New York Times: az európai szélsőjobb “Moszkvára igazodik”

Miközben az Egyesült Államok és az Európai Unió egyaránt elítélte a Krím orosz elcsatolását, az európai szélsőjobboldali populista pártok lelkesednek Oroszországért és annak elnökéért, az állítva, hogy Moszkva ellensúlyt képezhet az amerikai befolyással és az erkölcsi hanyatlással szemben – írta szerdai számában a The New York Times (NYT).

A tekintélyes amerikai liberális napilap idézte a magyar Political Capital intézet tanulmányát, amely szerint a szélsőjobbra gyakorolt orosz befolyás egész Európában tapasztalható. A magyar elemzés azt jósolta, hogy a szélsőjobboldali pártok a francia Nemzeti Front vezetésével oroszbarát blokkot alkothatnak majd az Európai Parlamentben, de legalábbis felerősíthetik a korábban marginális oroszbarát hangokat.

A The New York Times a maga részéről arra számít, hogy ezek az erők jelentősen meg fognak erősödni az uniós választásokon, ám mivel nem működnek együtt, nem valószínű, hogy egységes blokkot alkotnak majd az EP-ben.

A cikk Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnököt és Gerhard Schröder korábbi német kancellárt megemlítve kitért rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a fősodorhoz tartozó politikusok között is vannak csodálói, mind a jobb-, mind a baloldalon, de rámutatott, hogy az oroszbarátság alapvetően az európai politika széleire korlátozódik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ez az Oroszországgal való együttérzés és a Washingtonnal szembeni gyanakvás gyakran a szélsőjobboldal részéről is taktikai jellegű.

Ezek a pártok, amelyek igyekeznek minél több hatalmat visszaszerezni az európai bürokratáktól, minden alkalmat megragadnak arra, hogy összeütközésbe kerüljenek a brüsszeli politikacsinálókkal és az európai elitek hagyományos értékrendjével. A lap szerint a szélsőjobboldali erők jelenléte általános értelemben azt tükrözi vissza, hogy lemorzsolódóban van a közbizalom azon meggyőződések és intézmények iránt, amelyek a második világháború óta meghatározóak voltak Európában. Ezek közé tartozik a kontinensnek az Egyesült Államokhoz fűződő viszonya is.

Alain de Benoist francia filozófus, az “új jobboldali” iskola vezéralakja szerint “Oroszország ma egyértelműen az amerikai hegemónia alternatívája”. Szerinte még ha Vlagyimir Putyin talán nem is a “az emberiség megmentője”, de “sok jó ok szól az oroszbarátság mellett”.

A The New York Times szerint Putyin sok hívének, különösen a vallásosoknak az orosz elnök homoszexualitás-ellenessége imponál, valamint az, hogy a nyugati demokrácia bírálója. Mások viszont geopolitikai megfontolásokból, az Egyesült Államok ellensúlyozása miatt állnak mellé.

“A magyarországi Jobbik, Európa egyik legszélsőségesebb nacionalista pártja és Moszkva egyik legzajosabb szurkolója ellen jelenleg vizsgálatot folytatnak a magyar hatóságok” – írta a lap, megemlítve azokat az állításokat, melyek szerint a párt anyagi támogatást kap Moszkvától. Arra is kitért, hogy a párt “egyik vezető EP-jelöltje” ellen azért folyik nyomozás, mert állítólag együttműködik az orosz hírszerzéssel.

Doru Frantescu, a brüsszeli VoteWatch Europe kutatóintézet politikai igazgatója rámutatott, hogy az európai szélsőjobboldaliak Putyin iránti rokonszenve inkább egyszerű opportunizmus, mintsem ideológiai jellegű. Megítélése szerint érdekközeledés történik, amelynek célja az EU meggyengítése. Ez a konvergencia érdekes szövetséget alakított ki a szélsőjobb és a szélsőbaloldal között.

A lap emlékeztetett rá, hogy az Ukrajnától való elszakadásról döntő krími referendum “törvényességét” egy brüsszeli központú intézet, az oroszbarát Eurázsiai Választási és Demokrácia-megfigyelő szervezésében a félszigetre utazott francia, flamand és osztrák megfigyelők mellett a Jobbiknak az a politikusa igazolta, akit kémkedéssel gyanúsítanak Magyarországon.

A cikkben szó esik arról is, hogy az Eurovíziós Dalfesztivál győztesét, Conchita Wurstöt az európai szélsőjobboldalon és Oroszországban egyaránt az európai morális hanyatlás jelképének tekintik.

facebook:

0 Komment