“Matrica” Múzeum – Farkas Bertalannal a világűrben
- Budaörsi Infó
- 2013 április 06.
(Budaörs – 2013. április 6., Budaörsi Infó) A százhalombattai “Matrica” Múzeum 2013. április 5-én 17 órakor nyitotta meg az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan űrrepülésének 33. évfordulójára rendezett Az űrkutatás múltja, jelene, jövője című kiállítást. A rendezvényen a vetített űrfelvételek kísérése gyanánt St. Martin szolgáltatta a zenét. A résztvevők megtekinthették az űrhajósok eledeleként szolgáló bizarr ételcsomagokat, a világűrt megjárt tévémacit, valamint Farkas Bertalan szkafanderét is.
A kiállítás megnyitóján a múzeum igazgatónője, Vicze Magdolna és Százhalombatta polgármestere, Vezér Mihály is köszöntőt mondott. Mindketten hangsúlyozták a magyar találmányok és a magyarok tevékenységének jelentőségét a világűrben. A megnyitón St. Martin eMeRTon-díjas előadóművész is közreműködött, aki az űrben készült felvételek látványát zenésítette meg.
Százhalombatta polgármestere, Vezér Mihály ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy “én magam részéről – nézzék el nekem –, kicsit meghatottan állok itt, Önök előtt; mert amikor erre az űrutazásra sor került, én Veszprémben a Lovassy gimnáziumban oktattam, és gondolni sem mertem volna, hogy valaha az élet megadja nekem azt a csodát, hogy személyesen találkozhatok Farkas Bertalannal, az első magyar űrhajóssal. Mi, pajtásaimmal, barátaimmal, de szüleimet is nyugodtan mondhatom és minden ismerősömet is, sokat beszélgettünk akkor, mikor az űrutazás megtörtént és az eredményes visszatérésről kaptunk információkat, hogy milyen nagyszerű hőstett volt ez. A kor technikai eszközeivel, amelyek össze sem mérhetőek a mostanival, de közöttük nagyon sok olyan műszerről is beszélhetünk – hál’ Istennek –, melyeket a magyar tudósok kreativitásának és eredményességének köszönhetünk. Azt gondolom, hogy szükségünk volt az űrutazás sikerére, szükségünk volt a nemzeti önérzetünk megerősítésére egy ilyen tettel és eseménnyel is.”
Farkas Bertalan és űrhajóstársa, egyben parancsnoka, 
Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Május 28-án kapcsolódott hajójuk a Szaljut–6 űrállomással, ahonnan június 3-án tértek vissza a Földre, a landolás Dzsezkazgan városától 140 km-re történt. A Szovjetunióban működő Interkozmosz űrkutatási együttműködés adott lehetőséget arra, hogy a tagországok egy-egy képviselője is eljuthasson a világűrbe. Kecskeméten, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben 1977 májusától kezdték el kiválogatni a magyar űrhajósjelölteket. A vizsgálatok végeztével Farkas Bertalan és Magyari Béla a Gagarin Űrhajós Kiképző Központban két éven keresztül részesültek a speciális űrhajós kiképzésben. Az 1978-80 között folyó oktatást mindkét magyar kiváló eredménnyel végezte. A jelöltek közül végül a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant az űrutazásra. 1976 és 1980 között több magyar kutatóintézet dolgozta ki Farkas Bertalan világűrbéli programját, melynek alapján fontos orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket és megfigyeléseket hajtott végre. A kísérletekről olvasóink ezen a linken további információkat olvashatnak.
Farkas Bertalan az ünnepség elején elmondta, 
hogy “mögöttem van a szkafander, körülöttem sok-sok tárgy, olyan is, amit a világűrbe vittem. Az űrrepülés előtt öt perccel megszűnik mindenféle rádióadás és egy zenét hallgatnak, akkor egy kicsit elgondolkodnak, hogy mire is adtam én a fejem, mi lesz ebből az egészből, visszajövünk, nem jövünk. Aztán utána eldördül a startpisztoly, megkezdődik a visszaszámlálás, és attól a pillanattól kezdve az ember teljesen űrhajósként próbálja magát bevezetni az emberiség történetébe… Ez a kiállítás azért nagyon értékes, mert betekintést nyújt abba, hogy mit ad a világűr nekünk.” Farkas Bertalan köszöntőjében kiemelte, hogy saját űrutazásának 33. évfordulója mellett az idei évben egy másik űrhajós utazását is ünneplik. Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova, az első női űrhajós 1963. június 16-án a Vosztok-6 fedélzetén hagyta el a Föld légkörét. Tyereskova életéről további részleteket olvashatnak itt. Farkas Bertalan a nagyközönséggel azt is megosztotta, hogy “nem olyan régen beszéltem vele telefonon (– mármint Tyereskovával – a szerző), és meghívtam őt Magyarországra, és ő örömmel elfogadta, és én erre hihetetlenül büszke vagyok. Úgyhogy nagy tisztelettel és szeretettel fogadjuk majd őt júliusban, vagy augusztusban, ahogy az ideje engedi.” Farkas Bertalan beszéde végén megköszönte a teremben lévő felnőtteknek, akik az ő űrrepülésének idején még csak gyerekek voltak, azt a sok szeretetet, biztatást, “amit akkor kaptunk, amikor négyen fent voltunk a világűrben. Büszke vagyok arra, hogy a piros-fehér-zöld, a magyar lobogó velem együtt került fel a világűrbe; büszke vagyok arra, hogy a magyar Himnuszt együtt a három szovjet űrhajós kollégával – könnyező szemmel – hallgattuk… és büszke vagyok arra, hogy a világon a 94. űrhajósként fölkerülhettem a világűrbe.” Az első magyar űrhajós végül “kozmikus egészséget” kívánva minden résztvevőnek adta át a szót a múzeum igazgatónőjének.
Az ünnepi beszédeket követően St. Martin eMeRTon-díjas előadóművész kísérte zenéjével az űrben készült felvételek látványát. 
A vetítést követően a résztvevőknek lehetőségük nyílt arra, hogy néhány kérdést feltegyenek Farkas Bertalan számára az űrutazásához kapcsolódóan. A kérdések megfogalmazását a múzeum igazgatónője, Vicze Magdolna kezdte: “Az Űrből a Föld valóban ilyen gyönyörű? Ön az egyetlen ebben a teremben, aki erre a kérdésre válaszolni tud.” Farkas Bertalan elmondta, hogy “sokkal de sokkal gyönyörűbb, ugyanis azokat a színeket, melyeket fentről látni lehet, ezen felvételek nem tudják tökéletesen visszaadni. Azokat az árnyalatokat semmilyen fotótechnika segítségével nem lehet visszaadni.”
A kérdezők között a felnőtteket leginkább a súlytalanság érzése, a Föld látványa érdekelte; míg a gyerekek a világűrben fogyasztható ételekről (Mit lehet enni az űrben?) és arról faggatták Farkas Bertalant, hogy “Visszavágysz-e az űrbe?” Ez utóbbira a magyar űrhajós így válaszolt: “Visszavágyok a világűrbe. Úgy szokták megkérdezni, hogy visszamennék-e, de nagyon aranyos vagy. Ha tegnap vissza kellett volna menni, tegnap is visszamentem volna; holnap vissza kellene, ugyanúgy visszamennék. Szeretnék, de valószínű, hogy nekem erre már nincs lehetőségem.”
A kiállításon bemutatott tárgyak között nem csupán az űrhajó fedélzetén fogyasztható ételeket tekinthették meg az érdeklődők. 1980. május 26-án Farkas Bertalan magával vitte az Űrbe kislánya tévémaciját és egy marék anyaföldet is.
Csokoládéfagylalt
Űrállomás
A világ első magán-űrrepülőgépe
A világűrt megjárt tévémaci
A világűrt megjárt anyaföld
Konzervek
Burgonyapüré és vodka...
Ivóvíztartály
(Budaörsi Infó, Porcsin Lívia)
(A kiállítás 2013. szeptember 15-éig látogatható (2440 Százhalombatta, Gesztenyés út 1.). A százhalombattai “Matrica” Múzeum és Régészeti Park sok más izgalmas kiállítással és programmal is várja az érdeklődőket.)
facebook:
[…] A látogatók a kiállításon megtekinthetik többek között az űrhajósok eledeleként szolgáló bizarr ételcsomagokat, a világűrt megjárt tévémacit, valamint Farkas Bertalan szkafanderét is. A tárlat 2013. szeptember 15-éig látogatható (2440 Százhalombatta, Gesztenyés út 1.). A kiállításról további részleteket itt olvashat. […]
[…] interjút, ahol az egykori űrhajós űrrepülésének 33. évfordulójára rendezték meg “Az űrkutatás múltja, jelene, jövője” című kiállítást. Szerkesztőségünket a technikai és tudományos kérdéseken felül az űrélmény emberi oldala […]
[…] A kiállítás 2013. szeptember 15-éig látogatható (2440 Százhalombatta, Gesztenyés út 1.). A százhalombattai “Matrica” Múzeum és Régészeti Park sok más izgalmas kiállítással és programmal várja az érdeklődőket. A kiállítás megnyitójáról készült képes beszámolónkat olvasóink itt találják meg. […]