Elemző: logikus lehet a forintosítás a kkv-knél, de még sok a kérdőjel

A Magyar Bankszövetség egyelőre nem kommentálja Orbán Viktor bejelentését a kis- és középvállalkozások (kkv) devizahiteleinek átváltásáról. A Buda-Cash elemzője szerint a szándék logikus, de a megvalósítás kapcsán több dolog is kérdéses.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) fórumán jelentette be, hogy a kkv-szektornak is lehetővé tenné a kormány a devizahitelek forintkölcsönre váltását. Az év első felében olyan pénzügyi programokat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a kkv-k elfogadható feltételek mellett válthassák át devizahitelüket – mondta.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének előzetes adatai szerint 2012 végén a kkv-k hitelállománya 3360 milliárd forint volt, amelynek csaknem egyharmada – 1014 milliárd forint – volt devizahitel.

A Magyar Bankszövetség kedden az MTI érdeklődésére azt közölte: egyelőre nem kíván nyilatkozni a miniszterelnöki bejelentéssel kapcsolatban.

Török Bálint, a Buda-Cash elemzője magát a szándékot logikusnak nevezte, de hozzátette, hogy a megvalósításnál súlyos kérdések merülnek fel, és egyelőre nem ismertek a részletek, csak találgatni lehet a megvalósításról. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy – mivel vélhetően nagyobb állományt érint, mint a lakossági devizahiteleknél – a kkv-k hitelállományának átváltása még nagyobb hatással lehet az árfolyamokra, beleértve a forintot.

A sokat exportáló vállalatoknak érdemesebb devizában eladósodniuk, de azok a kkv-k, amelyek a hitel olcsósága miatt vettek fel devizahitelt, hajlandóak lennének átváltani azt – vélekedett. Török Bálint kifejtette, hogy mind a piaci, mind a nem piaci alapú átváltás több kérdést is felvet, főként azért, mert álláspontja szerint nemigen van olyan megoldás, amivel egyik szereplő sem szenved érdeksérelmet.

Az elemző elmondta: a piaci alapon nem érné meg lecserélni a devizahitelt, főként mert jelenleg gyengül a forint. Ha nem piaci alapon váltják forintra a hiteleket, akkor felmerül a kérdés, hogy ki állja ennek költségét. Török Bálint szerint itt felmerülhet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerepvállalása, vagy pedig az, hogy a jegybank megosztva állja a költségeket a finanszírozó bankokkal.

A felvételkori árfolyamon történő átváltásnak több 100 milliárd forintos költsége lehet, amelyet az államháztartás nem tud vállalni, így maradnak az MNB tartalékai vagy a bankok.

Török Bálint szerint néhány hónapon belül nehéz részletesen kidolgozni és le is bonyolítani az átváltást, és figyelembe kell venni azt is, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta a lakossági hitelek átváltása kapcsán, hogy egyeztetni szeretne a bankszektorral a megoldásról.

Az átváltás költségeinek a bankokra átterhelése már csak ezért sem lenne logikus Török Bálint szerint, és nem kézenfekvő abból a szempontból sem, hogy a cél a hitelezés felfuttatása Magyarországon. A szakértő szerint felmerülhet az állami finanszírozás is, amely az állami bankrendszeren keresztül valósulna meg.

facebook:

0 Komment