Nem döntöttek az uniós belügyminiszterek Románia és Bulgária Schengen-csatlakozásáról – ÖSSZEFOGLALÓ

Hollandia és Finnország ellenállása miatt az EU-országok belügyminiszterei – csütörtöki brüsszeli tanácskozásukon – nem tudtak dönteni arról, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezethez.

A miniszterek elvetették Cecilia Malmström EU-biztos azon javaslatait is, amelyek arra irányultak, hogy a schengeni övezeten belül a határellenőrzés átmeneti visszaállítására vonatkozó fő döntési jogkörök az uniós tagállamoktól kerüljenek át az Európai Bizottsághoz.

Ami a román és bolgár Schengen-csatlakozás ügyét illeti, a soros lengyel EU-elnökség nevében Jerzy Miller belügyminiszter sajnálattal állapította meg, hogy nem érvényesült a szolidaritás elve, és nem teljesült az az ígéret, hogy ha a jelölt ország eleget tesz a felkészülési követelményeknek, akkor a schengeni övezet tagjává válhat.

A hollandok és a finnek nem voltak nyitottak arra a kompromisszumos javaslatra sem, hogy idén ősszel csupán a vízi és a légikikötőkben töröljék el a határellenőrzést, a szárazföldi átkelőkről pedig csak jövőre döntsenek. Ezt az indítványt a korábban szintén fenntartásokat hangoztató Franciaország és Németország is el tudta volna fogadni. A lengyelt megelőző magyar EU-elnökség még olyan kompromisszumos elképzelést vázolt fel, amely szintén kétszakaszos Schengen-bővítésről szólt, de már idén ősszel döntöttek volna a szárazföldi határellenőrzés jövő évi megszüntetéséről is.

Gerd Leers holland bevándorlási és menedékjogi miniszter újságíróknak azt mondta: Hága elismeri, hogy a két ország határvédelme technikai értelemben felkészült a csatlakozásra – ezt a tényt júniusban, a magyar elnökség utolsó belügyminiszteri tanácskozásán mondták ki hivatalosan -, de ezen túlmutató bizalomra is szükség lenne: arra, hogy százszázalékos biztonsággal meg tudják állapítani, a két szóban forgó ország mindent megtesz a korrupció és a szervezett bűnözés ellen, és hogy ez az elkötelezettség “visszafordíthatatlan”. Leers szerint jelenleg nem ez a helyzet.

“Mit ér az olyan ajtó, amelyre nyolc kiváló biztonsági zárat szereltek, de aki az ajtóban áll, mindenkit beenged?” – tette fel a kérdést a holland politikus.

Pintér Sándor magyar belügyminiszter a tanácskozás után újságíróknak azt hangsúlyozta, hogy Románia és Bulgária sok munkát, energiát fektetett a csatlakozási feltételek teljesítésébe. Reményének adott hangot, hogy a közeli jövőben döntés születhet a schengeni övezet kibővítéséről.

Az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójából többen – köztük Göncz Kinga magyar EP-képviselő – elfogadhatatlannak minősítették a román és bolgár csatlakozási döntés elhalasztását.

“A schengeni csatlakozásnak nem feltétele a korrupciómentes, tiszta közélet. Arról nem is szólva, hogy a hiányosságokra hivatkozva sokáig halogatható a belépés, hiszen a szervezett bűnözés és a korrupció leküzdése éveket vesz igénybe. Mind Bulgária, mind Románia e téren fölmutatott teljesítményét külön ellenőrzik az uniós szervek, és mint a tanácsülés után elhangzott, a két tagállam komoly haladást mutatott föl ebben is” – hangsúlyozta Göncz Kinga.

A tanácskozás másik schengeni vonatkozású napirendi pontja a svéd belügyi EU-biztos javaslata volt. Cecilia Malmström azt indítványozta a minap, hogy a közrendre és a belbiztonságra nézve súlyos veszélyt jelentő helyzetben – előre tervezett nagy nemzetközi rendezvények előtt – csak az uniós végrehajtó testület javaslata alapján, a tagállamok szakértőinek minősített többségű egyetértésével lehessen dönteni a schengeni övezeten belüli határellenőrzés átmeneti visszaállításáról. Váratlan események bekövetkeztekor a tagállamok ugyan öt napra saját maguk is visszaállíthatnák a belső határellenőrzést, de Malmström elképzelése szerint ennek meghosszabbítását már jóvá kellene hagyatni az unióval.

Az uniós belügyminiszterek körében azonban nem aratott sikert az EU-biztos felvetése, és többen elfogadhatatlannak minősítették az egyes tagállamok döntési jogkörének elvonását.

A belügyminiszterek megvitatták a közös osztrák-magyar határvédelmi segítségkérést is. Ennek hátterében az áll, hogy az elmúlt időszakban Ausztriában és Magyarországon jelentős számban megnőtt az elfogott illegális migránsok száma. Ezek a személyek többnyire afgán, pakisztáni, indiai, szomáliai, iráni és iraki állampolgárok, akiket embertelen körülmények között, átalakított buszokban, teherautókban vagy személygépkocsikban csempésztek át a határon az EU területére. Az embercsempész bűncsoport tagjai jól szervezett hálózatban működnek, fejlett technikai rendszerekkel élnek, és útvonalaik Törökországon, Görögországon, valamint a Balkánon keresztül vezetnek Magyarországra és Ausztriába.

Az illegális migráció hatékony visszaszorítása céljából az osztrák és a magyar belügyminiszter közös levélben fordult az EU soros lengyel elnökségéhez és az Európai Bizottsághoz. Ebben felhívták a figyelmet arra, hogy az illegális migráció elleni harc uniós probléma, a kérdés kezelése közös uniós fellépést igényel. Kérték az uniós határigazgatási ügynökség, a Frontex segítségét is közös műveletek végrehajtására a magyar-szerb határszakaszon.

A tanácskozás után Pintér Sándor elmondta: a többi uniós tagország részéről nyitottságot és segítőkészséget tapasztaltak. Belgium konkrét támogatási ígéretet is tett. A közeli jövőben ezekről a kérdésekről több tanácskozáson – így például az EU és a nyugat-balkáni államok találkozóján – is szó lesz. Nemsokára osztrák-magyar-szerb hármas belügyminiszteri találkozót is tartanak. Eközben az embercsempészet elleni fellépés céljából közös magyar-osztrák elemző-értékelő és nyomozócsoportot állítanak fel, valamint fokozzák az ellenőrzéseket a közös belső határok mentén és a mélységi területeken.