Az Alkotmánybíróság döntése ellenére marad a büntetőjogi szigor

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) szerint marad a büntetőjogi szigor, és aki a jövőben harmadik alkalommal súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el, életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik – emelte ki az igazságügyi tárca keddi közleményében, reagálva az Alkotmánybíróság (Ab) aznapi döntésére.

Az Igazságügyi Minisztérium tudomásul veszi az Ab határozatát, amellyel alaptörvény-ellenesnek minősítette és 2013. július elsejére visszamenő hatállyal megsemmisítette a büntető törvénykönyv, valamint a halmazati büntetésekre vonatkozó jogszabályok egyes bekezdéseit – írták.

Megjegyezték ugyanakkor, hogy az Ab nem kifogásolta az erőszakos, többszörös visszaesőkre vonatkozó szigorúbb büntetési szabályokat. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy “a többszöri bűnelkövetés súlyosabb büntetéssel fenyegetettsége alkotmányos indokokon alapul. A többszöri bűnelkövetés törvényhozói értékelése szükséges, mert ezzel különös jelentőséget tulajdonít a büntetőjogi normák megtartásának. A szigorúbb megítélés emellett azért is indokolt lehet, mert ezzel nyomatékot ad a büntető igazságszolgáltatás működésének. A többszöri bűnelkövetés súlyosabb megítélése a büntetőjog hatályos rendszerében megfelel az alkotmányos büntetőjog követelményeinek, a törvényhozónak alkotmányos szabadságában áll a többszörös bűnelkövetést súlyosabban büntetni” – olvasható a közleményben.

“Aki tehát a jövőben harmadik alkalommal súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el, életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik” – közölte a tárca, hozzátéve: az ilyen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt visszaesők feltételes szabadságra nem bocsáthatók.

A szigorú szabályok nem csupán a polgárok védelmét szolgálják, de egyértelmű üzenetet is jelentenek mindenki számára: a súlyos bűncselekményt elkövető bűnismétlők a lehető legszigorúbb megítélés alá esnek – írta az Igazságügyi Minisztérium.

Az Ab kedden nyilvánosságra hozott határozatában mondta ki, hogy alkotmányellenesek a büntető törvénykönyv (Btk.)büntetéskiszabással kapcsolatos szigorúbb halmazati szabályai, amelyek szerint a legalább három, ember elleni erőszakos bűncselekményt elkövetőkre esetenként kötelezően életfogytiglant kell kiszabnia a bírónak. Az Ab az új Btk. alaptörvény-ellenes rendelkezését hatálybalépésére – 2013. július 1-jére – visszaható hatállyal semmisítette meg, továbbá kimondta, hogy a korábbi Btk. hasonló szabályai sem alkalmazhatók.

Az Ab elrendelte az alaptörvény-ellenes rendelkezések alkalmazása alapján jogerősen lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát, ami azonban kizárólag a büntetéskiszabást érinti. Az Ab határozata alapján egyetlen büntetés sem szakad meg automatikusan, illetve egyetlen büntetőügyet sem kell újratárgyalni, csupán az alkalmazott büntetőjogi szankcióról kell újból határozni.

facebook:

0 Komment