A Fidesz-KDNP azt szeretné, legyen nemzeti emléknap július 22.

Az Országgyűlés nyilvánítsa az 555. évforduló tiszteletére július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává – kezdeményezték a parlamentnek kedden benyújtott javaslatukban fideszes és KDNP-s képviselők.

A nándorfehérvári diadal emléknapjának megünnepléséről szóló előterjesztés elfogadásával a Ház felkérné a kormányt, hogy a történelmi esemény napját, július 22-ét nyilvánítsa kiemelkedő fontosságú rendezvény napjának; felhívná a kabinetet és az önkormányzatokat, továbbá felkérné a civil és kulturális szervezeteket, valamint a polgárokat, hogy minden évben, július 22-én közösen, méltó keretek között emlékezzenek meg az évfordulóról.

“Ez a nap nem csupán a nemzetnek, hanem a keresztény Európának és a mai keresztény világ összességének az emléknapja. Ez a nap a hazafiságnak, önfeláldozásnak, emberi helytállásnak, az európaiságnak, európai összefogásnak és a kereszténységnek máig élő példaképe. Erre a győzelemre emlékezik azóta minden keresztény templom déli harangszója” – olvasható a határozati javaslatban.

A kereszténydemokrata Simicskó István előterjesztésében – aki szerepel a mostani javaslat aláírói között is – február 24-én már a parlament elé került egy indítvány, amely július 22-ét, a nándorfehérvári diadal napját a hazaszeretet napjává nyilvánítaná.

A KDNP-s Michl József azt is kezdeményezi, hogy augusztus 15-e, Szűz Mária mennybevétele napja legyen munkaszüneti nap. Az Országgyűlés honlapján közzétette javaslat indoklásában a kormánypárti politikus azt írta, hogy a kommunista diktatúra éveiben eltörölt ünnepet Magyarország történelmében, hagyományaiban, vallási életében betöltött szerepe miatt indokolt ismételten munkaszüneti nappá nyilvánítani.

Michl József kifejtette: augusztus 15-e ősi magyar elnevezése Nagyboldogasszony, e napon Szűz Mária mennybevételét ünneplik Európa- és világszerte hívők milliói, és számos európai államban munkaszüneti nap.

A KDNP-s politikus felidézte, hogy az ünnepet már Szent István király is megülte, ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezik Krisztus szülőanyját Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nek, hazánkat pedig Regnum Marianumnak. Kitér arra is, hogy Szent István, államalapító királyunk 1038-ban e napon hunyt el.

facebook:

0 Komment