Budaörsön is lobog a székely zászló (képek)

(Budaörs – 2013. március 15., Budaörsi Infó) A Fidesz-KDNP szervezésében a március 14-én este 19 órakor tartott ünnepi megemlékezés keretében került sor a székely zászló kitűzésére Budaörsön a Templomkertben. A rendezvényen beszédet mondott többek között Török István fideszes alpolgármester és Császárné Kollár Tímea jobbikos képviselő asszony is. Ambrus András színész Petőfi Sándor A székelyek című versét szavalta el.

A rendkívüli időjárás ellenére a megemlékezést nem mondták le a szervezők, és a budaörsiek közül is sokan eljöttek, hogy megemlékezzenek a márciusi hősökről és kifejezzék szolidaritásukat a székelyekkel.

A Kossuth-szobornál először közösen elénekelték a Himnuszt, majd Török István alpolgármester ünnepi beszéde következett, aki elmondta, hogy “ebben az évben két helyszínen is tisztelgünk, mert innen a Kossuth-szobortól a Római Katolikus Templom kertjébe hívok tisztelettel mindenkit, ahol ünnepélyesen felvonjuk a székely lobogót, mert úgy véljük, hogy méltó e napon megemlékeznünk nemzettestvéreinkről az összetartozás jegyében.”

Majd a “hősi tettek és hétköznapjaink, a hazaszeretet” gondolata köré szőve felidézte az alpolgármester 1848-49 néhány eseményét. “A nemzeti függetlenség kérdése, amelyért 1848-49-ben harcba szálltak, aminek szellemében és jegyében elindult a forradalom, nemcsak Budapesten, hanem Európában több helyen is.”

“Most, amikor át fogunk menni a Templomkertbe és fel fogjuk húzni közösen a székely lobogót, én remélem, hogy minél több budaörsi párt és szervezet képviselője lesz ott, hiszen, ahogy meghirdettük, ez egy nyitott rendezvény, amihez bárki csatlakozhat.

Én úgy gondolom, hogy egy erős nemzetnek szüksége van öntudatra és a gazdasági világválság közepette csak akkor tudunk talpra állni és akkor tudunk előre lépni, ha vállaljuk azt, hogy magyarok vagyunk, ha összefogunk és összetartozunk, és nem az individualizmus győz, hanem a csoportokhoz, a közösséghez, a nemzethez való tartozás érzése.”

A Kossuth-szobornál a Fidesz-KDNP képviseletében Török István és Sánta Áron helyezte el koszorújukat.

A Szózat eléneklése után a résztvevők a Kossuth-szobortól átsétáltak a Templomkertbe, ahol további beszédek következtek. A hópelyhek pedig rendületlenül és kitartóan hulltak.

Ambrus András színész itt szavalta el Petőfi Sándor A székelyek című versét. Az alkotást Petőfi Karánsebesen szerezte 1849. április 17-én, utolsó versszaka pedig így hangzik:

“Ki merne nékik ellenállani?
Ily bátorságot szívében ki hord?
Mennek, röpülnek, mint a szél, s üzik
Az ellenséget, mint a szél a port!
Csak nem fajult el még a székely vér,
Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér!”

A szavalat után Császárné Kollár Tímea ünnepi beszéde következett, aki úgy kezdte mondandóját, hogy “Őszintén bevallom, fideszes rendezvényen még nem voltam, ha voltam is, akkor csak véletlenül, de mikrofon közelébe végképp nem jutottam.” Beszédében nyomatékosította, hogy “örülök annak, hogy a székely zászló mégiscsak lobogni fog Budaörsön, de ugyanakkor szomorú is vagyok, szinte Budaörs az egyetlen Pest megyei település, ahol ez a lobogó nem a Városházán fog lengedezni.” A Jobbik Pest megyei elnöke kitért beszédében arra is, hogy egy esetleges tüntetés milyen “nagy gyalázat” lett volna a székelyekkel szemben: “hát még egy ilyen gyalázatot, hogy egy székely ember megtudja azt, hogy van itt egy olyan város, ahol még arra sem képesek, hogy csöndesen lapítva nyomjanak egy tartózkodó gombot.” Végezetül a képviselő asszony egy rövid történetet mesélt el, amelyről később kiderült, hogy személyes érintettsége is van. Egy ikerpárról beszélt, Földváry Károlyról és Földváry Sándorról, akik Gyergyószentmiklóson születtek 1809-ben. (A testvérpár életéről és történetük jelentőségéről az olvasók itt találhatnak további információkat. )

Mindketten jelentkeztek szolgálatra, amikor kitört a ’48-as forradalom, mindketten parancsnokok lettek. Károlyt úgy hívták, hogy a “bátrak bátra”, Sándort pedig úgy, hogy a “hősök hőse”. A váci csata után, ahol Károly alól két lovat is kilőttek, a legenda szerint a köpenyét és a bal kezében tartott zászlót 75 golyó járta át, ő mégis sértetlen maradt. A katonái körében ekkor kapott lábra az a mondás, hogy “Földváryt a golyó nem járja”.

A történetet Császárné Kollár Tímea így zárta: “Miért mondtam én ezt el? Mert Földváry Károlynak és Földváry Sándornak voltak féltestvérei és abból az egyik az én szépnagyapám volt.”

Sánta Áron a KDNP helyi szervezetének elnöke is mondott egy rövid köszöntőt, melyet a következő gondolattal zárt le: “Én abban bízom, hogy sokáig fog itt Budaörsön is a székely zászló a magyar zászló alatt, mellett lobogni, jelezve ezzel a magyarság összetartozását határon innen és határon túl.”

Ezután Török István alpolgármester következett újra, aki első néhány mondatát Császárné Kollár Tímeához célozta, ugyanis megosztotta a hallgatósággal, hogy ő sem volt még jobbikos rendezvényen. “Úgy gondolom, hogy az lenne a normális a világban, itt Budaörsön is, hogyha akármilyen ellentétek is feszülnek politikai erők között…vannak itt még helyek körülöttünk, itt lehetne még a budaörsi baloldal képviselője, itt lehetnének a liberális civil szervezet képviselői, de sajnos nincsenek itt. És nagyon-nagyon tragikusnak érzem azt, hogyha egy ilyen ügyben egyáltalán fölmerül valakiben az, hogy ellentüntetést vagy megmozdulást szervezzen a székely zászló ellen. Belegondol-e az az ember, aki ilyet mond vagy ír a neten, hogy mi ellen is szervezne ő megmozdulást?” majd így folytatta: “egy nemzet akkor lehet erős, ha elfogad bizonyos nemzeti minimumokat, és egy ilyen lenne az, hogy kiállunk nemzettestvéreink mellett.”

Varga János plébánosatya, Novák György, aki a római katolikus egyházközség tagja és Kovács Richárd segédletével felvonták a székely lobogót, és amikor a magyar zászló mellett, a zászlót Budaörsön is elkezdte lengetni a “márciusi szél”, a sokaság a megemlékezés lezárásaként elénekelte a Székely himnuszt.

(Budaörsi Infó – Porcsin Lívia)

facebook:

0 Komment