Az oszét-magyar nyelvi kapcsolatokat kutatja a nyugdíjas nyelvtanár

Egy kis túlzással akár nyelvi csodabogárnak is lehetne titulálni Kakuk Mátyást, a Kunszentmártonban élő 79 éves magyar-német szakos nyelvtanárt. E megállapítást azzal érdemli ki, hogy idős korában egy, a világon lényegében alig-alig ismert nyelv, az oszét tanulmányozásához fogott. Tette ezt részben a nyelvek világában járatos ember kíváncsiságából, részben a Jászok Egyesületének buzdítására, mert – hazánkban ezt valószínűleg szintén kevesen tudják – a magyarországi jászok rokonai a Kaukázus hegyeiben élő oszéteknek.

Szellemi kalandozásának eddigi hozománya többek között egy oszét-magyar nyelvi példa- és szótár, Hetagurov Koszta oszét költő versfordításai valamint egy, Az oszét népköltészet csokra címet viselő könyv.

– Az oszét nyelv kutatását a cigányé előzte meg, mert úgy véltem, hogy a magyar nyelvben sokkal több cigány jövevényszónak kell lennie, mint amennyit a nyelvészet számon tart – meséli a Körös-parti városban, a folyónál, szemet felüdítő környezetben élő férfi.

Feltevését igazoló jövevényszót azonban kevesebbet talált a reméltnél. Miután azonban a cigány nyelv indiai eredetű és némi rokonságban van az iráni nyelvekkel, eljutott el az oszéthoz, amelyet viszont a jász nyelvhez fűznek rokoni szálak. Szellemi búvárkodásához lökést adott az is, hogy a jászok egy delegációja kilátogatott Oszétiába, és ezt követően kapott biztatást a kulturális kapcsolatok bővítése jegyében egy szótár elkészítéséhez.

Mint felidézi, először nem volt könnyű kapaszkodót találni, mindössze egy orosz-oszét szótárra lelt, ami miatt felfrissítette évtizedekkel korábban szerzett orosz nyelvtudását. Maga is meglepődött viszont azon, hogy milyen bőséges forrást nyújtott számára az internet, úgyhogy azóta jó értelemben vett számítógépfüggővé vált, naponta 3-4 órát tölt a monitor előtt.

Elsorvadhat az idő folyamán

Körülbelül három év kellett ahhoz, hogy egy használható, 2500 szavas szótárat összeállítson, amelyből már lehet az oszétet magyarra fordítani. Jelenleg már egy-egy szöveg “átültetése” nem okoz neki gondot, de – jelzi a teljesség kedvéért – beszélni ennek ellenére csak konyhanyelven tud.

Kakuk Mátyás az oszét nyelv tanulmányozása alapján egyébként azt tartja, hogy a magyar nyelv sokkal inkább a szkíta-alán nyelvvel rokon, semmint a finnugorral. Ez az elmélet egyébként nem teljesen nóvum, mert létezik egy olyan feltételezés is, hogy a magyarok a szkíták leszármazottjai.

A nyugdíjas nyelvtanár a magyar-oszét nyelvi rokonságot többek között azzal indokolja, hogy egyik nyelvben sincs a főnévnek neme, és a ragok használata is azonos. Ezen kívül az oszétek által nyilvántartott 2500 családnévből 200-250 teljesen megegyezik a magyarokéval. A témáról egyébként írt egy cikket, de a médium (neve maradjon homályban), ahová beküldte, csak elfektette. Ezt tapasztalva felhagyott a kísérletezéssel. Könyvei – mint az említett versfordítások, népdalcsokor – kis példányszámban jelennek meg, a nyomtatási költségeket maga finanszírozza.

Munkáját, kutakodását egyébként a leletmentés szempontjából is fontosnak tartja. Az oszétek ugyanis döntően orosz felségterületen élnek, és nyelvük helyzete hasonlít a cigányéhoz. Maguk között még beszélik, de a gyerekek az iskolában már oroszul tanulnak, és a felnőttek is ezen a nyelven intézik a hivatalos helyeken ügyeiket. Félő, hogy így az oszét nyelv az idők folyamán lassan elsorvad.

facebook:

0 Komment