választmányában és a kongresszuson.

Mesterházy Attila fontosnak nevezte, hogy az MSZP alulról építkező, demokratikus párt legyen, ahol kötelező a többségi döntések betartása, s lényeges, hogy a kisebbség ne zsarolhassa a többséget.

A részletekről szólva elmondta, hogy az alapszabály a jövőben a tagok mellett külön említené az aktivistákat és a szimpatizánsokat. Változnának a kongresszusi küldöttek delegálásának szabályai: nem a párttagok, hanem a megyében élők száma lenne a döntő, megakadályozandó, hogy a pártépítést a küldöttlétszám növelése motiválja. Ehhez kapcsolódva alakulna át a finanszírozás is, amelynek alapját szintén a helyben élő választópolgárok száma adná, a többletforrásokat pedig a teljesítményelv alapján, politikai akciókra biztosítanák.

A vezetőség támogatja, hogy maximálják a tagdíjfizetés alóli felmentéseket, hogy elektronikus tagnyilvántartásra térjenek át, illetve hogy a tagdíjak fizetését negyedévente ellenőrizzék.

Az elnökség egyetértett azzal kezdeményezéssel, amely az összeférhetetlenségi szabályok szigorításával legfeljebb két párttisztség egyidejű betöltését engedné, és azzal is, hogy az MSZP országos és megyei tisztviselőinek a parlamenti képviselőkével megegyező vagyonnyilatkozatot kelljen tennie, amit a fegyelmi és etikai testület ellenőrizhetne. Ez volt az egyike annak a hat kérdésnek, amelyről a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform – végül eredménytelen – pártszavazást kezdeményezett.

Támogatta az elnökség azokat a javaslatokat is, amelyeket a pártgazdálkodás reformján dolgozó, Tukacs István vezette munkacsoport terjesztett elő. Így szerepel a tervek között, hogy az MSZP nagyobb összegű kiadásait a központi pénzügyi ellenőrző bizottság előzetesen véleményezze. Indoklásul Mesterházy Attila elmondta: a Jókai utcai székház átépítése és üzemeltetése miatt az MSZP hosszú időre eladósodott, ráadásul az utóbbi években több ingatlant hitelből vásároltak meg, ami – az állami támogatás csökkenésével – rendkívüli terheket rakott a pártra. “Elfogadhatatlannak tartom, hogy ilyen súlyú döntést a pártelnök egyedül hozzon meg” – jelentette ki.

A további támogatott javaslatok egyike szerint a parlamenti és önkormányzati képviselőjelöltek állításakor az érintett pártszervezet összes tagja szavazhatna, ugyanakkor a jelölt személyét az MSZP országos, illetve megyei elnökségének is jóvá kellene hagynia.

Az elnökség emellett felhatalmazást kapna, hogy etikai ügyekben gyors döntést hozzon, így akár felfüggessze valakinek a párttagságát. Mesterházy Attila ezt úgy magyarázta: a választási kampányban “volt olyan politikus, aki összeütközött a törvénnyel, és a törvény elütötte”, az MSZP vezetői mégsem tudták elérni, hogy lemondjon tagsági viszonyáról. Kérdésre válaszolva aláhúzta: ennek a javaslatnak semmi köze Gyurcsány Ferenchez és platformjához.

Kezdeményezik egy önálló etikai testület létrehozását is, míg a jelenleg ugyanennek a hatáskörébe tartozó alapszabály-értelmezést másik grémiumra bíznák.

Informatikai hálózat kiépítésével úgynevezett véleménybankot hoznának létre, amelyen keresztül az MSZP tagjai szakpolitikai kérdésekben fejthetnék ki álláspontjukat, és választhatnának különböző megoldási javaslatok között.

Az elnökség támogatja egy teljesítményértékelési szempontrendszer kidolgozását is.

A párt elnökségét úgy alakítanák át, hogy ha az MSZP kormányra kerül, csak az elnökségi tagok egyharmada vállalhatna kormányzati szerepet. Mesterházy Attila szerint ugyanis jelenleg annak isszák a levét, hogy kormányon kiürült a párt, senki sem foglalkozott a szervezetépítéssel. Ez a lépés – folytatta – azt is világossá tenné, hogy a pártnak van kormánya, nem fordítva.

Mesterházy Attila hangsúlyozta, hogy megválasztása óta az MSZP megújításának híve, és ez a korábban ismertetett menetrend alapján zajlik. Arra a kérdésre, hogy várakozása szerint mikor kezdhet jelentősen nőni az MSZP támogatottsága, úgy felelt: ez, csakúgy mint a szocialista párt megújítása, hosszú, szisztematikus építkezés eredménye lesz, nem történik meg egyik napról a másikra, és ebben a “hisztériaroham meg a világvége-hangulat nem segít”.

Kérdésre válaszolva Mesterházy Attila azt is közölte: a jövő évi tisztújításon biztosan újból elindul a pártelnöki tisztért.