Kelemen Hunor az RMDSZ új elnöke

Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség  (RMDSZ) új elnöke – jelentették be a szövetség nagyváradi  kongresszusán szombat este. Az összesen leadott 538 szavazat  közül (az  érvényes voksok száma 536, az érvényteleneké  pedig 2 volt) 371-et  kapott Kelemen Hunor. Eckstein-Kovács Péterre  118 küldött adta  szavazatát, Olosz Gergely 47 voksot nyert.  Az abszolút többséghez  legalább 279 szavazatra volt szükség.  A szövetség új elnöke a  megválasztásáról szóló bejelentés  után néhány köszönő szót intézett a  küldöttekhez. Jelezte:  a kongresszus munkája vasárnap még folytatódik,  hétfőtől  pedig megkezdődik az érdemi munka az új feladatok jegyében.

Emlékeztetett:  az RMDSZ-nek meg kell kezdenie a felkészülést a  2012-es önkormányzati  választásokra. Egyetlen napot sem lehet  kihagyni, alaposan  elemzi kell majd, hogy az eddigi munkában mi volt  jó, és mi  az, amit javítani kell. Az RMDSZ nyitott szervezet lesz,  számít  mindenki munkájára, odafigyel minden erdélyi magyar  problémájára.  “Együtt kell haladnunk” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

Hozzáfűzte:  korrekt kapcsolatra törekszik a magyar kormánnyal, a  magyarországi  politikai erőkkel, a Fidesszel, a KDNP-vel, akárcsak az  ellenzéki  pártokkal és minden olyan erővel, amely a romániai magyar  közösséget  akarja segíteni.

Az új elnök a sajtóközpontban  tartott sajtótájékoztatóján  hangsúlyozta: hiteles, erős  RMDSZ-t kíván irányítani. Ugyanakkor  felhívta a figyelmet:  a szövetség a jövőben kinyújtja kezét a többi  erdélyi  magyar szervezet felé.

Markó: az RMDSZ az erdélyi magyarság közös szellemi-politikai vagyon

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)  az  erdélyi magyarság közös szellemi-politikai vagyona – mondta  szombaton  Nagyváradon Markó Béla. A tisztújító kongresszusát  tartó szövetség elnöke beszámolójában hangsúlyozta: a  politikai egység önmagában is érték egy kisebbségi helyzetben  levő közösség esetében, mert azt  mutatja, hogy abban a közösségben  erősebb az összetartozás szándéka,  mint a széthúzás,  erősebbek a közös érdekek, mint a  véleménykülönbségek.  Markó emlékeztetett: Romániában a szervezet  partneri viszonyt  alakított ki a különböző demokratikus pártokkal, ma  már  közigazgatáshoz, kormányzáshoz értő, felkészült politikusi  gárdája  van.

A  pártelnök emlékeztetett a szövetség a kilencvenes évek  elején  megfogalmazott programjára, a menet közben elfogadott cselekvési  programokra, az 1993-ban az Európa Tanácsnak benyújtott Memorandumra.  Azoknak a dokumentumoknak a legtöbb pontja megvalósult, egyedül  az akkor  még csak általánosságban emlegetett területi autonómia  maradt  beváltatlan követelés, hiszen ahhoz mélyreható államszervezési,  közigazgatási reformra van továbbra is szükség – mondta a  szónok. A  kulturális autonómia bizonyos feltételei viszont  már ott vannak a most  elfogadott oktatási törvényben – fűzte  hozzá.

A romániai magyarság egységének gondolata  alkotta a leköszönő elnök  beszédének gerincét. Felidézte,  hogy az alapvető szembenállás az elmúlt  két évtizedben a  “mérsékeltek és radikálisok” között volt tapasztalható.  “Azok, akik a román parlamentben vagy később kormánykoalícióban  próbáltak eredményt elérni, joggal nevezhetők mérsékelteknek  azokhoz  képest, akik akkor még hevesen tagadták a románokkal  való politikai  párbeszéd, netán együttműködés értelmét”  – emlékeztetett. A tizennyolc  év legnagyobb belső politikai  változása éppen az – vélte a szónok -,  hogy ma már ilyen  értelemben mérsékeltek vitáznak mérsékeltekkel.

“Elégtétellel  látom, hogy aki leghangosabban támadott minket azért,  hogy  bízunk a parlamenti politikában, most ott van az Európai  Parlamentben,  pártot alapít, és minden bizonnyal román parlamenti  jelenlétről,  esetleg kormányzásról álmodik… a mi igazunkat ma már azok  is vallják, akik egyébként bíráltak minket” – állapította  meg az elnök.  “Az RMDSZ közös szellemi-politikai vagyonunk.  Még azoké is, akik úgy  tudják magukról, hogy nem szeretik  ezt a szövetséget” – mondta Markó. A  szervezet két évtized  során elért vívmányai között említette, hogy a  magyar nyelv  ma Erdélyben számos helyzetben hivatalos erővel bír, ma a  magyarok  nemzeti ünnepét a román államelnök és miniszterelnök köszönti,  szimbólumaik használatát kormányhatározat szavatolja, köztéren  áll az  aradi Szabadság-szobor, az oktatás területén sikerült  a magyar közösség  számára kedvezőbb jogszabályokat elfogadtatni.

Felidézte,  hogy az RMDSZ az elmúlt négy évben kiállta az ellenzékiség  próbáját, majd az egészségügyi reform elindításával és  az oktatási  törvény elfogadásával minden gazdasági nehézség  és elkerülhetetlen  népszerűségvesztés ellenére kiállta  a “reformkormányzás” próbáját is.

Markó  beszélt az önálló erdélyi magyar politika eszméjéről,  hangsúlyozva:  szerinte nem volt ellentmondás az önálló erdélyi magyar  politika  Kós Károly és kortársai által vallott eszméje és az egész  magyar nemzet ügye iránti erős elkötelezettség között.  “Mindennapos  dilemmánk – mondta -, hogy miképpen integrálódhatunk  egyrészt a magyar  nemzet egészébe, másrészt a romániai társadalomba  úgy, hogy közben  önállóak is vagyunk, és alapjában véve  a fontos döntéseket mi hozzuk  meg”. Markó megállapította:  Magyarországon is sokak haragját magára  vonta amiatt, hogy  makacsul kitartott az egyenjogú, partneri viszony  elvénél.

facebook:

0 Komment