A közjegyző segít – Amit a végrendeletről tudni kell

(Budaörs, 2015. június 22. – Budaörsi Infó) Cikksorozatunkat tovább folytatjuk Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző tanácsaival. Sajnos Magyarországon a halál és az öröklés témája tabunak számít. Nyugat Európában ezt a kérdést sokkal racionálisabban kezelik az emberek. Viszont ahhoz, hogy meg tudjuk védeni érdekeinket fontos, hogy tisztában legyünk néhány alapvető szabállyal. (Ezt a cikkünket megtalálják a júniusi Budaörsi Infóban is.)

Magyarországon az jellemző, hogy az emberek nem 30-40 éves korukban végrendelkeznek a vagyonukról, hanem szinte az utolsó pillanatban, amikor már a végrendelkező beszámíthatósága kérdéses lehet. Ha ilyen élethelyzetben a közjegyző foglalja okiratba a végintézkedést, vizsgálnia kell, hogy az adott személy tisztában van-e azzal, hogy az a jognyilatkozat, amelyet tenni akar, mit jelent.

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak elmondta, hogy az új Polgári Törvénykönyvben a kialakult öröklési szabályok több ponton megváltoztak.

„Az egyik legfontosabb változás a házastárs öröklési jogi helyzete. 2014. március 14-ig létezett az ún. özvegyi jog, amely azt jelentette, hogy az özvegy haszonélvezetet örökölt minden vagyontárgyon, ami a hagyatékba tartozott.

Az özvegyi jog addig tartott, amíg az illető új házasságot nem kötött. Ennek a jogintézménynek szociális indoka volt. Ez a szabályozás Szent Istvánig visszavezethető, és célja az volt, hogy az özvegy ugyanazok között a körülmények között folytathassa az életét, mint mielőtt meghalta a házastársa.

A tulajdonjogot a gyerekek örökölték egyenlő arányban, az özvegy pedig a haszonélvezeti jogot.

Az utóbbi 10-20-30 évben a vagyonok összetétele jelentősen megváltozott. Nagyon sok olyan vagyontárgy van ma már, amire ezt a haszonélvezeti jogot nem igazán lehet értelmezni. Például egy autó, egy bankszámla vagy gazdasági társasági részesedés. Emellett az élethelyzetek is megváltoztak. Ha például az örökhagyónak az özvegye a második házasságából levő felesége, és van köztük 20 év korkülönbség, és az első házasságból származó gyerekek annyi idősek, mint a feleség, akkor a gyerekek soha nem jutnak hozzá ténylegesen az öröklött vagyonhoz.”

Mi az, amiben változott a törvény?

„Az új szabály úgy szól, hogy a haszonélvezeti jog csak a közösen lakott lakáson és berendezési tárgyon fog fennállni, viszont az összes többi vagyontárgyon a gyerekekkel egyenlő arányban örököl a túlélő házastárs.

Ha pedig nem voltak gyerekek, akkor a régi Ptk. szerint mindent a házastárs örökölt, viszont az új szabály szerint a házastárs az elhunyt szüleivel együtt örököl, kivéve az örökhagyó és a házastársa által közösen lakott lakást.

Ha valakinek van egy balatoni nyaralója is, ezek után az özvegy a balatoni nyaralón az anyósával és az apósával fog osztozkodni azzal, hogyha majd ők meghalnak, akkor a sógorai lesznek a tulajdonostársai, hiába nekik már az ég világon semmi közük nem volt ehhez a nyaralóhoz.

A Ptk.-ban vannak olyan szabályok, amelyekre az állampolgárok nincsenek felkészülve. Például a törvény szerint az élettárs semmit nem örököl.

Ezeket a problémákat kivédheti az ember: hogyha az örökhagyó nem úgy szeretné elosztani a vagyonát, ahogy a törvényalkotó kitalálta, akkor végrendelkeznie kell.

Milyen tartalmi és formai követelményei vannak a végrendeletnek?

„A végrendeletnek vannak alaki és tartalmi követelményei. Az általános tartalmi követelmények egyszerűek: a végrendeletnek az örökhagyó halála esetére kell vagyoni rendelkezést tartalmaznia. (pl: Minden vagyonomat Sebestyén nevű fiam örökölje.)

A végrendelet alakja körében beszélhetünk közvégrendeletről és magánvégrendeletről. Az alaki követelményeknél a közokirat egy speciális biztonságot ad. Közvégrendelet esetén lesz egy felelős jogász – a közjegyző –, aki felel azért, hogy az okirat tartalma is jó, meg a formája is: egy jogban nem járatos ember nem fogja tudni fejből a Polgári Törvénykönyvet. A másik fontos szempont, hogy a közjegyzők ezeket a végrendeleteket megőrzik a közjegyzői levéltárban és az elektronikus archívumban is, és amikor elhalálozik a végrendelkező, akkor kötelező ezeket végintézkedéseket a végrendeletek országos nyilvántartásából lekérni.

Természetesen a közokirat mellett magánokiratban is lehet végrendelkezni: Ha otthon valaki a elejétől a végéig a saját kezével ír egy végrendeletet és azt keltezéssel látja el és aláírja, ez alakilag teljesen érvényes tud lenni. De ha több lapból áll a végrendelet, akkor nagyon fontos, hogy be kell számozni a lapokat.

A másik lehetőség, hogy géppel írják a végrendeletet, vagy nem a végrendelkező kézírásával. Mindkét esetben szükség van tanúkra is. A tanúknak minden lapot a végrendelkezővel együtt alá kell írnia.

Fontos tudni, hogy a tanúk nem részesülhetnek juttatásban. Ha olyan személy írja alá a  végrendeletet, aki ezáltal részesül a hagyatékból, az őrá vonatkozó rendelkezés érvénytelen lesz.

A magánvégrendeletekkel kapcsolatban jelentős probléma, hogy ezekről nincs nyilvántartás, ezért könnyen elveszhetnek, de az is előfordulhat, hogy az örökhagyó halála után olyan ember találja meg, akire nézve nem kedvező az okirat tartalma, és esetleg eltitkolja a végrendeletet vagy megsemmisíti. Ilyen a közjegyző által készített végrendelettel nem fordulhat elő.

A végrendelkezési szabadságnak vannak korlátai?

„Van az úgynevezett kötelesrész, amelyet még a rómaiak találtak ki. Az örökhagyónak a legközelebbi hozzátartozói, ha csak valamilyen nagyon elítélendő dolgot az örökhagyó ellen nem követtek el, akkor ők mindenképpen részesülnek a hagyatékból. Ma már vita van arról, hogy van-e értelme ennek a jogintézménynek.

A kötelesrésszel összefüggésben komoly változás lépett életbe. A régi Ptk szerint a kötelesrész az adott személy törvényes örökrészének a fele volt, most már csak az egyharmada. Például van három gyereke az örökhagyónak. Ha úgy rendelkezik az örökhagyó, hogy az első gyereke örököljön, mert a másik kettő nem is foglalkozott vele, ebben az esetben a másik két gyereknek lesz kötelesrész iránti igénye, ez az igény a teljes hagyatékhoz viszonyítva 1/9–1/9 lesz, mígy korábban 1/6–1/6 volt (a törvényes örökrészük ugyanis 1/3–1/3).

A kötelesrész még így is kellemetlen vitákra adhat alapot. A kötelesrész nem jár automatikusan, hanem a jogosultnak érvényesítenie kell.

A kötelesrész a végrendelkezési szabadságot korlátozza. Három hozzátartozói minőségben lehet valaki kötelesrészre jogosult: leszármazottként, házastársként és szülőként.”

Milyen újszerű dolgok vannak még az új Polgári Törvénykönyvben?

„A házastársak most már készíthetnek közös végrendeltet. Eddig ez tilos volt. A közös végrendeletben mindenki a saját vagyonáról rendelkezik egymásra tekintettel. A kölcsönösség miatt van értelme ennek a végintézkedési formának. Ha egy papírra írunk fel két végrendeletet, az még nem közös végrendelet. Ez csak szimultán végrendelet. Amikor egyértelműen egymásra tekintettel tesszük, akkor ez egy valódi kölcsönös közös végrendelet lesz. Mivel a végrendeletet vissza lehet vonni, ezért erre speciális szabályok vonatkoznak. Például ha meghal az egyik fél, kizárható, hogy a másik visszavonja az ő részét.

Új jogintézmény még az utóöröklés, illetve az utóörökös. Ez azt jelenti, hogy megnevezek első helyen egy örököst, ezt hívjuk előörökösnek, majd az ő később bekövetkező halála esetére egy másik örököst, aki az utóörökös. Pldául utánam a fiam örököljön mindent, és azt mondom, hogy az ő halála után a lányom örökölje azt, amit a fiam tőlem örökölt. Bár megörököl mindent az első fél, viszont halála esetére nem tud szabadon rendelkezni vele.

Ez egy tökéletlen jogintézmény, mert nem biztos, hogy az utóöröklés meg is fog történni, mert az előörökös fel tudja élni életében az öröklött vagyont, és ezért nem felel az utóörökösnek.”

Amennyiben önök szeretnék eldönteni, hogy a vagyonukat ki örökölje, mindenképpen ajánlott egy végrendelet megírása.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment