Közösségi közlekedés: magas költségek, alacsony hatásfok

A Nemzetgazdasági Minisztérium  szerint a  magyarországi közösségi közlekedés – a MÁV csoport,  a Volán társaságok  és a BKV – finanszírozása leginkább  egy feneketlen kúthoz hasonlít,  ráadásul meglehetősen rossz  hatásfokkal jár együtt. Az NGM, az  újjászervezésben érintett  fő területekről szóló sorozatában a magyar  közösségi  közlekedést elemzi. Az MTI-hez eljuttatott dokumentum  leszögezi:  a közösségi közlekedés hatékony szervezése kulcsfontosságú  eleme az életminőség alakulásának; Magyarország előnye,  hogy európai  viszonylatban sűrű közlekedési hálózattal  rendelkezik, ami jelentős  gazdasági előnyöket jelenthet.

Az  ágazat finanszírozásáról szólva a tárca kitér arra, hogy  a  közösségi közlekedés a magyar GDP 7-9 százalékát adja.  Magyarország a  2011-es költségvetésben szigorúan közösségi  közlekedésre 240,2 milliárd  forintot költ, ebből a vasút  181, 2 milliárd forinttal, a Volán 27  milliárd forinttal, a  BKV 32 milliárd forinttal részesedik. Ezek az  összegek nem  tartalmazzák a Közlekedési Operatív Program önrészeit, az  egyes társadalmi csoportok utazási kedvezményeit – a fogyasztói  árkiegészítés 2011-ben 109 milliárd forint -, a 4-es metró  építését,  amely 27,68 milliárd forint és a közösségi  közlekedés  akadálymentesítésére fordítandó 1,13 milliárd  forintot.

Az elemzés megjegyzi, hogy bár a legtöbb  OECD-tagországban hasonló  jellegű gondok merülnek fel, és  a közösségi közlekedés a klasszikus  mikro-ökonómiai értelemben  csak veszteséges lehet, ez nem jelenti azt,  hogy bizonyos ágazatai  nem lehetnek nyereségesek.

A vasútról szólva  az NGM kiemeli: Magyarországé Európa egyik  legsűrűbb, egyben  egyik legelavultabb vasúti hálózata, a járműpark  elavult.  A MÁV-csoport 2011-ben 173,4 milliárd forint –  személyszállítási  költségtérítésre és pályahálózat fenntartásra –  közvetlen  állami forráshoz jut; az elmúlt tíz évben több alkalommal  részesült plusz juttatásban a költségvetési törvényben  tervezetthez  képest. A vállalatcsoport hitelállománya 2010.  december 31-ére 291,16  milliárd forintra nőtt. A dokumentum  aláhúzza: a MÁV-csoportot 24 cég  alkotja, dolgozói száma  valamivel több, mint 40 ezer fő.

A Volán társaságok  járműparkja jelentősen elöregedett, motorparkjuk  csak részben  felel meg az EU követelményeknek – olvasható az elemzésben,  amely szól arról is, hogy az 59 cég 2011-ben 27 milliárd forint  költségvetési forráshoz jut; a menetrend szerinti helyközi  és helyi  tömegközlekedést ebből 36 társaság bonyolítja,  naponta 77 ezer járattal  több mint 3,9 millió utast szállítanak.  A cégcsoportnak 12  árufuvarozást, szállítmányozást és  logisztikai szolgáltatást végző  társasága is van.

A  BKV 2011-ben 32 milliárd forintos “normatív” támogatást kap  a  költségvetésből, Budapest ezen felül 2011-től további  19 milliárd forint  “támogatást kér” – rögzíti az NGM. Megjegyzi:  a bevételek 51 százaléka  valamilyen állami támogatásból  származik. A főváros 2010-ben 3,7  százalékban járult hozzá  a BKV büdzséjéhez a jegyár bevételeihez  viszonyítva; a működési  költségek majdnem felét, 46,7 százalékát a bérek  adják.  A BKV-nak a bankok felé közel 77 milliárd forintos a  hitelállománya,  a folyó fizetési probléma 25-30 milliárd forintra  tehető.

facebook:

0 Komment