Az ukrán válság a legnagyobb növekedési kockázat Közép-Európában

Közép-Európa EU-gazdaságainak növekedése várhatóan ütemesen gyorsul a következő három évben, de a térség növekedési teljesítményére az orosz-ukrán konfliktus esetleges eszkalációja jelenti a legnagyobb kockázatot – állapították meg szerdai tanulmányukban londoni pénzügyi elemzők.

A Moody’s Analytics – a hitelminősítői és pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző Moody’s Corporation cégcsoport gazdaságelemző részlege – a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokra kidolgozott új előrejelzésében az idei évre 2 százalékos, 2015-re 3 százalékos, 2016-ra 4 százalékos átlagos GDP-növekedést jósol a régió egészében.

A cég szerint a várható gyorsulást elsősorban az országcsoport lazuló költségvetési politikája, az ezt kiegészítő, szintén laza monetáris politika és a folytatódó euróövezeti kilábalás segíti.

A költségvetési szigor növekedéskorlátozó ellenszele most már a közép- és kelet-európai EU-térség legtöbb gazdaságában enyhül. Ennek fő haszonélvezője várhatóan Szlovákia és Csehország lesz, mivel a régión belül e két gazdaságot terhelte még tavaly is a legnagyobb költségvetési szigor.

Az expanzív költségvetési politika ára viszont az lesz, hogy a ciklikus kiigazítással számolt államháztartási hiányok várhatóan növekedni fognak a térségi gazdaságok zömében – jósolják a Moody’s Analytics londoni elemzői.

A ház várakozása szerint Magyarországon, Szlovéniában és Szlovákiában a hazai össztermékhez mért államháztartási deficit jövőre megközelíti a 3 százalékos küszöböt.

A cég szerint ugyanakkor nem ez, és nem is az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve mennyiségi enyhítési ciklusának likviditásszűkítő leépítése, hanem most már az ukrajnai válság jelenti az első számú kockázatot a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok növekedési kilátásaira.

A Moody’s Analytics közgazdászai növekedési hatásszámításokat végeztek arra az esetre, ha az ukrajnai válság miatt kialakuló globális adósságpiaci kockázatkerülés megemeli az irányadó tízéves térségi állampapírhozamokat. A ház a magyar, a lengyel és a szlovén gazdaságra vetítette ki modellszámításait, és arra jutott, hogy a tízéves állampapírok egy százalékpontos hozamemelkedése a reálértéken számolt idei magyar növekedési ütemet 0,2 százalékponttal, a jövő évit 0,4 százalékponttal lassítaná a cég által 2014-re és 2015-re alapesetben várt 3 százalékos, illetve 3 százalék feletti magyar GDP-növekedési ütemhez képest.

Szlovénia esetében ugyanilyen hozamemelkedés a Moody’s Analytics számításai szerint 1,8 százalékponttal csökkentené az idei növekedési ütemet az alapeseti várakozáshoz képest, és ez egyben azt jelentené, hogy a szlovén gazdaság az idén recesszióba kerülne.

A lengyel GDP-növekedési ütemet az alapeseti forgatókönyvhöz képest 1,1 százalékponttal lassítaná egy ilyen mértékű hozamemelkedés. E két gazdaságban a belépő bázishatások miatt azonban jövőre az ideinél gyorsabb növekedés lenne várható még megemelkedett kötvényhozamok esetén is.

Más nagy londoni házak előrejelzései szerint ugyanakkor az ukrán gazdaság lesz messze a legnagyobb kárvallottja a válságnak.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai legutóbbi elemzésükben lefelé módosították eddig is súlyos idei recesszióval számoló prognózisukat, és most már 5,7 százalékos GDP-visszaesést várnak Ukrajnában 2014 egészében. A cég korábbi előrejelzésében 3,2 százalékos idei ukrán GDP-mínusz szerepelt. Ráadásul a ház jövőre is további 1,1 százalékos visszaesést valószínűsít Ukrajnában.

A JP Morgan elemzői a negatív felülvizsgálatot azzal indokolták, hogy kockázati forgatókönyveik közül több is valóra vált, de tényező az előrejelzés rontásában az IMF-egyezségben szereplő meredek háztartási földgázáremelés is.

Mindemellett a cég számításai annak lehetőségére is vallanak, hogy az Ukrajna számára minap kidolgozott 17 milliárd dolláros IMF-csomag elégtelennek bizonyulhat. A JP Morgan becslése szerint ugyanis Ukrajnának már rövid távon 25-30 milliárd dollár külső finanszírozásra lesz szüksége, de hosszabb távon, a következő hét évben 50 milliárd dollárt jóval meghaladó külső pénzügyi támogatás is szükségessé válhat.

facebook:

0 Komment