Kullancs kisokos – Mit tegyek ha…

(Budaörs, 2014. június 25. – Budaörsi Infó) A nyár sajnos nem csak napsütést hoz számunkra minden évben, hanem olyan élősködőket is, akikkel nem szívesen kerülünk közelebbi kapcsolatba. A szúnyog csípéseket még valahogy csak-csak átvészeljük, viszont a kullancs csípés nagyon veszélyes. Fokozottan figyeljenek oda ha a természetben járnak, és miután haza értek, végezzenek önvizsgálatot. A fertőzött kullancsok által okozott betegségeknek vannak tünetei, amelyeket fontos időben észrevenni.

A kullancsokról

A kullancsoknak nincs természetes ellenségük, nem irtják őket rendszeresen, és akár évekig is képesek életben maradni anélkül, hogy vért szívnának. A kullancsok elszaporodásának megakadályozása rendkívül nehéz, ezért az általuk terjesztett betegségek megelőzésének egyetlen módja a védőoltás.

A kullancsok olyan parazita életmódot folytató, nagyméretű atkák, melyek az ember, szárazföldi emlősök, madarak és hüllők vérével táplálkoznak. Világszerte 702 fajukat írták le, hazánkban ezek közül kb. 20-30 kullancsfaj előfordulásáról tudunk. A kullancsfajok fejlődési ciklusa eltérő hosszúságú lehet, mindegyikükben közös azonban, hogy a fejlődés négy stádiumra osztható: tojás, lárva, nimfa és felnőtt kullancs. Fejlődésükhöz feltétlenül vért kell ugyan szívniuk, de ezek az élőlények, életük mintegy 90 százalékát mégis szabadon, gazdától függetlenül élik le. Az időszakos élősködő életmódjukat az teszi lehetővé, hogy hónapokig, sőt, akár évekig képesek túlélni a természetben anélkül, hogy vért szívnának.

Tévhit

 Gyakori tévhit, hogy a kullancsok fákról leugorva támadják meg a kiszemelt áldozatukat. Ugrani nem képesek, így sokkal inkább az aljnövényzetben, a cserje- és bokorszinten, de maximum két méteres magasságban várakozva keresik kiszemelt áldozatukat.

Legfontosabb érzékszervük az ún. Haller-szerv, mellyel a levegő mozgását, hőmérsékletét, páratartalmát, szén-dioxidot, ammóniát tudnak érzékelni. Bizonyos receptoraik a gerincesek által kibocsájtott szaganyagokat nagy távolságról is érzékelik.

Napokig is tudnak észrevétlenül vért szívni, mivel nyálmirigyük véralvadásgátló anyagot termel, így csökkentve a szervezet sebre adott válaszreakcióját. Mindamellett, értágító molekulákat is kiválasztanak táplálkozásuk helyén a véráramlás növelése érdekében.

Nyálmirigyük működése szükséges ahhoz, hogy a kórokozók az ember vérkeringésébe bekerülhessenek. Táplálkozásuk során a felvett folyadékból vizet juttatnak vissza az ember szervezetébe, és ez a visszafelé irányuló áramlás teszi lehetővé a kórokozók véráramba jutását.

 MILYEN BETEGSÉGEKET OKOZHATNAK A KULLANCSOK?

A kullancsok által terjesztett, emberre is veszélyes két legfontosabb megbetegedés a kullancsencephalitis és a Lyme-kór. A Lyme-kór elleni védekezés egyetlen módja a kullancscsípés elkerülése, míg a kullancsencephalitis védőoltással megelőzhető. A védőoltással való védekezés mindenki számára fontos, hiszen a kullancsencephalitises megbetegedések egy százaléka halálhoz vezet!

A kullancsencephalitis

A kullancsok csípésével terjedő egyik legveszélyesebb megbetegedés a kullancsencephalitis (Tick-Borne Enchephalitis, TBE). A betegséget a Flaviviridae víruscsalád tagja okozza és leggyakrabban az Ixodes Ricinus (vöröshasú vagy közönséges kullancs) terjeszti. Kisebb mértékben a betegség elkapható hőkezeletlen, fertőzött kecske-, juh-, és tehéntej fogyasztásával is, ám messze a legtöbb megbetegedést a kullancs okozza.

Hogyan fertőződik meg az ember?

A vírusfertőzés veszélye szinte egész Európában fennáll, a veszélyeztetett területek: Németország, Ausztria, Svájc, Svédország, Lengyelország, Horvátország, Szlovénia, Magyarország. Hazánkon belül Észak-Magyarország, Nyugat-Magyarország, a Duna- menti térségek és a Balatoni régió számít nagy kockázatú területnek, míg fertőzött megyéink: Zala, Somogy, Vas, Heves, Borsod és Nógrád megye.

A klímaváltozásnak köszönhetően a kullancsok városi parkokban, kertes házak udvarán, gondozott sportpályákon, sétányokon is előfordulhatnak, így már nemcsak a természetben járók, vadászok, mezőgazdasági dolgozók, erdészek tekinthetők különösen veszélyeztetetteknek, hanem mindenki, aki a szabadban időt tölt.

A kullancsencephalitis szezonális megbetegedés, a vérszívók fejlődési ciklusának megfelelően április-májusban és augusztus-szeptemberben tapasztalható az esetek halmozódása. A fertőzött kullancsok gyomortartalmában található a megbetegedést okozó vírus. A vérszívás során az állat gyomortartalmát a bőrön keresztül bejuttatja az ember vérkeringésébe, így az ember is fertőzötté válik.

Az első tünetek egy egyszerű megfázáshoz hasonlítanak

A fertőzött kullancs csípését követően általában 6-14 nap után jelentkeznek az első, kullancsencephalitisre utaló panaszok. Típusos esetben kétfázisú lefolyással jelentkezik a betegség. Az első fázisban általános tünetek jelentkeznek, melyek inkább hasonlítanak egy egyszerű meghűlés, vagy influenzaszerű megbetegedés tüneteire.

A megbetegedés első fázisában jelentkező tünetek:

fejfájás,
izomfájdalom,
általános fáradtság,
kisebb hőemelkedés,
gyengeség érzet.

Az első fázis általában pár napig tart, a betegek több mint 50 százaléka általában további tünetek nélkül felépül és a második fázisban bekövetkező elváltozások már nem lépnek fel náluk. Az első fázis tüneteit egy viszonylag tünetmentes, lázmentes időszak követi.

A kullancsencephalitis második fázisában jelentkező súlyosabb panaszok:

magas (39 °C fölötti) láz,
tarkómerevség,
aluszékonyság,
koordinációs zavarok,
heves fejfájás,
hányás
szédülés,
eszméletvesztés,
bénulások

A tüneteket a központi idegrendszer érintettsége – agyvelőgyulladás (encephalitis), agyhártyagyulladás (meningitis), vagy gerincvelőgyulladás (myelitis) – okozhatja. Speciális gyógyszeres terápia sajnos a kullancsencephalitis kezelésére nem létezik.

A tünetek súlyosságától függően a beteg kórházi ápolása válik szükségessé. Súlyosabb esetben gépi lélegeztetésre is sor kerülhet. A betegség 1 százalékban halálhoz vezet, A betegség 10 százalékban maradandó bénulásokat okoz felépülés után. További 30-40 százalékban pedig szellemi és fizikai károsodás marad vissza a gyógyult betegeknél. Fontos hangsúlyozni, hogy mivel specifikus kezelésre nincs lehetőség, a kullancsencephalitis egyetlen biztonságos megelőzési lehetősége a védőoltás alkalmazása.

A Lyme-kór és tünetei

A másik kullancs által terjesztett kórkép a Lyme-kór, melyet a Borellia nemzetségbe tartozó baktériumok okoznak.

A betegség lappangási ideje változó, a fertőzött kullancs csípését követő 1 naptól 3 hónapig is tarthat. Mivel szinte mindenki veszélyeztetett a kullancsok terjesztette betegségekkel szemben, és kevesen fedezik fel magukon a kullancscsípést, fontos ismerni a Lyme-kór első tüneteit.

A legelső tünet a csípés körül megjelenő, legalább 5 cm nagyságú, általában ovális alakú bőrpír (Lyme-folt). Tapasztalt szakember számára a folt vizsgálata után már megállapítható a diagnózis. A vérkép vizsgálatával minden esetben diagnosztizálható a betegség.

A folt általában 1 hétig, néha azonban 1 évig is megmarad, ugyanakkor általában magától megszűnik, ami azonban nem jelenti a kórokozó pusztulását. Bár a Lyme-folt szinte mindig a csípés helyén jelenik meg, lejegyeztek többszörös elváltozásokat is. Ezekben az esetekben 2-5 centiméteres, jellegtelen, ovális foltok jelennek meg a betegeken. A foltok száma akár az ötvenet is elérheti. Fontos tudni, hogy bár a Lyme-folt a betegség leggyakoribb tünete, sok esetben nem, vagy nem a jellegzetes formában jelenik meg, így a diagnózis felállítása nehéz. Különösen gyermekkorban fordul elő, hogy a borellia fertőzés a fülcimpa fájdalommentes lilásvörös duzzanatával jelentkezik.

A Lyme- kór megelőzésére csak a kullancscsípés elkerülésével van lehetőség, védőoltással elérhető immunizálás egyelőre nem létezik. A kezelés általános módja bizonyos antibiotikumok alkalmazása, a kezelés elmaradása életre szóló, krónikus állapotot és változatos bizonytalan tüneteket eredményez (ízületi problémák, szív- és érrendszeri érintettség). Amennyiben a Lyme-kór tüneteit észleli magán, vagy kullancscsípést követően a Lyme-kór gyanúja felmerül, minél hamarabb forduljon orvoshoz a kezelés megkezdése érdekében!

 Milyen módszerekkel védekezhetünk a kullancsok ellen?

A kullancsencephalitis elleni legbiztosabb védelmet a vakcináció jelenti. Mivel a kullancsencephalitisnek csak a tünetei enyhíthetők, gyógymódja nincs, ezért különösen fontos a védőoltás beadása.

Amikor a kullancsinvázió idején (április, május és augusztus, szeptember) a szabadban tartózkodunk, ügyeljünk a megfelelő ruházatra. A ruházat legyen zárt, de egyben szellős is. Mivel a kullancsok általában az aljnövényzetből lesnek áldozatukra, így nadrágunkat tűrjük a zokninkba. A kullancsok így könnyebben felfedezhetőek, kivált, ha világos zoknit és nadrágot viselünk. Amennyiben szandálban, papucsban, illetve nyitott lábbeliben sétálunk, ellenőrizzük bőrünket, hogy látunk-e rajta kullancsot. Szerencsésebb, ha olyan lábbelit viselünk, amely eleve zárt, ugyanakkor az időjárásnak megfelelően szellős.

Mivel a kullancsok előnyben részesítik vérszívás szempontjából a hajas fejbőrt, illetve a fülek környéki finom bőrt és a szemhéjak körüli bőrfelületet, mindenképpen viseljünk széles karimájú kalapot. Kisgyermekek esetén erre kiemelten ügyeljünk, a karimás kalapból a kullancs nem tud kimászni és nem talál olyan bőrfelületet, ahol a kapilláris erekből vért tudna szívni.

A védekezés másik módja, hogy ruházatunkat és a szabadon maradt bőrfelületet megfelelő riasztó szerekkel kezeljük.

Kertünk rendszeres karbantartásával is védekezhetünk a kullancsok ellen. Számoljuk fel a kertünkben található bozótos, aljnövényzetben dús területeket, rendszeresen nyírjuk a füvet. A táborozás és piknikezés sem javasolt kertünk bozótos területén. Ha mégis takarót terítünk le a gyepre, használjunk alatta nylon alapanyagú védőfóliát.

A közhiedelem úgy tartja, hogy B-vitaminok tartós fogyasztása csökkenti a kullancscsípés lehetőségét, ez azonban nem felel meg a valóságnak.

Vásárolhatunk kullancsriasztó készítményeket. A dietil-toluamid hatóanyag tartalmú készítmények a hatékonyak, mégis kíméletesek a bőrhöz, így kisgyermekek esetén is alkalmazhatóak, már 2 éves kortól. Minden esetben tartsuk be a riasztószerek használati útmutatóját. A termékek használati útmutatóján nézzük meg, hogy hatóidejük meddig terjed, és ne felejtsük el újra bepermetezni magunkat a hatóidő letelte után.

Szabadban való tartózkodásunk után minden esetben kérjünk meg egy hozzátartozót vagy közeli ismerőst, hogy vizsgálja át bőrünk számunkra nem látható területeit. Az átvizsgálás terjedjen ki a nehezen látható testhajlatokra, hajas fejbőrre is. Ha kullancsot találunk, haladéktalanul távolítsuk el a gyógyszertárakban kapható kullancskanállal vagy kullancscsipesszel.

 A kullancs eltávolítása: meddig és hogyan?

Ha nem sikerül elkerülni a kullancsot, akkor kritikus tényező az eltávolítás ideje és módszere. Fontos, hogy minél korábban, legkésőbb 72 órán belül kiszedjük bőrünkből a kullancsot, azonban ez sem jelent védelmet a fertőzés ellen, ha mindez nem szakszerűen történik.

Kifejlett példányoknak nagyjából három nap, amíg teljesen teleszívják magukat vérrel, és ezen idő alatt rendszerint nem áramlanak vissza kórokozók. Tudni kell azonban, hogy az alig 1 mm-es lárvák már egy nap alatt „végeznek”, így ezt követően még nagyobb eséllyel fertőzőképesek. Sajnos a lárvákat nehezebb is felfedezni, így kellő védelmet csak a megelőzés és az encephalitis védőoltás nyújthat.

Az eltávolítás során a legfontosabb szempont, hogy ne nyomjuk össze a testét, mert így a benne lévő kórokozókat – akár egy fecskendővel – magunkba juttatjuk. Veszélyes minden olyan módszer, amely a kullancs összenyomásával jár, vagy – ugyanezen ok miatt – öklendezésre kényszeríti a parazitát. Kockázatos tanács ezért a krémmel, olajjal, ecettel történő eltávolítás, vagy a gyufával történő kísérletezés.

A szakemberek által ajánlott két legbiztosabb módszer a patikában kapható hegyes orrú csipesszel vagy a cérnával történő eltávolítás. Mindkettő lényege, hogy a kullancsot ne a testénél fogja meg, hanem közvetlenül a bőrünkkel történő érintkezésnél próbálja meg leválasztani. A közhiedelemmel ellentétben nem jelent jelentős kockázatot, ha véletlenül beszakad a kullancs szájszerve, mivel ott rendszerint nem található kórokozó.

(forrás:kullancsveszely.hu)

facebook:

0 Komment