Az Apophis-kisbolygó a feltételezettnél “testesebb”

A feltételezettnél “testesebb” az Apophis-kisbolygó, amely szerdán suhant el a Földtől 14,5 millió kilométerre – derítette ki az Európai Űrügynökség (ESA) Herschel-űrteleszkópja.

A 99942 Apophis földsúroló aszteroidát a “végítélet” kisbolygójának is szokás nevezni, hiszen 2004-es felfedezésekor a tudósok 2,7 százalékra becsülték annak az esélyét, hogy az égitest a Földbe csapódik 2029 áprilisában. A további számítások hamarosan kizárták ennek az esélyét, noha a kisbolygó 2029-ben 36 ezer kilométerre közelíti meg a Földet, vagyis valamivel kisebb távolságra lesz, mint a geostacionárius pályán keringő műholdak – olvasható az ESA honlapján (http://www.esa.int/Our_Activities/Space_Science/Herschel_intercepts_asteroid_Apophis).

Az aszteroida, amelyet Apóphisz, az ókori egyiptomi mitológia egyik teremtménye, a sötétség és káosz megtestesítője után neveztek el, 2036-ban tér vissza, azt viszont nem lehet pontosan tudni, hogy mennyire közelíti meg a Földet.

A Herschel-űrteleszkópnak az elmúlt napokban jó lehetőség kínálkozott a megfigyelésekre, amelyek során kiderítette, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben az átmérője nem 270, hanem 325 méter.

“Az átmérő 20 százalékos növekedése azt jelenti, hogy 75 százalékkal nagyobb tömeggel kell számolnunk” – magyarázta az elemzéseket irányító Thomas Müller, a Max Planck Földön Kívüli Fizika Intézetének kutatója.

A Herschel-űrteleszkóp az Apophis által sugárzott hő mérésével megállapította az aszteroida albedóját (fényvisszaverő képességének mértékét), amelynek értéke 0,23. Ez azt jelenti, hogy a kisbolygó a napfénynek csupán 23 százalékát veri vissza, a többit elnyeli. (Az albedó értékét korábban 0,33-ra becsülték).

Az aszteroida hőelnyelő képességének ismeretében viszont pontosabban meg lehet határozni a kisbolygó pályáját az úgynevezett Jarkovszkij-hatás segítségével. Ivan Jarkovszkij orosz mérnök (1844-1902) által felfedezett effektus abban áll, hogy a forgó aszteroidák a napos oldalukon kapják központi csillagunktól a hőt, és a forgásuk következtében más és más irányban sugároznak ki belőle. A kis fénynyomáson alapuló hatás hosszú távon viszont azzal járhat, hogy az aszteroidák pályájának nagytengelye (átlagos távolsága a Naptól) megváltozik.

“Kevéssé valószínű, hogy a végítélet kisbolygójaként elhíresült Apophis a belátható jövőben veszélyt jelentene, ennek ellenére rászolgált az érdeklődésre, hiszen a földközeli objektumok kategóriájába sorolható égitestek klasszikus példánya. A Herschel által elvégzett egyedülálló méréseknek köszönhetően megismerhetjük a kisbolygó fizikai jellemzőit, s pontosabban meghatározhatjuk az aszteroida jövőbeli pályáját” – mutatott rá Göran Pilbratt, az ESA Herschel-projektjének tudósa.

facebook:

0 Komment