Holokauszt-emléknap – Szerdán emlékeznek meg a magyarországi áldozatokról

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), a XII. kerület polgármestere, az emléknap kezdeményezője elhelyezi az emlékezés köveit és mécsest gyújt szerdán Budapesten, a Cipők a Duna-parton emlékműnél.

Ezen a napon a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsett emléktáblát avat a gyermekáldozatok és gyermekmentő tanárok emlékére. Az emléktáblát Páva Zsolt (Fidesz) polgármester leplezi le.

Makón ebből az alkalomból a József Attila Gimnáziumban felavatják a gyermekáldozatok és gyermekmentő tanárok emléktábláját. Beszédet mond Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára.

Kaposváron is tartanak ezen a napon megemlékezést, beszédet mond Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármester.

A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban emlékfákat ültetnek az áldozatok emlékére, majd mécseseket gyújtanak az áldozatok emlékfalánál, illetve kiállítást nyitnak meg.

Az Országgyűlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A kezdeményezés Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter nevéhez fűződik, aki a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról. A magyar holokauszt hetvenedik évfordulója tiszteletére 2014-ben holokauszt-emlékévet rendeznek Magyarországon.

Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után a Sztójay-bábkormány sorra hozta a zsidóellenes rendeleteket a sárga csillag viselésétől a kerékpárok beszolgáltatásán és a zsidók lakásának igénybevételén át a zsidó emberek gettókba, Budapesten úgynevezett zsidóházakba költöztetéséig. 1944. április 16-tól datálható a magyarországi zsidók elkülönítése, vidéken 1944 tavaszán gettókba zsúfolták a zsidóságot, majd általában valamilyen ipari létesítményből kialakított gyűjtőtáborokba vitték, ezután pedig rövidesen deportálták őket az ausztriai, németországi és lengyelországi koncentrációs (megsemmisítő) táborokba.

A tömeges deportálások 1944. május 15-én kezdődtek, először a keleti országrészekben, a visszacsatolt Kárpátalján és a Felvidéken, majd az egész országban. Az Adolf Eichmann által irányított német stáb a magyar közigazgatás és csendőrség apparátusának közreműködésével hajtotta végre néhány hónap alatt 437 ezer magyar állampolgár bevagonírozását. Auschwitzba napi négy szerelvény, összesen 147 vonat indult.

Budapest zsidóságának elhurcolását a nemzetközi tiltakozás hatására Horthy Miklós kormányzó július 6-án leállította.

Az 1941-es népszámlálás alapján – a revíziós lépések után megnövekedett területű országban – 725 ezer izraelita élt. Kétharmaduk meghalt a munkaszolgálat, a deportálások, a tudatos népirtás nyomán. A vidéki zsidóság gyakorlatilag megsemmisült, a Budapesten élők közül mintegy 100 ezren menekültek meg.

facebook:

0 Komment