Penré núbiai alkirály végső nyughelyét tárják fel magyar egyiptológusok

Egy korábban ismeretlen núbiai alkirály, Penré végső nyughelyét azonosították magyar egyiptológusok a thébai nekropoliszban; a felfedezésről és a feltárásokról Bács Tamás, az ELTE egyiptológiai tanszékének vezetője a frankfurti Goethe Egyetem Afrikai Nyelvészeti Intézetében tartott előadást.

“A saját ásatásaimról beszéltem, de az előadást Núbiára hegyeztem ki, ugyanis egy olyan ókori egyiptomi személy sírját találtam meg, aki a Kr.e. XV. században ezt a hódoltsági területet vezette. Núbiai alkirály volt, akinek a létezéséről korábban nem tudtunk” – hangsúlyozta Bács Tamás.

Mint kifejtette, Núbia (a mai Szudán északi része) jelentette azt a közvetítő területet, amelyen keresztül az afrikai áruk – elefántcsont, ébenfa, egzotikus állatok – érkeztek Egyiptomba, s amelyeket az a keleti nagy központok felé közvetített. Núbia területén voltak a nagy aranybányák, amelyeknek Egyiptom főleg az Újbirodalom idején, a Kr.e. 1550-es évektől kezdődően köszönhette részben a gazdagságát.

“Amikor az Újbirodalom elején Egyiptom legyőzi a helyi királyságot, kiépítik Núbiában az egyiptomi adminisztrációt. Az élére úgynevezett királyfi kerül. Valójában nem vérszerinti hercegről van szó, hanem rangról. Nem minden esetben ismerjük az alkirályok személyét, nagyon sok graffitó maradt fenn Núbia területéről – sziklafeliratok, amelyekben megemlékeznek tetteikről, de vannak évszámok is. Ezekből azonban egyelőre nem áll össze olyan lista, amelyből lehetne tudni, hogy ki volt az alkirály egy adott pillanatban, mennyi ideig viselte tisztségét, egyáltalán, egyenlő időszakokra nevezték-e ki őket, vagy ez változott a személyüktől, vagy a politikai helyzettől függően. Nagyon vázlatos képünk van erről és ezért komoly eredmény, ha előkerül egy olyan alkirály, amelyről sikerül azonosítani, hogy körülbelül melyik időszakban lehetett hivatalban. A mi esetünkben úgy tűnik, hogy Hatsepszut királynő uralkodásának korai időszakban, 5-8 éven át töltötte be a núbiai alkirály hivatalát. Ez az az időszak, amikor igazából elkezd kiépülni a birodalmi adminisztráció Núbiában” – fogalmazott Bács Tamás.

Penré végső nyughelye egy 12 méteres akna mélyén lévő kamra, amelyet többszörösen kiraboltak.

“A leletek anyaga és a töredékek minősége mutatja, hogy valaha itt egy gazdag temetkezés lehetett. Ébenfa- és elefántcsont-töredékek kerültek elő, igen magas kvalitású kanopuszedényeit is megtaláltuk, a leletek között fegyvertöredékek is vannak. Nagyon sok minden mutatja, hogy a korabeli elit legmagasabb szintjéhez tartozott” – mondta.

Érdekességként Bács Tamás megemlítette, hogy a núbiai királyság fővárosa, Kerma feltárása közben svájci egyiptológusok egy olyan szobortöredéket találtak, amely valószínűleg Penré alkirályt ábrázolja.

“Tehát nemcsak Thébából ismert, hanem Núbiából is van már olyan emlék, amely Penréhez köthető. Másfelől a thébai nekropoliszban az ásatási területem központi részét jelentő 65. számú sírban (TT65) található egy olyan falikép, amely a késő ramesszida korból, azaz az Újbirodalom végéről származik és amelyen az adók bemutatása szerepel. Ezek az adók közelebbről megnézve egyértelműen núbiai adók. A faliképnek az a jelentősége, hogy ekkor már Egyiptomnak csak Núbia maradt meg, mint külső hódítási területe, a szír-palesztin területek már rég elvesztek. Ez a jelenet a valóságot jeleníti meg egy olyan korról, amelyről nem teljesen pontosak az ismereteink” – hangsúlyozta Bács Tamás

facebook:

0 Komment