Meghalt Jancsó Miklós

Életének 93. évében péntek reggel, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Jancsó Miklós világhírű magyar filmrendező.

    A halálhírt Mészáros Márta filmrendező, a kétszeres Kossuth-díjas alkotó előző felesége és a Magyar Filmművészek Szövetsége is megerősítette az MTI-nek. A szövetség – amelynek a filmrendező tiszteletbeli elnöke volt – Jancsó Miklóst saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

    Jancsó Miklós nevéhez olyan világhírű filmek kötődnek, mint az Oldás és kötés, a Szegénylegények, a Csend és kiáltás, a Fényes szelek, az Égi bárány. Utolsó játékfilmjét, az Oda az igazságot a 2010-es Filmszemlén mutatták be, 2011-ben közreműködött rendezőként a Magyarország 2011 című szkeccsfilmben is.

Tarr Béla és Mundruczó Kornél emlékezik

Elveszítettük minden idők legnagyobb magyar filmrendezőjét – mondta Tarr Béla filmrendező a pénteken elhunyt Jancsó Miklósról. Mundruczó Kornél rendező az alkotóra emlékezve kiemelte: szakmai etalon volt számára, filmjei nagy hatással voltak generációjára.

    “Nem tudok mit mondani. Elveszítettük minden idők legnagyobb magyar filmrendezőjét. Egy gondolkodót és egy igazi demokratát. Szegényebbek lettünk mindannyian. Örökké hiányozni fog” – mondta Tarr Béla filmrendező az MTI-nek pénteken Jancsó Miklósra emlékezve.
    Mundruczó Kornél az MTI-nek arról beszélt, hogy megrendülten hallotta Jancsó Miklós halálhírét, baráti viszonyban is volt vele, fiával, Dáviddal pedig együtt dolgozik immár a harmadik játékfilmen.
    “Miki bácsi mindig is szakmai etalon volt számomra, kijelölte az én életutamat is” – mondta a film- és színházi rendező.
    Felidézte, hogy Jancsó Miklóst szakmai tisztesség jellemezte, a mindenkori alkotói szabadságot helyezte a pénzcsinálás elé. “Olyan szabadság áradt belőle az utolsó pillanatig, amely az emberre mindig elképesztő hatással volt” – mondta, hozzátéve, hogy az alkotót jellemző irónia, kaján mosoly, kritikai szemlélet meghatározta az ő filmes célkitűzéseit is.
    Szólt arról, hogy az alkotó korai filmjei nagy hatással voltak egész generációjára. Mint mondta: Jancsó Miklós tette naggyá a magyar filmet. “Nem azt mondom, hogy egyedül tette ezt, de a magyar filmnek egy olyan ágát hozta létre, amelyhez tartozónak érzem magamat is” – fogalmazott. Jancsó Miklós hatása tükröződik a hosszú beállításokban, az elnyomottakról, a társadalom kiszolgáltatottjairól való gondolkodásban és a problémák rajtuk keresztül való ábrázolásában – tette hozzá. Metaforikus látásmódját – amely a korszakot is jellemezte – az utána felnövő generációk magyar filmesei is figyelembe vették – fogalmazott Mundruczó, kiemelve, hogy mindenki Jancsó Miklós köpönyegéből bújt elő. Tarr Béla generációja és a mostani fiatal filmesek szemléletükben köthetők életművéhez.
    “Hálás vagyok a sorsnak, hogy ilyen közel kerülhettem hozzá és játszhattam utolsó filmjeiben kisebb szerepeket. Jó volt őt munka közben látni, nagy hatással volt rám” – mondta a Delta és a Szép napok alkotója. Hozzátette: Jancsó Miklós a filmjein keresztül, az életével tanított, példát mutatott, szemléletében sosem volt kirekesztő. “Mint aki egy évszázadot átélt, a 21. században már nem maradt más lehetősége, mint szórakozni rajtunk” – fogalmazott. Aktív életet élt, aktívan vett részt a közéletben is – tette hozzá.
    Felidézte: pár hónapja két alkalommal is találkozott Jancsó Miklóssal. Az alkotó az elmúlt év végén a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság Szent-Györgyi érmét vehette át a lakásán. “A fizikuma egy öregember fizikuma, a szelleme egy fiatal ember szelleme volt” – mondta Mundruczó Kornél. Hozzátette: utoljára egy hónapja találkozott Jancsó Miklóssal, aki ugyanolyan bölcs maradt és a humorát is megőrizte. “Azt mesélte, hogy az Egri csillagokat olvassa rovásírással és hogy ez mennyire szórakoztató” – idézte fel.

Gelencsér Gábor: elképesztő szellemi frissességgel tudott megújulni

Nyelvteremtő modernista alkotó volt a pénteken elhunyt Jancsó Miklós, aki pályafutása során elképesztő szellemi frissességgel tudott megújulni – mondta el Gelencsér Gábor, az ELTE BTK MMI Filmtudományi Tanszékének docense az MTI-nek.

    Jancsó Miklós a hatvanas évek újhullámos rendezőihez, Antonionihoz, Bergmanhoz és másokhoz hasonlóan az európai modernizmus formaalkotó résztvevője volt. Általa kapcsolódott a magyar filmművészet a modernizmushoz alakító módon. Kiváló magyar rendezők készítettek újhullámos filmeket, de Jancsó Miklós ennél többet tudott tenni: létrehozott egy olyan új formát, a parabolikus formát, ami az ő nevével forrt össze és amit olyan munkáival juttatott el az európai művészfilm színpadára, mint a Szegénylegények. Ennek aztán követői lettek, ilyen értelemben nyelvteremtő, modernista alkotó. A nyomdokaiba Tarr Béla lépett – fogalmazott Gelencsér Gábor.
    Kiemelte, hogy Jancsó Miklós jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, pályafutásának mindegyik évtizedéhez hozzá lehet rendelni valamilyen fontos körülményt. “A hetvenes években túl azon, hogy folyatja a stílusát kicsit átalakító filmek készítését, elkezd Olaszországban forgatni. A Kádár-korszakban nem volt megszokott dolog, hogy valaki nem emigrál, mégis megteheti, hogy évekig van jelen külföldön és több filmet forgat. Olasz produkcióban készült filmjei között akad olyan, amely a 68-as nyugat-európai eseményekre reagál. Elképesztő, hogy A pacifista című filmben mennyire jól látja, hogy mi zajlik egy más politikai közegben” – sorolt példákat.
    A rendező nyolcvanas és kilencvenes években készült filmjeire emlékezve az ELTE tanára azt emelte ki, hogy Jancsó Miklós képes volt újra és újra olyan módon megújulni, hogy közben nem rombolta le saját filmművészetét, képes volt nagyon sok iróniával és öniróniával azt a nyelvet folytatni és átalakítani, amit korábban elkezdett. A nyolcvanas években kezdődött ez a sorozat, ide tartozik a Szörnyek évadja, a kilencvenes években pedig, már idős mesterként alkotta a Kapa-Pepe filmeket. Ezekben megrendítő iróniával jeleníti meg a maga művészi személyiségét is.
    Felhívta a figyelmet arra, hogy az első fontos opusznak tekintett játékfilm, az 1963-as Oldás és kötés idején Jancsó Miklós 42 éves volt, akkor indult az életmű.
    “Fantasztikus ember volt, hihetetlen sármos és kedves, úgy gondolom, őt mindenki szerette. Egyértelmű tekintélye volt a filmes szakmában. Nem lehetetett neki előre köszönni, elképesztő figura volt” – fűzte hozzá.
    Gelencsér Gábor szerint egyfajta közösségi gondolkodás is jellemezte Jancsó Miklóst: “sokszor azért csinált filmet, hogy sok ember ott lehessen, adott esetben olyanok, akik a Kádár-korszakban nem nagyon kaptak munkát. Meg lehettet hívni őket, ezen a módon is sokakat segített. Jó értelemben véve ezek a forgatások jó hangulatú happeningek voltak, és nem mellesleg fontos művek születtek” – fogalmazott.

Jancsó Miklósra emlékeztek a Magyar Filmkritikusok Díjának átadásán

Jancsó Miklós búcsúztatásának jegyében telt a Magyar Filmkritikusok Díjának pénteki átadása, melyen Nagy Dénes rendezőt két kategóriában is kitüntették, Tarr Béla pedig életműdíjat vehetett át.

    Báron György, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Film- és Tévékritikus Szakosztályának elnöke a pénteken elhunyt Jancsó Miklósra emlékezve úgy fogalmazott: “a barátunk volt, a mesterünk volt, a társunk volt, és itt lesz velünk”.
    A MÚOSZ Film- és Tévékritikus Szakosztálya által odaítélt díjat Nagy Dénes rendező Másik Magyarország – töredékek egy falu hétköznapjaiból című, Bukta Imre képzőművészről szóló dokumentumfilmjéért és Lágy eső című kisjátékfilmjéért is megkapta.
    A legjobb animációs filmnek járó díjat Tóth Pál rendezése, a Zápor nyerte, kísérleti film kategóriában pedig az amatőr felvételekből összevágott Rimbaud című filmnek, Lichter Péter rendezésének ítélték a legjobb alkotásnak járó elismerést.
    Különdíjat kapott Groó Diana filmje, a Regina, Csillag Ádám pedig külön elismerést vehetett át dokumentumfilmes és dokumentációs tevékenységéért. A magyar filmkritikusok Életműdíját, melyet korábban Jancsó Miklósnak is odaítéltek, sok évtizedes kimagasló művészi munkájáért idén Tarr Béla vehette át.
    Mint Báron György elmondta, a játékfilmes kategóriákban – a színészeknek, operatőröknek és rendezőknek – nem adtak át idén díjakat, mivel csupán három játékfilmet mutattak be tavaly. “Ha legközelebb összejön egy legalább 10-15 filmes mezőny, ezt a három filmet is ezekkel együtt értékeljük majd” – mondta.
    A díjazottak egy, a szegényes filmtermést jelképező, üres filmesdobozt vehettek át, melyet alkotásaikkal tölthetnek majd meg.
    Az ünnepségen adták át a Simó Alapítvány díját is, amelyet a Színház- és Filmművészeti Egyetem legjobb vizsgafilmjének ítélnek oda. Az elismerést idén Csuja László kapta Dugulás című filmjéért.

Cserhalmi: megtanította, mi a szabadság

Nemcsak a filmekben adott szabadságot a színészeknek, hanem megtanította nekünk, mi az a szabadság – mondta Cserhalmi György Jancsó Miklós halálhírével kapcsolatban az MTI-nek.

    “Anélkül tette ezt, hogy órákat, szemináriumokat vagy tanfolyamokat adott volna a szabadságból. Nehéz ezt megfogalmazni, mert mindez nyilván évek alatt alakul ki, átfolyik az emberbe és ott marad, mint az egyik legfontosabb tulajdonság. Gyönyörű éveket dolgoztunk együtt, olyan ez, mint egy piramis: örökké volt és örökké lesz” – fejtette ki a színművész, aki közel négy évtized alatt tizenegynéhány filmben alkotott együtt Jancsó Miklóssal.
    Mint felidézte, az 1971-ben készült Még kér a nép időszakában forgattak először együtt.
    “Ekkor még kaszkadőr voltam, aztán 1974-ben a Szerelmem, Elektra volt az első, amelyre színészként kiválasztott, ettől kezdve játszottam nála nagyobb szerepeket” – mondta a színművész.
    Fontos közös munka volt például A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon (1979), a Szörnyek évadja (1987), a Jézus Krisztus horoszkópja (1988) vagy az utolsó, az Oda az igazság! 2009-ben, ebben Kinizsi Pált alakította Cserhalmi György.
    “Talán ő volt filmes pályafutásom legfontosabb rendezője, de mindenképpen a legfontosabb emberek egyike az életemben, hol apám, hol barátom, hol bátyám, hol öcsém. Nem voltunk folyamatos kapcsolatban, néha felhívtuk egymást, hogy valamit megbeszéljünk, de jellemzően a munkában voltunk mi nagyon együtt” – fogalmazott Cserhalmi György.

Mészáros Márta: egy zseni ment el

Egy zseni ment el, aki mindent tudott a filmről, a történelemről, az országról – emlékezett Mészáros Márta Kossuth-díjas filmrendező a pénteken elhunyt Jancsó Miklósra.

    Mészáros Márta felidézte, hogy 1955-ben találkoztak először, amikor ő éppen egy dokumentumfilmet készített, Jancsó Miklós pedig a bíráló bizottság tagjaként véleményezte a művét. A szakmai kapcsolat elmélyült, 1958-ban házasságot is kötöttek. “Nagyon mély és okos ember volt, mindenkit lenyűgözött a szabadsága. Mellette mindenki, a gyerekei, unokái is szabad emberként nőttek fel” – emlékezett egykori férjére az alkotó.
    A rendező Jancsó Miklóst zseninek nevezte, akinek jelentőségének felméréséhez évek, sőt évtizedek kellenek. “Az ő filmjeit nemcsak végig kell nézni, hanem végig kell gondolkodni is” – mutatott rá a Napló apámnak, anyámnak alkotója, hozzátéve, hogy Jancsó Miklós zseniként nyúlt a képhez, a kamerához is.
    Nemcsak azért volt sikeres, mert jó filmeket csinált, hanem a műveiben tetten érhető tudás miatt is: olyan információt adott Magyarországról, amely az egész világ számára érdekes volt – fogalmazott Mészáros Márta, megjegyezve, hogy Jancsó Miklós filmjeit a világon mindenhol értették, szerették, azokat éppúgy várták, mint ma Martin Scorsese alkotásait.
    Mészáros Márta az MTI kérdésére a Szegénylegényeket és a Csillagosok, katonák című filmeket emelte ki az életműből, szerinte ezek hibátlan remekművek, örök alkotások, valamint megemlítette az utolsó játékfilmet, az Oda az igazságot is, amelyet friss és nagyon elgondolkodtató alkotásnak nevezett.
    A rendező szólt arról is, hogy Jancsó Miklós bizalma sokat jelentett neki a pályája kezdetén, hiszen az első női filmrendezőnek számít és kevesen hittek benne.
    Bár Jancsó Miklós utolsó játékfilmje, az Oda az igazság után többször is azt mondta, hogy nem akar több filmet forgatni, Mészáros Márta szerint ha lehetősége lett volna, biztosan újra a kamera mögé áll. “Mindig filmeket akart csinálni, halálával nagyon sok minden elment” – tette hozzá.

facebook:

0 Komment