Kisvárosnyi magyar kért három év alatt menedékjogot Kanadában

A vízumkényszer újbóli eltörlése óta mintegy hétezer magyar állampolgár kért menedékjogot Kanadában, de az évekig elhúzódó eljárás során alig néhány százan kapták meg a státuszt – közölték a hatóságok az MTI érdeklődésére. Az MTI tudósítója beszélt olyanokkal, akik megtalálták szerencséjüket Kanadában, és olyanokkal is, akiket már a repülőtérről visszaküldtek Magyarországra.

Az elmúlt hetekben Magyarország több településén is arról beszéltek az MTI tudósítójának, hogy uzsorakölcsönökből eredő tartozásuk, különféle atrocitásoktól való félelmük miatt vagy a jobb élet reményében sok száz család kivándorolt Kanadába, és további százak szeretnék követni a példájukat.

Kanadába 1994. november 1-jétől lehetett vízummentesen utazni, de az országba érkező nagyszámú, főként roma menekültek miatt 2001. december 5-én újból vízumkötelezettséget vezettek be Magyarországgal szemben. 1998-tól 2001-ig 8600 – csak 2001-ben 3500 – magyar állampolgár folyamodott menekültstátuszért Kanadában.

A vízumkényszert Kanada 2008. március 1-jével szüntette meg újra Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával szemben, s akkor ismét nagyobb menekülthullám indult el. A kanadai hatóságok 2009-es és 2010-es adatai szerint Mexikó után Magyarországról érkezik a legtöbb menekült az országba, ezért tárcaközi háttérrel, külügyi, rendészeti és szociális vonatkozású kétoldalú kapcsolatokat létesítettek. Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár tavaly novemberben tárgyalt a kanadai szövetségi kormányzati vezetőkkel, találkozott a helyi magyarság képviselőivel.

A vízumkényszer újbóli eltörlése után, 2008-ban a kanadai állampolgársági és bevándorlási miniszter járt Magyarországon, s akkor úgy fogalmazott: nem számítanak arra, hogy megismétlődik a bevándorlási hullám, és turistaként vagy munkavállalói vízummal bárkit szívesen látnak.

A kisebbségi ombudsman a vízumkényszer eltörlése utáni hetekben tájékoztató füzetet készített, amelyben felhívta a figyelmet a kanadai kivándorlás kockázataira. A kiadvány az állampolgárok jogairól, a vízum nélküli utazásról, a menekültkérelmi lehetőségekről, valamint a hazajutásról adott tájékoztatást.

Tóth József, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője az MTI-nek a magyar menekültkérelmekről pontos adatot nem tudott közölni, de tájékoztatása szerint hozzávetőleg 7 ezren adhattak be kérelmet a kanadai hatóságokhoz a vízumkötelezettség eltörlése óta eltelt három és fél évben.

Helyes Imre, az ottawai magyar nagykövetség vezető konzulja az MTI-vel azt közölte: 2010-ben 1178 menekültkérelem került a kanadai hatóságok elé, s mindössze 2 százalékát fogadták el. Hat százalékot elutasítottak, míg 91,5 százalékuk visszavonta kérelmét, vagy nem vitte végig az eljárást, és a hatóságok megkeresésére nem reagált. Ez jelentheti azt is, hogy időközben hazatért, vagy illegális bevándorlóvá vált – jegyezte meg. Ez év első öt hónapjában a 673 befejezett ügynek számító kérelemnek már a 7 százalékát elfogadták, 18 százalékát elutasították, míg a kérelmek háromnegyed részét vonták vissza vagy “hagyták el”.

A vezető konzul hangsúlyozta: a visszavont, vagy elhagyott kérelmek kimondottan magas aránya azt mutatja, megalapozatlan volt a beadvány, és ezzel a kérelmező is tisztában lehetett, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az adatok csak a befejezett ügyek számára vonatkoznak, ugyanis két-három évvel korábbi beadványok kerülnek a hatóság elé.

A menekültkérelmeket a kormánytól független Bevándorlási és Menekült Igazgatóság (Immigration and Refugee Board – IRB) bírálja el, és sem az elfogadás, sem pedig az elutasítás indokát nem hozzák nyilvánosságra, mert a beterjesztő a származási országában tapasztalt és a genfi konvencióban megjelölt feltételekre hivatkozva kér Kanadától védelmet.

A vezető konzul szerint az, hogy a 2011-ben elbírált kérelmek alapján megháromszorozódott az elfogadott kérelmek száma, azzal magyarázható, hogy az IRB növelte munkatársai létszámát, így egyre több kérelmet tudnak elbírálni. Az idei adatok azt mutatják, mintegy 40 százalékkal több magyar kérelem elbírálása fejeződhet be az év végére, mint tavaly, így eleve több lehet a pozitív elbírálások száma is, de egyúttal jóval több kérelmet utasítottak el az idén, mint tavaly – fűzte hozzá. Mivel egy-egy kérelem elbírálása legalább két évet vesz igénybe, az idén még csak a 2008 második felében és 2009-ben beadott kérelmekben születik döntés – jegyezte meg Helyes Imre.

Turistaként hat hónapig lehet vízummentesen Kanadában tartózkodni, de a kint lévők kérelmezhetik tartózkodási idejük meghosszabbítását vagy a tartózkodás céljának megváltoztatását. Ha valakinek elutasították menekültkérelmét, de nem hagyja el az országot, kiutasítják. Mivel a menekültkérelmek kezelése kanadai belügy, a magyar nagykövetség a kiutasításról csak abban az esetben kap tájékoztatást, ha a kitoloncolandónak nincs érvényes magyar útlevele, és a kanadai határőrség hivatalból úti okmányt kér neki.

Az, aki bevándorlóként szeretne letelepedni Kanadában, a bécsi konzulátuson jelentkezhet, és az ilyen irányú kérelmét, nyelvtudás, életkor, iskolai végzettség, szakképzettség és gyakorlat alapján osztályozzák. Munkavállalói vízumér is ugyanitt kell folyamodni.

Amíg a kiutazottak Kanadában a menekültkérelmük elbírálására várnak – ami eltarthat öt-hat évig is -, a beadvánnyal egy időben megkapják a szociális juttatásokat, gyermekeik iskolába járhatnak. A járadékokra minden olyan személy jogosult, akinek kérelmét befogadták, és azt az első hónaptól kezdve rendszeresen folyósítják nekik. Ha már van adószámuk, akkor pedig munkát is vállalhatnak.

Tejfel László, a Szabolcs megyei Nyírbogát cigány önkormányzatának elnöke az MTI tudósítójának elmondta: felesége, két gyermeke és négy unokája idén február 22-én utazott ki Hamiltonba, korábban kitelepült rokonokhoz. Menekültkérelmük beadása után négy hónap elteltével megkapták az adószámot, így ők már dolgoznak: a fia 3200 kanadai dollárt keres egy húsipari cégnél sofőrként, felesége négy órában 1600 dollárért takarít, délután angolt tanul, a lánya pedig a menekültügyi hivatalban dolgozik. Az unokák az általános iskolában angolt és franciát tanulnak, művészeti foglalkozásokon vesznek részt.

A még együtt lakó család az idén Torontóba költözik, ott két új lakást kapnak, a 800, illetve 1100 dolláros bérleti díjat a kanadai állam fizeti. Elmondásuk szerint egy háromgyermekes család 1900 dollár szociális segélyt kap havonta, ehhez járul a heti egynapos közmunkáért és orvosi vizsgálatért járó 100-100 dollár. Az államonként változó szociális segély egy gyermekre 900-1150, két gyermekre 1300 dollár, a felnőttek pedig fejenként 500-600 dollárt kaphatnak. Ebből kell fedezniük lakhatásukat és megélhetésüket.

Tejfel László, aki korábban alelnöke volt az Országos Cigány Önkormányzatnak, azt mondta: családjával interneten naponta tartja a kapcsolatot, és azt tervezi, még karácsony előtt ő is kiutazik, mert nem talál idehaza megélhetést. “A politikai helyzet, a kilátástalanság és a félelem, a munkanélküliség arra kényszerít, hogy menjek” – mondta, hozzáfűzve, vállalkozása tönkrement, a 28.500 forintos járadékból nem tud megélni.

Hamiltonban lévő felesége videokapcsolaton keresztül az MTI tudósítójának azt mondta: többtucatnyi környékbelihez hasonlóan azért menekült ki Magyarországról, mert féltették a családjukat, ugyanis a környező településeken hajtották végre a romák elleni támadássorozatok egy részét, illetve a szomszéd faluban, Kislétán, a 2009. augusztus 3-i támadás előtti este az ő házuk előtt is megjelent két csuklyás férfi egy sötét autóban. Szavai szerint odakint jól érzik magukat, és bár hiányzik nekik az ország, pár évig még nem tervezik hazajövetelüket.

Egy budapesti taxis ez év elején szintén a korábban kitelepült rokonaihoz szeretett volna kiutazni, hogy ott  menekültstátuszért folyamodjon. Mint az MTI tudósítójának elmondta: munkahelyéről kilépett, önkormányzati bérlakását felmondta, bútorait, értékeit eladta, három gyermekének, húgának és magának megvette a repülőjegyeket, de a torontói repülőtérről nem jutottak tovább. Megtagadták tőlük a beutazási engedélyt, így vissza kellett jönniük. Most az anyósánál laknak, albérletet keresnek, hogy elkótyavetyélt vagyonuk nélkül újból a semmiből kezdjenek új életet.

Mohácson és a város környéki településeken élők elmondása szerint már sok száz roma család utazott ki Kanadába, és többségük megtalálta szerencséjét. Vállalkozók lettek, dolgoznak, iskolába járnak, megtanulták a nyelvet, és amit a legfontosabbnak tartanak, nem éri őket diszkrimináció a származásuk miatt. A roma telepeken élők elmondása szerint volt, aki uzsoratartozása elől menekült el, de volt olyan is, aki “magánkölcsönt” kért a repülőjegyre, és odakintről fizette ki a tartozást, vagy megadta az uzsorás ott élő rokonának.

Sokan viszont pórul jártak: kitoloncolták őket, vagy “rabszolgaként” kellett dolgozniuk a földeken, vállalkozók mellett. Volt példa arra, hogy egy hamiltoni székhelyű embercsempész csoport másfél tucatnyi, Pápa környékén élő embert csalt ki Kanadába munkalehetőséget és ellátást ígérve, majd építkezéseken ingyen dolgoztatták őket. Pincébe zárva laktak, moslékkal etették őket, elvették a hamis adatokkal igényelt szociális juttatásaikat. A kanadai rendőrség egy tíztagú, magyar állampolgárságú, szintén roma származású család ellen adott ki elfogatóparancsot. A kanadai rendőrség szerint évek óta folyik az ilyen emberkereskedelem Hamiltonban. A kanadai bevándorlási hivatal nem vezet statisztikát arról, hogy milyen menekültek, bevándorlók követnek el bűncselekményeket.

Két évvel ezelőtt a magyar Külügyminisztérium konzuli főosztályának akkori vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy anyagi haszonszerzés céljából szervezik ismeretlenek a magyarországi cigányok kivándorlását. Az MTI több forrásból úgy értesült, 2008-ban és 2009-ben a Nemzetbiztonsági Hivatal is nyomozást folytatott a roma menekültekkel összefüggésben.

Az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI megkeresésére tudatta: az ORFK Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) évente több száz ügyben folytat információcserét Kanadával eljárás alá vont magyar állampolgárokkal kapcsolatban. Általában bűnügyi háttérinformációt kérnek az érintettről egy-egy eljáráshoz, és ezek gyakran végződnek kiutasítással, kitoloncolással. Ez a NEBEK számára csak akkor ad feladatot, ha az érintettet a magyar hatóság körözi, így hazaérkezése után elfogja – tudatták.

Ha Kanadának nincs szüksége információkra, és az eljárás nem végződik kitoloncolással, a magyar rendőrséget nem értesítik az eljárásról. Ha viszont magyar igazságügyi szerv magyar állampolgár ellen bocsát ki nemzetközi elfogatóparancsot, és a keresett Kanadában tartózkodik, és elfogják, kiadatási eljárás keretében adják át Magyarországnak. Az ORFK más országban eljárás alá vont és/vagy kitoloncolt magyarokról pontos számot nem tud közölni, mert erről nem készül statisztika.

A különféle tartalmú hírek, visszajelzések ellenére az MTI tudósítója több olyan családdal is beszélt az ország északi és déli részén lévő településeken, amelynek tagjai már megvették a repülőjegyüket, és szeptember végén útnak indulnak Kanadába, hogy “új életet és hazát találjanak”, de értelmiségi, pályakezdő fiatalok is úgy nyilatkoztak, keresik az országból kivezető utat.