Condoleezza Rice: nem hagyhatjuk magukra a szabadságukért küzdő népeket

Budapest, 2011. június 29., szerda (MTI) – Soha többé nem fordulhat elő, hogy magukra hagyjuk a szabadságukért küzdő népeket – jelentette ki Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter szerdán a Reagan-szobor avatásán, amely a budapesti transzatlanti diplomáciai hét kiemelt eseménye.

“Ezen a téren, erre a szoborra pillantva fogadjuk meg, hogy az ügyük nem elveszett, nincsenek egyedül, mellettük állunk” – mondta az emlékünnepségen Nancy Reagan egykori first ladyt képviselő Condoleezza Rice.

Az amerikai diplomácia egykori vezetője azt mondta, Reagan özvegye, Nancy Reagan nagyon szeretett volna részt venni a szoboravatáson, és arra kérte őt, tolmácsolja büszkeségét, tiszteletét és háláját. A szobor állításáért köszönetet mondott az amerikai nép nevében is.

Condoleezza Rice arról beszélt, hogy a szabadságharcosok ügye 1848-49-ben, majd 1956-ban reménytelennek tűnt. “Egyszerű lett volna azt mondani, hogy ügyük elbukott és egyedül maradtak, de a történelem másféle jövőt tartogatott” – mondta.

Az 1956-ban szabadságukért harcoló férfiak és nők küzdelme után az amerikai és más szabad népek felismerték: soha nem történhet meg, hogy magukra hagyják azokat, akik szabadságukért harcolnak. “Mindenekelőtt Ronald Reagannek adtak ösztönzést” – tette hozzá, és úgy jellemezte az Egyesült Államok 40. elnökét, mint akiben egyszerre lobogott a szabadságért való olthatatlan vágy és a hazafiúi szeretet.

A volt külügyminiszter arról beszélt, hogy a világon továbbra is vannak olyan férfiak, nők és gyerekek, akik a zsarnokság igája alatt sínylődnek, úgy érzik, ügyük reménytelen, egyedül vannak. Reagan szobra előtt “fogadjuk meg, hogy ügyük nem elveszett, nincsenek egyedül, mellettük állunk” – mondta.

George W. Bush elnök egykori külügyminiszterét Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet úgy köszöntötte, mint aki Ronald Reaganhez hasonlóan “egész életét a szabadság ügyének szentelte”. Kiemelte, hogy 1989-91-ben, amikor a zsarnokság kezdett teret adni a demokráciának a térségben, Condoleezza Rice-nak jelentős szerepe volt az amerikai nemzetbiztonsági tanács igazgatójaként, majd főigazgatójaként. Később nemzetbiztonsági tanácsadóként és külügyminiszterként egy zűrzavaros időszakban fáradhatatlanul dolgozott Reagan örökségének valóra váltásán, erős kapcsolatokat építve Magyarországgal és Amerika többi új közép-európai szövetségesével.

A nagykövet azt mondta, Reagan szobra otthonra talál a Szabadság-téren, amely azt a szabadságharcot jelképezi, amelyet a magyar nép vívott a Habsburg-birodalom ellen 1848-49-ben, és a kommunizmus zsarnoksága ellen 1956-ban.

Az MTI az amerikai nagykövetségtől úgy értesült, hogy a szerdán Budapestre érkezett Condoleezza Rice a Reagan-szobor avatásán kívül részt vesz és beszédet mond a nap folyamán a Szépművészeti Múzeumban a Szabadság-vacsorán, valamint a Tom Lantos Intézet ünnepélyes megnyitóján csütörtökön a Parlamentben, majd elutazik.

Edwin Meese, a Reagan-adminisztráció egykori igazságügyi minisztere az eseményen kiemelte: ez nagyszerű nap Magyarországnak és az Egyesült Államoknak, mert kifejezhetik tiszteletüket Ronald Reagan, “a szabad nemzetek vezetője” iránt. Azt mondta, Reagan egész életében a totalitárius rendszerek, a II. világháborúban a nácik és a tengelyhatalmak, később a kommunizmus ellen harcolt. Mint emlékeztetett, a volt elnök 1981-ben, beiktatásakor elkötelezte magát: a hidegháborúban azért küzd, hogy a marxizmus és a leninizmus “a múlt hamvába vesszen”.

Az Egyesült Államok hálás Magyarországnak, és különösen azoknak, akik közbenjártak azért, hogy a szobrot a magyar Parlament közelében állítsák fel – jelentette ki, hozzátéve, ez a szobor a szabadságot jelképezi, amelyért Reagan küzdött. Reménye szerint a szobor mindennap emlékezteti majd az embereket Reagan ügyére, a szabadságra.

Kevin McCarthy, az amerikai kongresszusi delegáció vezetője hangsúlyozta: Magyarország régóta az Egyesült Államok szövetségese az úton, “melyen sokáig együtt haladunk még”. A két ország szoros kapcsolata a szabadságban és demokráciában gyökerezik – fűzte hozzá. Azt mondta, a szobor a szabadságot jelképezi, amelyért harcolni minden nemzedék felelőssége.

A megemlékezésen Condoleezza Rice, Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes együtt leplezte le Reagan egész alakos bronz szobrát. Az alkotás úgy ábrázolja a volt amerikai elnököt, amint éppen előre lép a Szabadság téren vele szemben álló második világháborús szovjet emlékmű irányába. A szoboravatás közönsége a szovjet emlékműnek háttal, a Parlament kupolája felé tekintve hallgatta meg az emlékbeszédeket. Az egész évben tartó Reagan-centenáriumi megemlékezések keretében Budapesten kívül még Londonban állítanak szobrot a napokban az egykori elnöknek.

A Reagan-szobor melletti érintőképernyőn olvasható szöveg szerint “az Egyesült Államok 40. elnöke konok szelídséggel védelmezte az emberi nem legnemesebb ideáját, a szabadságot; bölcsessége, lényeglátása és szíveket megnyitó humora sokunknak adott reményt, akik a vasfüggöny mögött már lemondtunk a szabadulás lehetőségéről (…) Ronald Reagan nem mondott le rólunk, hanem harcba szállt, és szinte egymaga megnyerte a lelkeket gyilkoló hideg világháborút”.

facebook:

0 Komment