A képviselő-testületi ülésen történt – Változtatási tilalmat rendeltek el a Kőhegyre

Változtatási tilalmat rendelt el a képviselő-testület a Kőhegy és térsége építési övezetbe sorolt ingatlanokra a 2015. március 25-én megtartott ülésén. Az ülésen többek között az is kiderült, hogy jól halad a József Attila utca felújítása, és áprilisban megtörténik az átadása. Ismertetjük az Önkormányzat hivatalosan kiadott verzióját az ülésen történtekről.

Még a napirend megszavazása előtt érdeklődött Sokolowski Márk (Fidesz-KDNP), hogy mi indokolta a Kőhegy és környékére elrendelt változtatási tilalom sürgősségét.

Wittinghoff Tamás polgármester megdöbbenésének adott hangot, hiszen számára eddig úgy tűnt, hogy a „Mentsük meg a Kőhegyet!” szlogennel kampányoló Fidesz számára tényleg fontos, hogy mi történik a városnak ezen a területén. Majd hozzátette: a tilalom elrendelése a biztosíték arra, hogy átvizsgálhassanak minden hatályos építési engedélyt, nehogy előfordulhasson újra olyan durva tájrombolás, ami joggal háborította fel a budaörsieket.

Már napirend előtti felszólalóként dr. Bakó Krisztina (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) a lakók köszönetét tolmácsolta a hivatalnak, hogy azonnal intézkedtek, és sikerült leállítani az említett építkezést.

Császárné Kollár Tímea (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy ha kisebb mértékben is, de súlyos tájrombolás folyik a Hegyalja utcában is.

Dr. Bocsi István jegyző válaszában elmondta, hogy már a kilencvenes évek vége óta zajlik az építési jogszabályok felpuhítása, így a települések egyre eszköztelenebbé válnak. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a pontatlan jogi megfogalmazások azokat segítik, akik nem akarják betartani a törvényeket. Ilyen nehezen definiálható és számon kérhető fogalom a „rendezett terepszint” is. A szintet csak egy méterrel lehetne emelni, de pár hónap múlva már a most megemelt szintet nevezhetik rendezett terepszintnek. A Császárné által említett eset is ebbe a kategóriába tartozik.

Simándi Szelim (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) a Kőhíd utcai támfalomlás kapcsán kérte a hivataltól, hogy vizsgálják felül, miképpen lehetne kiterjeszteni a vis maior támogatást a nem önkormányzati ingatlanokra is.

Biró Gyula alpolgármester felháborítónak tartja, hogy az egykor kiválóan működött okmányiroda teljesen leromlott, mióta átkerült a járáshoz. Mindennaposak a panaszok a lassú ügyintézés és a hosszú várakozás miatt. Az emberek nehezen értik meg, hogy bár az önkormányzat épületében működik, mégsem tudják befolyásolni a működését. Kérte a jegyzőt, hogy jelezze kifogásaikat a járás felé.

Gáspár Béla (Fidesz-KDNP) a polgármestert vonta felelősségre, hogy miért nem védte meg a Kőhegyet?

Válaszában Wittinghoff Tamás emlékeztette, hogy abban az időben, amikor ezt az engedélyt kiadták a területet a Fidesz által delegált alpolgármester felügyelte és a testületben is ők voltak többségben, vagyis minden a Kőhegyre vonatkozó építési szabályok csak az ő hozzájárulásukkal születhettek meg.

A jegyző rövid visszatekintést adott a Kőhegy építési szabályozásával kapcsolatban. Mint mondta, a hivatal már sok évvel ezelőtt jelezte, hogy egyre veszélyesebb az építkezés a Kőhegyen. Ezért javasoltak szigorúbb szabályozást, és súlykorlátozást is. A szigorítás rendkívül kemény lakossági ellenállásba ütközött, ami részben érthető, hiszen, akiknek ott volt telkük, azok minél szabadabban akartak rendelkezni a tulajdonukkal.
A testület hozta meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az egyedi építési engedélyeket a hivatal kiadta. Magába az engedélyezési eljárásba nem volt beleszólása sem a testületnek, sem a polgármesternek, erről információik sem voltak. Ma már látszik, hogy hiba volt olyan magasságig engedélyezni az építkezést, és túl kicsi védőtávolságot hagyni a védett területtől. Az akkori tervtanács sem érzékelte, hogy az engedélyezett épület kivitelezése az építkezés fázisában milyen rombolással jár a hegyoldalban. Ha az derül ki, hogy az építtetőnek már nem volt érvényes az engedélye, úgy a változtatási tilalommal végleg le lehet állítani az építkezést.

Wittinghoff Tamás úgy vélte, az ősbűn a telekalakításnál történt. Már akkor érzékelnie kellett volna az illetékes hivatalnokoknak, hogy ide túlságosan nagy épületet lehet majd felhúzni. Álláspontja szerint az építési engedély 2011-ben lejárt, addig kellett volna érdemben megindítani az építkezést. Ez nem történt meg, és ezt fotókkal is tudják igazolni. Vagyis ez egy engedély nélküli építkezés. Reményét fejezte ki, hogy nem kell bíróságig elmenniük, az építési hatóságok is ezt állapítják majd meg.

Löfler Dávid (Fidesz-KDNP) azt állította, hogy a polgármester már március 15-én, vasárnap tudott a tájrombolásról, de szerdáig semmit nem tett. Mivel a kormányhivatal 24 óra alatt leállíttatta az építkezést, ha előbb lép a városvezetés, akkor sok időt nyernek. Ráadásul kihagyhatták volna Budakeszit, mert Érden kellett intézkedni.

A polgármester valótlannak nevezte ezt az állítást, és emlékeztette a képviselőt, hogy már többedik alkalommal járnak el hasonló módon. Először azt vonták kétségbe, hogy megnövekedett a forgalom az útdíj bevezetése nyomán Budaörsön. Aztán azzal vádolták meg őt, hogy tagadja a kommunizmus bűneit. Itt jegyezte meg, reméli, feljelentik őt, ahogyan egy közleményükben ígérték, így bíróság előtt bizonyíthatná, hogy hazug volt a vád, miszerint ő tagadná a korábbi diktatúrák bűneit.

Most pedig azt állítják, hogy három napig nem tett semmit, ami szintén hazugság. Szerinte a Fidesz mindenféle felelősség nélkül szét akarja verni az önkormányzat munkáját.

Majd elmondta, hogy hétfőn jutott tudomására az ügy, akkor azonnal utasította a jegyzőt, hogy intézkedjen. A hivatal dolgozói, sőt képviselők is jártak a helyszínen már azon a napon is. Budakeszit nem lehetett megkerülni, mert oda tartoznak az építéshatósági ügyek, csak ők fordulhattak Érdhez, majd a kormányhivatalhoz. Először nem akartak segíteni Budakeszin, így tévékamera jelenlétében telefonált az ottani jegyzőnek, hogy azonnal intézkedjen, különben minden felelősség őt terheli majd.

Dr. Bakó Krisztina (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) megerősítette, hogy ő is járt a helyszínen már a hétfői napon.

Sokolowski Márk (Fidesz-KDNP) egy jogszabályhelyre hivatkozva azt állította, hogy a jegyző is leállíttathatta volna az építkezést. A jegyző szerint azonban ez a passzus egyáltalán nem ilyen esetekre vonatkozik.
Dr. Ritter Gergely (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) arról érdeklődött, hogy mikor készül el a József Attila utca felújítása.

Lőrincz Mihály, a Műszaki Ügyosztály vezetője elmondta, hogy az építkezés célegyenesbe ért, áprilisban átadják a beruházást.

Dr. Tóth Ferenc lakossági észrevételeket tolmácsolt, melyek szerint az új utcai LED-lámpák túlságosan erős fénnyel világítanak.

A polgármester emlékeztetett rá, korábban az volt a panasz, hogy a gyenge közvilágítás veszélyezteti a közbiztonságot.

A Műszaki Ügyosztály vezetője ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják, lehet-e állítani a lámpatestek fényszögén, és a legkritikusabb helyeken igyekeznek majd kezelni a panaszokat.

Dr. Kisfalvi Péter (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) javasolta, hogy az eredetileg tervezettnél jóval szélesebb körben, a városhatártól a gimnáziumig terjesszék ki a parkolási zónát. Szerinte nem lenne szükség több közterület-felügyelőre ebben az esetben, mert a cél nem a büntetés.

A jegyző óvatosságra intette a képviselőt, hiszen éppen azért tervezték fokozatosan kitolni a parkolási övezet határát, hogy az első tapasztalatokat már beépíthessék a továbblépésnél.

Kálóczi Imre alpolgármester szintén a Kőheggyel kapcsolatos vitához szólt hozzá. Felidézte, milyen harag zúdult rá, mert kitartott amellett, hogy szigorítani kell a területen az építési szabályokat.

Stift Nándor (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) kérte, hogy cseréljék nagyobbra a Baross utca és a Deák Ferenc utca sarkán lévő közlekedési tükröt.

Hauser Péter (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) a hivatal segítségét kérte, mert a Tűzkőhegyi árok egy szakasza nagyon elhanyagolt állapotban van.

Biró Gyula alpolgármester kifogásolta, hogy a UPC kábelfektetések nyomán rosszul állították helyre a járdákat.

Wittinghoff Tamás polgármester a két ülés között végzett munkájáról beszámolva megemlítette, hogy találkozott a Politikai Foglyok Országos Szövetségének (POFOSZ) elnökével, aki beszélgetésük során megerősítette, szerinte sem volt kommunizmus Magyarországon, viszont különféle aljas diktatúrák léteztek.

Elmondta, hogy Budaörsön járt Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Bár megbeszélésük nyomán nem sikerült áttörést elérni az útdíjakkal kapcsolatban, de Fónagy is érzékelte, a város helyzete teljesen speciális, hiszen az autópálya bevezető szakaszok magát a települést vágják ketté, tehát belső útként is funkcionálnak.

Első napirendi pontként a településképi véleményezési eljárásról szóló rendeletben hajtottak végre a képviselők apróbb módosításokat.

A közterületek elnevezéséről szóló helyi jogszabályt többek között azért kellett módosítani, mert idén januártól hatályba lépett a központi címregiszterről szóló kormányrendelet, amelynek a települést érintő passzusait át kellett vezetni.

A közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló rendeletben bővítették a mentességek körét, így például az adománygyűjtés és karitatív tevékenység is bekerült a kedvezményezettek közé.

Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló rendelet módosításával kedvezőbb helyzetbe kerülnek azok, akik piaci alapon  bérelnek lakást, mert esetükben a feltételek között szereplő két év bejelentett lakóhely egy évre változik.

A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésével egyelőre a BTG Kft-t bízták meg, de tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a feladatot később egy fővárosi cég vegye majd át.

Elfogadta a testület, hogy a Kőhegy és térsége építési övezetbe sorolt ingatlanokra változtatási tilalom lépjen életbe.

Jóváhagyták a 2015. évi nemzetiségi pályázatok elbírálását. Ez alapján a helyi nemzetiségi önkormányzatok között összességében 20 millió forintot osztott szét a képviselő-testület.

A településrendezési eszközök partnerségi egyeztetése során a testület döntése alapján a jövőben a HÚSZNEGYVEN Budaörsi Fiatal Építészek Műhelye Egyesülettel is konzultálni kell.

Elfogadták azoknak az önkormányzati ingatlanoknak és lakásoknak a listáját, amelyek felújítására bruttó 80 millió forint összeget fordít az önkormányzat 2015-ben.

Ugyancsak elkészült az intézmények idei felújítási terve. Erre 150 millió forintot áll rendelkezésre a költségvetésben.

Meghatározták, hogy a budaörsi iskolaépületek helyiségeinek bérbeadására vonatkozó bérleti díjak 2015. április 1. hatállyal hogyan módosulnak.

Döntöttek a Kismartoni u. 45. sz. alatti, Kamaraerdei Közösségi Házban lévő helyiségek hasznosításáról is.

Elfogadták, hogy az Esély Szociális Társulás a Szivárvány u. 5. szám alatti ingatlan egy helyiségét a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete és a Budakörnyéki Látássérültek Közhasznú Egyesülete részére átadja.

Csenger-Zalán Zsolt jelenlegi országgyűlési képviselő kérését teljesítve, bérbe adták számára a Polgárok Háza 2. sz. faházának emeleti helyiségét.

Megújították a közszolgáltatási szerződést a BTG Kft-vel.

Törvényi előírások miatt módosítani kellett a Budaörsi Latinovits Színház és a gr. Bercsényi Zsuzsanna Városi Könyvtár alapító okiratait is, amit szintén elfogadott a testület.

Kisebb átcsoportosítást hagytak jóvá a Jókai Mór Művelődési Központ (Közösségi Ház) státuszai között.

Módosították a budaörsi óvodai és általános iskolai felvételi eljárásrendet.

Felülvizsgálták a közoktatási megállapodást a Mindszenty József Római Katolikus Általános Iskolát és Óvodát fenntartó Székesfehérvári Egyházmegyei Hatósággal. Egyúttal felkérték a polgármestert az új megállapodás aláírására.

Elfogadták a közművelődési intézmények és a közművelődési tevékenységben részt vevő társadalmi szervezetek 2014. évi szakmai beszámolóit, valamint a költségvetési soron támogatott társadalmi szervezetek és rendezvények pénzügyi elszámolásait. A polgármester felhívta a figyelmet arra, hogy csak tavaly 446 millió forintot költöttek erre a célra. Érdemes ezt a számot más települések hasonló célú támogatásaival összehasonlítani – fogalmazott.

Szintén elfogadták az alapítványok pályázati úton elnyert támogatásairól szóló beszámolókat. Ezen a módon 19 szervezet 11.5 millió forintot kapott tavaly.

Jóváhagyták azt a pályázati kiírást, amely helyi kiadványok megjelentetését támogatja.

Hosszabb vita után szavazták meg a helyi hírek tartalomszolgáltatására nyújtott pályázat kiírását, amellyel 12 millió forintot terveznek kiosztani olyan helyi médiumok között, amelyek nyomtatott újsággal és internetes portállal is rendelkeznek.

Dr. Bakó Krisztina (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) a kiírás feltételeit azzal indokolta, hogy az olvasók minél szélesebb körét szeretnék elérni, beleértve az időseket, akik csak újságot olvasnak, és a fiatalokat, akik viszont inkább az internet világában érzik otthon magukat.

Simándi Szelim (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) felidézte, hogy korábban nem kezelték egységesen ezt a területet. Volt olyan orgánum, amely a Fidesz többség szavazatával úgy kapott támogatást, hogy formálisan be sem nyújtott erre vonatkozó kérelmet. Az egyértelmű pályázati elvek alapján történő támogatás kizárja, hogy ennek lebegtetésével zsarolni lehessen helyi médiumokat.

Császárné Kollár Tímea (Jobbik) amellett érvelt, hogy olyanok is pályázhassanak, akik csak internetes felülettel vagy csak a nyomtatott lappal rendelkeznek.

Sokolowski Márk (Fidesz-KDNP) felidézte a polgármester március 15-ei beszédét, amelyben arra utalt, hogy a sajtó ne csak szavakban legyen szabad.

Löfler Dávid (Fidesz-KDNP) azt kifogásolta, hogy a kiírás alapján a Minálunk.hu nem tud pályázni.

Wittinghoff Tamás felolvasott egy részletet a Minalunk.hu oldalán a napokban megjelent cikkből, amelyben trágár szavak fordultak elő. Közölte, lehet, hogy ilyen is kell a piacon, ha van rá igény, de ilyesmit biztosan nem fognak önkormányzati pénzből támogatni. Egyébként – tette hozzá, ha bárki kaphatna önkormányzati pénzt, aki lapot indít, akkor ez lenne a legjobb vállalkozás. Leszögezte, hogy pártokhoz kötődő kiadványokat sem szándékoznak támogatni.

És ha már sajtószabadságról van szó, akkor érdemesebb lenne az országos helyzetet megnézni – mondta. Az egyetlen ellenzéki rádió bíróságon küzd évekig, hogy legalább a frekvenciája megmaradjon. Az országos sugárzás lehetőségét így is elvették tőlük. A kormányzat megakadályozza, hogy állami cégek ellenzéki újságokban hirdethessenek, így próbálja tönkretenni ezeket a lapokat. Vagy éppen szelektív reklámadóval igyekszik átrendezni a piacot.

A helyi lapoknál sem jobb a helyzet, ott a kizárólagos függés az önkormányzati többségtől olvashatatlan, a polgármestert dicsőítő lapokat hív életre. Maga részéről ezért is tiltakozott mindig, hogy saját lapja legyen az önkormányzatnak. A Fidesz-többség korábban mégis erre törekedett. Létrehozták a Városmarketing Kft-t, amely évente 50-60 milliót költött volna. Az élére a sajtószabadság jegyében a Fidesz egykori kommunikációs igazgatóját nevezték ki. Pontosan ezeket a jelenségeket akarják elkerülni Budaörsön – fogalmazott.

A Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium támogatási kérelmére egymillió forintot ad az önkormányzat a polgármester, alpolgármester dologi kiadásai keret terhére. Wittinghoff Tamás elmondta, hogy mélységesen felháborodott és megdöbbent, amikor megtudta, hogy a magyar állam egy évben 150 ezer forinttal támogatja ezt az iskolát. Jól példázza ez, hogy vannak, akik csak szavakban magyarkodnak – fogalmazott.

Császárné Kollár Tímea (Jobbik) támogatta a javaslatot, mondván, nem jó irányba megy a határon túliak támogatása.

Becz György (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) arról beszélt, hogy az Illyés Gimnázium már 16 éve működtet egy programot, amelyben aktív kapcsolatot tartanak határon túli iskolákkal.

Ezt követően a közfoglalkoztatás megszervezésének támogatásáról döntött a testület a helyi bölcsődékben, amelyre hozzávetőlegesen egymillió forintot biztosítottak.

Támogatja a testület, hogy a Budaörsön élő 8. osztályba járó lányok megkaphassák a HPV elleni védőoltást.

Sokolowski Márk (Fidesz-KDNP) azt kérte, hogy a Budaörsön tanuló, de más településeken élők is megkaphassák az oltást.

Dr. Ritter Gergely (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) megnyugtatta, hogy az oltást szervezők a környező településekkel is megállapodást kötöttek, és nekik is az a jobb, ha mindenki a lakóhelyén kapja meg az injekciót.

Gáspár Béla (Fidesz-KDNP) elvi állásfoglalást kezdeményezett a Hársfa utcában található építési terület rendezésére. Ám miután tájékoztatást kapott a jelenlegi helyzetről, visszavonta javaslatát. A polgármester ígéretet tett, hogy az érdeklődő lakóknak is megfelelő felvilágosítást nyújtanak majd, amelynek lényege, hogy a terület magántulajdonban van, ezért ott az önkormányzat nem tehet semmit. Viszont folyamatosan tárgyalnak mind a tulajdonossal, mind reményteli befektetőkkel, hiszen csak az rendezhetné véglegesen a terület sorsát, ha egy új beruházás indulna meg itt.

A testület úgy döntött, hogy a 2016. évi költségvetésében biztosítja a Mákszem Óvoda 60 férőhelyes kapacitásbővítéséhez szükséges 334.000.000 forint pályázati önrész összegét.

Ezt követően zárt ülésen folytatták a munkát.

Döntöttek néhány Baross utcai terület értékesítéséről.

Pozitívan bírálták el egy ingatlantulajdonos kérelmét talajterhelési díj ügyében.

Megszavazták, hogy további 38 millió forinttal támogatják hulladékszállító gépjárművek beszerzését. Így eredményt lehetett hirdetni a gépjármű beszerzési tenderen, amelyet a Jumbo Log Kft. nyert meg.

Elutasították a Jutalom Vagyok Óvoda fellebbezését, amelyet egy településképi eljárás kapcsán nyújtottak be.

Döntöttek arról is, hogy idén kiknek adományoznak díszpolgári címet.

Módosítottak egy felnőtt háziorvosi praxisjogot folytató orvossal kötött feladat-ellátási szerződést.

Pozitívan bíráltak el egy méltányossági kérelmet, amely lakásbérleti jogviszony meghosszabbítására vonatkozott.

(forrás: budaors.hu)

facebook:

0 Komment