Az NGM 92 ezer forintos minimálbérre tesz javaslatot

A kormány minden lehetséges intézkedést meghoz ahhoz, hogy az adórendszer átalakításának hátrányos hatásait semlegesítse – hangsúlyozza a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi közleményében.

A kormány egyidejűleg kivezeti az adójóváírás és a szuperbruttósítás intézményét. Ahhoz, hogy az adórendszer átalakításának hátrányos hatásait semlegesítse, a kormány minden lehetséges intézkedést meg fog hozni – ismerteti a tárca közleménye.

Első lépésben bérpolitikai eszközeit felhasználva javaslatot fog tenni a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak (NGTT) a minimálbér 92.000 forintra, valamint a garantált bérminimum 108.000 forintra emelésére.

Fenntartja továbbá a költségvetési szférában jelenleg is működő kompenzációs rendszert, amelynek eredményeként 2012-ben sem csökkenhet senkinek a havi nettó jövedelme.

A versenyszférára vonatkozóan 5 százalékos béremelési ajánlást tesz a kormány.

A kormány azonban ezekkel az intézkedésekkel még nem tekinti befejezettnek az adórendszer átalakítását, kiemelten fontosnak tartja, hogy az adórendszer átalakítása során a munka világának valamennyi legálisan munkát vállaló, hátrányosan érintett szereplője ne járhasson rosszul.

Ennek megfelelően az állam ki fogja venni a részét a munkáltatók megnövekedett terheiből: az NGTT ülésén javasolni fogja, hogy a szociális partnerekkel közösen elfogadott béremelési ajánlás feletti béremelés egy részét a munkáltatónak részben visszatérítse.

A kormány tisztában van azzal, hogy a béremeléseket követően is lehetnek olyan munkavállalók, akik rövid távon nettó keresetcsökkenést szenvedhetnek el az adórendszer átalakítása miatt. Ezért létrehoz egy olyan célzott kompenzációs rendszert, amely azokat a munkavállalókat segítené, akik ténylegesen alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és nem kapnak “jövedelemkiegészítést” a fekete- és szürkegazdaságból – ismerteti a közlemény. Az érintett munkavállalóknak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé kell igazolniuk a pozícióromlást, valamint nyilatkozni arról, hogy nincsen egyéb, be nem vallott, vagy nem megfelelően bevallott jövedelmük. Ezt követően a NAV juttatja számukra a kompenzációt. A kompenzáció végső összegét az éves jövedelem alapján határozzák majd meg, de a munkavállalók előlegben részesülhetnek.

A kompenzációs rendszer működéséhez a kormány a bevételi erőforrásokat a személyi jövedelemadó rendszerén belül kívánja biztosítani. Mindaddig, amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelemkiesést okoz, addig az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű, átmeneti jellegű hozzájárulást kell fizetni a havi bruttó 202.000 forint feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak. Az intézkedés csak az értékhatárt meghaladó részt érinti.

“A fentiek szerint előre látható időn belül megvalósul az igazi, arányos, egykulcsos adózás, amelynek végül minden munkavállaló élvezheti az előnyeit. Ebben a munkavállalást és családokat támogató új szemléletben a jövedelemszintjétől függetlenül mindenki egyenlő mértékben fog részt vállalni a közterhekből. A kormány ezzel új értelmet ad a társadalmi igazságosság fogalmának” – tartalmazza a közlemény.
A kormány kiemelt célja, hogy megkezdje az egészségügyi alap saját lábra állítását. “Csak így lehet garantálni a rendszer működésének fenntartását, és az ellátás biztonságát, mivel az előző kormányok idején az egészségügyi alapot gyakorlatilag szétverték, aminek folytán az egészségügyi rendszer az összeomlás szélére került. Az egészségügy a nemzeti megmaradás és megújulás egyik záloga”.

A közlemény ismerteti: csak abban az esetben várhatjuk az egészségügy hatékony átalakítását, ha pénzügyileg is talpra tudjuk állítani. Az egészségügy finanszírozása az utóbbi években hatalmas tőkeinjekciókat követelt az államtól, amelynek komoly szerepe volt az adóssággenerálásban, azaz az államadósság növelésében.

A kormány az egészségügy finanszírozási oldalának rendbetételéért javasolja a munkavállalókat terhelő egészségbiztosítási járulék 1 százalékponttal történő megemelését. Azt a kérdést, hogy ezt a járulékemelést be kell-e vonni az adórendszer átalakítása miatti kompenzációba – és ha igen, milyen mértékben -, a kormány az NGTT egyeztetésein kívánja megvitatni.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a kormány a hazai közteherviselési rendszer felülvizsgálata, a gazdasági szereplők véleményének megismerése, illetve az adózással kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok, tendenciák áttekintése után határozott 2010 tavaszán a személyi jövedelemadó rendszer gyökeres átalakításáról. Az átalakítás kapcsán több cél fogalmazódott meg: a személyi jövedelemadózás rendszerének leegyszerűsítése, az arányosság, az egyenlő társadalmi szerepvállalás megteremtése, az adóterhelés csökkentése és az adóbázis szélesítése.

A kormány az ismertetett sarokkövek meghatározásán túl úgy döntött, hogy “a mai tragikus demográfiai helyzeten is változtatni fog, mivel a kívánt gyermekek világrahozatalának és nevelésének támogatása az egész társadalom alapvető érdeke”. Ezért bekövetkezett egy szemléleti váltás is, miszerint az állam a gyermek neveléséhez szükséges jövedelmet a családnál hagyja, nem adóztatja. “A kormány ezzel nyilvánítja ki, hogy e jövedelemhez az adóztató államnak nincs köze, abból adólevonást nem érvényesít”. E célok teljesülése a mai napig prioritást élvez.

Az idei törvénymódosításokkal a kormány garanciát vállal arra, hogy megteremti az egykulcsos, arányos személyi jövedelemadózás rendszerét; 2012-ben befejezi a munkát és családokat támogató adórendszer kiépítését, általánossá téve az arányos adózást – olvasható a közleményben.