Londoni elemzők: a következő negyedévekben is tartható a 3 százalék körüli magyar növekedés

Magyarországon és a környező gazdaságokban várhatóan a következő negyedévekben is tartható lesz a 3 százalék körüli éves összevetésű növekedési ütem – jósolták londoni pénzügyi elemzők a vártnál általában jobb idei első negyedévi térségi GDP-növekedési becslések csütörtöki ismertetése után.

Daniel Hewitt, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza csütörtök esti kommentárjában azt jósolta, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok növekedéséhez egyre nagyobb mértékben a hazai kereslet – ezen belül is főleg a lakossági fogyasztás – adja a hajtóerőt, miközben az export is lendületes marad.

Hewitt szerint az 1,1 százalékos negyedéves összevetésű magyar és lengyel GDP-növekedés megerősíti, hogy e két gazdaság kilábalási folyamata erőteljesen megalapozott.

Az elemző közölte, hogy a Barclays az első negyedévi erős növekedési ütemek alapján felfelé módosítja az idei egész évre szóló magyar és lengyel növekedési előrejelzését. A ház 2014-re most már 3 százalékos GDP-növekedést vár a magyar gazdaságban az eddigi 2,2 százalékos prognózis helyett, ugyanakkor egyelőre változatlanul hagyja a 2015-re szóló, 2,6 százalékos bővülést valószínűsítő becslését.

Lengyelország esetében a Barclays az idei növekedésre adott előrejelzését 3,1 százalékról 3,3 százalékra, a jövő évi prognózist 3,5 százalékról 3,7 százalékra javítja.

A ház mindkét gazdaságban az idei év további részében is erőteljes növekedést vár, jóllehet azt is valószínűsíti, hogy a jelenlegi lendület később kissé alábbhagy.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői is az első negyedévihez hasonló további növekedési ütemeket jósoltak a régióban, bár Magyarországon és Lengyelországban ők is a lendület valamelyes lanyhulását várják az igen erős első negyedév után.

A ház jelenlegi előrejelzése az, hogy 2014 egészében Magyarországon 2,5 százalék, Lengyelországban 2,9 százalék, Csehországban 2,8 százalék, Romániában 3,2 százalék lesz a gazdasági növekedés. A JP Morgan londoni elemzői közölték ugyanakkor, hogy a csütörtöki előzetes GDP-adatok nyomán Magyarország és Lengyelország esetében felfelé ható kockázatokat látnak erre az előrejelzésre.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői is ugyanerre a következtésre jutottak. Közölték: az első negyedévi részleges adatok alapján felfelé mutató kockázatokat látnak a magyar gazdaság idei növekedésére szóló előrejelzésükre, amely jelenleg 2,2 százalékos magyar GDP-növekedést valószínűsít 2014 egészére.

A ház szerint a térség növekedési kilátásait az euróövezet és más fejlett ipari régiók erősödő növekedése, valamint a hazai fogyasztás és részben az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló beruházások élénkülése egyaránt javítja.

A GS londoni elemzői szerint ugyanakkor lefelé ható kockázatot jelenthet, hogy az orosz-ukrán válság miatt esetleg csökken az Oroszországba és Ukrajnába irányuló térségi export.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai viszont éppen azt emelték ki kommentárjukban, hogy “legalábbis egyelőre” nincs jele az ukrajnai válság átszűrődő negatív hatásainak Közép- és Délkelet-Európa növekedési teljesítményére.

A ház elemzői hangsúlyozták azt is, hogy jóllehet az euróövezet és különösen Németország gazdasági élénkülése a fő hajtóereje az európai felzárkózó gazdaságok erőteljes növekedésének, e növekedés bázisa azonban most már szélesedik. Ezt jelzi, hogy a közép- és kelet-európai gazdaságokban a kiskereskedelmi forgalom 2008 óta nem mért ütemben bővül, emellett a térségi építőipari szektorokban is “markáns fordulat” történt az idei első negyedévben, ami arra vall, hogy a régióban véget érhetett a beruházások “összezuhanásával” jellemzett időszak.

A Capital Economics londoni elemzői szerint ugyanakkor úgy tűnik, hogy a térségi agrárszektorok tavaly tapasztalt fellendülésének lendülete elenyészőben van. Erre utalhat, hogy Romániában az idei első negyedévben lassult a GDP-növekedés, márpedig a térségen belül a román hazai össztermékben a legnagyobb az agrárszektor részaránya – hangsúlyozták a Capital Economics közgazdászai.

A ház szakértői mindezt egybevetve arra a következtetésre jutottak, hogy a közép- és délkelet-európai gazdaságok növekedésében várható gyorsulás zöme valószínűleg már lezajlott, de a térség legtöbb országa jó eséllyel a következő negyedévekben is fenn tudja tartani a 3-3,5 százalék körüli éves összevetésű GDP-növekedési ütemeket, ha a német gazdaság nem veszít lendületet.

Varga Mihály: a gazdaság kirobbanó formában, a költségvetés rendben, de az inflációval foglalkozni kell

Varga Mihály szerint a gazdaság “kirobbanó formába” került, a költségvetés jó állapotban van, de az inflációval, illetve az annak hiánya miatt várható költségvetési bevételcsökkenéssel az új kormánynak foglalkoznia kell. A nemzetgazdasági miniszter a Hír TV esti műsorában egy kérdésre ugyancsak az alacsony inflációs mutatóval összefüggésben úgy vélte, hogy  az MNB-nek még lehet mozgástere a kamatcsökkentésre.

A GDP első negyedévi, 3,5 százalékos éves növekedési üteme európai összevetésben is kiugróan jónak számít, és a növekedés szerkezete is javult, az eredmények mögött ugyanis nem csak egyetlen szektor teljesítménye áll – hangsúlyozta a miniszter a Magyarország élőben című műsorban.

A kilátásokat illetően úgy vélte, hogy a tavalyi beruházási adatok megalapozhatják a gazdaság jövőbeni jó teljesítményét. A beruházások növekedési üteme 7,2 százalék volt tavaly, 2005 óta nem volt példa ilyen mértékű bővülésre – idézte fel a miniszter.

Ezért a gazdasági növekedés fenntarthatóságát ért kritikákra Varga Mihály azt mondta: “ne legyünk türelmetlenek, a beruházási oldalon is egyre látványosabb eredményeket produkálunk, egyre masszívabb a magánberuházások növekedése is”.

Hangsúlyozta, hogy a negyedéves  összevetésben  mért gazdasági növekedés alapján Magyarország az EU-ban az első-második helyen áll Lengyelországgal, az éves változást tekintve pedig a harmadik.  A magyar gazdaság nagyon mély hullámvölgyből jött ki,  most új időszak indulhat el, ” most kezdődik a tánc”, most van arra lehetőség, hogy a kormány a növekedés erősítésével foglalkozzon. Ennek ellenére a költségvetési politika főbb céljai nem változnak: az adósság mérséklése, a GDP 3 százaléka alatti államháztartási hiány és a növekedés erősítése.

“A magyar költségvetés jó állapotban van, egy tényező van, amellyel foglalkoznunk kell, az az infláció” – mondta.

Az, hogy Magyarországon nincs infláció, kedvező a lakosságnak, hiszen a jövedelme értéke nő, megtakarítása értékállóbb lesz – közölte.

Ez ugyanakkor azt is jelenti költségvetési szempontból, hogy a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek alacsonyabb mértékben teljesülhetnek, de emiatt “fájjon a miniszter feje” – tette hozzá.

Kérdésre úgy vélte, az inflációs mutató azt feltételezheti, hogy a jegybanknak van még mozgástere, de hangsúlyozta, hogy a kérdés a monetáris tanács hatásköre.

“Nyilván a jegybank mérlegeli a hatásokat, annak azonban mindenképpen örülni kell, hogy egy nagyon alacsony infláció mellett tudott a gazdaság ilyen jelentősen növekedni” – jegyezte meg.

Az áprilisi konvergenciaprogram Varga Mihály szerint rendkívül visszafogott.

“Nyilván, amikor az új kabinet megalakul, akkor sokkal ambiciózusabb programokat lehet és kell megfogalmazni” – mondta, és megjegyezte, hogy a hangsúlyok kerülhetnek ugyan máshova, de a növekedés kiterjesztésére való törekvés változatlan lesz.

A miniszter szerint vannak jelei a banki hitelezés megindulásának is, amelyben a kormány úttörő szerepet vállalt.

Az EXIM Bank,  az MFB és az MNB hitelprogramjai ugyanis jelentős mértékben javították  a vállalkozások hitelhez jutási lehetőségét, a magyar kormány segítsége tehát hasznos és helyes volt – szögezte le.

A devizahitelesek helyzetét firtató kérdésre megismételte, hogy a bankoknak is érdeke a probléma megoldása, és megerősítette, hogy ez lesz az új kabinet egyik első teendője.

Az első lépést ebben a kérdésben már megtették, a kilakoltatási moratórium meghosszabbításról már döntöttek – tette hozzá.

facebook:

0 Komment