Delfinlesen az Adrián – Kék Világ

Nem kell ahhoz a világ távoli vizeire utazni, ha valaki személyesen is “találkozni” szeretne delfinekkel, ráadásul nem állatkerti környezetben, hanem természetes élőhelyén.

Az Adriai-tenger északi részén, a horvátországi Losinj-sziget közelében él ugyanis egy nagyjából másfél száz egyedből álló delfincsapat, amelynek tudományos megfigyelésével negyedszázada foglalkozik a sziget kisvárosában működő kutatóközpont. A belépés bárkinek adott, akár önkéntes munkát is vállalhat az, aki szeretne szinte testközelbe kerülni az emberrel igazán jó barátságban lévő, folyton “mosolygó” uszonyosokkal.

– Korábban gyakran előfordult, hogy kissé csalódottak voltak a hozzánk betérő látogatók, mert azt gondolták, hogy egy delfináriumba léphetnek be, ahol az állatok majd produkálják magukat. Mára azonban a hozzánk érkezők többsége tudja, hogy kutatási és oktatóközpontot működtetünk, megfigyeljük, dokumentáljuk a palackorrú delfineket természetes élőhelyükön – mondta Andrea Boric, az oktatóközpont vezetője az MTI tudósítójának.

Az állatok viselkedésének megfigyelése és dokumentálása 1987 óta folyik, a Kék Világ (Blue World) elnevezésű Tengerkutató és Tengervédelmi Központot pedig 2003-ban hozták létre Veli Losinjban. A közvetlenül a festői öböl kikötőjében található több száz éves kőházban kialakított centrumban a látogatók többnyelvű feliratos filmeket láthatnak a környékbeli vizekben élő delfinekről. Interaktív oktatóanyagokat tekinthetnek meg róluk – többek között magyar nyelven is -, és gazdag felvilágosítást is kaphatnak a palackorrúak itteni populációjáról. A diákok játékos formában ismerkedhetnek meg a víz alatti élővilág kedvelt uszonyosaival, és a látogatók egy ajándékbolt portékáinak megvásárlásával közvetlenül is támogathatják a természetvédelmi projektet.

Az intézmény ugyanis jórészt önfenntartó vállalkozás, amely kormányzati és önkormányzati támogatást, nemzetközi pályázati pénzeket is kap, de az önkéntesek által fizetett díjakat is a működtetésre fordítják. Aki megfelelő angolnyelvtudással rendelkezik és tizenkét napra vállalja az önkéntes munkát, igazán közelről megcsodálhatja a tengeri állatokat, az alapítvány motorcsónakjával járhatja be élőhelyüket.

Az oktatóközpont vezetője hozzátette, hogy a most öt alkalmazottat foglalkoztató intézmény kutatói a kezdetektől nemzetközi társaságot alkotnak. A horvát munkatársak mellett jelenleg angol, német és olasz kollégák dolgoznak, de voltak már magyarok is a csapatban. Feladatuk az, hogy fényképfelvételekkel, sőt ma már hangjuk rögzítésével is dokumentálják a delfinek mindennapi életét, viselkedését, nyomon kövessék a változásokat, mi több, a hangminták segítségével törekedjenek “beszédük” megfejtésére is. Figyelik az újszülöttek fejlődését, sőt ma már szinte minden egyednek nevet is adtak, hátúszóik ugyanis egyfajta “személyi igazolványként” funkcionál: alakjuk, méretük vagy éppen a rajtuk lévő sebek alapján ugyanis lehetővé teszik az azonosítást.

Törvény védi őket

– A delfineket törvény védi Horvátországban, ami azt jelenti, hogy tilos őket megérinteni, együtt úszni velük, egyáltalán bármivel is megzavarni a mindennapi életüket – figyelmeztetett Boric.

Azt persze a palackorrúaknak nem lehet megtiltani, hogy ők közelítsék meg az embert. Főként a fiatal egyedek nagyon kíváncsiak, közel úsznak a csónakokhoz, a fejüket kidugva megnézik maguknak az embert, aztán már úsznak is tovább.

Az interaktív bemutató további részletes információkkal is szolgál az itt élő delfinekről. Ebből kiderül, hogy a palackorrúak három alfaja fordul elő az Adria északi részén. Az egyes állatok hossza elérheti a négy métert is, a súlyuk mintegy 400 kilogramm, és akár 40 kilométeres sebességgel is képesek hasítani a tenger hullámait. Kedvelt táplálékuk a tőkehal és a tintahal, amelyet ultrahangos tájékozódási képességeiket kihasználva, csapatjátékkal cserkésznek be. Szívesen úsznak azonban a halászhajók után is a hálókból kiszabaduló halakra vadászva.

Az Adrián a delfineknek nincs természetes ellenségük, csupán az emberi tevékenység veszélyezteti a fajt, például a hangos hajómotorok vagy a környezetszennyezés. A szabad vizekben akár 50 évig is elélnek. Egyébként pedig igen kíváncsiak, és hatalmas területeket járnak be, nem ritkán a tengerbe beömlő folyókon is felúsznak.

Részletes információt kaphatnak a látogatók arról is, hogy ha a tengeren hajóznak és delfinnel találkoznak, miként lehet megközelíteni őket. Az általában csapatostól úszkáló uszonyosokhoz szemből vagy hátulról tilos közel kerülni, és nem szabad zajt kelteni. Oldalról azonban közelebb hajózhatunk hozzájuk, de a törvényi előírások szerint legalább 60 méteres távolságot kell tartani tőlük. Egyszerre legfeljebb három csónak tartózkodhat a delfinek közelében, de ekkor már legalább 100 méteres távolságra kell maradni a csapattól.

Az ember legfeljebb 30 percig tartózkodhat az állatok közelében; etetni nem szabad őket, és szigorúan tilos a vízbe szemetet dobni, mert ha azt lenyelik, végzetes következményekkel járhat rájuk nézve.

Boric leszögezte, hogy ők nem hirdetnek utakat az adriai palackorrú delfinek megtekintésére: kizárólag tudományos tevékenységet folytatnak, nem vállalkoznak turistakirándulások szervezésére.

A delfinekkel való találkozás élményét azonban kis szerencsével bárki átélheti. Veli Losinjból indulnak ugyanis olyan hajók, amelyek fedélzetéről a résztvevők viszonylag közelről láthatják ezeket az embernek oly kedves, játékos lényeket a tengerben.

facebook:

0 Komment