Orbán Viktor: a Magyarországról szóló viták középpontjában Európa áll

Az európai nyilvánosságban és pártpolitikában az utóbbi időszakban Magyarországról kibontakozott viták középpontjában valójában Európa kérdései állnak, Magyarország pedig csak ürügy ezek megvitatására – fejtette ki Orbán Viktor csütörtökön Berlinben.

A miniszterelnök a német Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) székházában Megújuló Európa címmel tartott előadásában elmondta: Magyarországon csökken az államadósság és a költségvetési hiány, és “miközben persze a gazdasági növekedés hiánya bennünket is kínoz”, csökken a munkanélküliség, és nő a foglalkoztatottság.

Magyarország “nem szorul a németek pénzére és mások pénztárcájából mentőcsomagra”, hanem eredményeket tud elérni külső támogatás nélkül is, “ha hagyják” – állapította meg. Természetesen felmerül a kérdés, hogy miért folynak rendkívül intenzív viták Magyarországról, ha “minden ilyen fantasztikus” és “jól megy az országnak” – tette hozzá.

Ennek oka az, hogy a Magyarországról szóló viták valójában “nagyon komoly európai viták”, hiszen a kormány “a nagy kihívások megválaszolására” használja a választóktól kapott “kivételes” kétharmados többséget, a viták így e válaszok körül forognak. Az új magyar alkotmányról szóló diskurzus például nem csupán az alaptörvény szövegéről, paragrafusairól szól, hanem “az európai társadalomfejlődés irányairól”, egyebek mellett arról, hogy miként alakulhat a család szerepe a jövőben – vélekedett a kormányfő a több mint száz fős hallgatóság előtt, amelynek soraiban diplomaták és német politikusok mellett helyet foglalt többek között Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar író.

A miniszterelnök kifejtette: a magyarországi folyamatok azért váltak európai kérdésekké, mert 2008 óta a Nyugat, az Európai Unió és különösen az euróövezet súlyos válságba került és elbizonytalanodott. Az EU-ban “halmozódtak fel a legnagyobb adóssághegyek”, miközben “nem demokratikus berendezkedésű országok +lepipálták+ a huszonheteket” – mondta.

A kormány politikájával kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarországon a modern nemzet építése kezdődött el. Ennek pillérei az adósságcsökkentés, a versenyképesség növelése, a demográfiai hanyatlás megállítása és a világban szétszóródott magyarság közösséggé építése. A hátráltató tényezők az “önsajnálat és a lebeszélés kultúrája”, valamint a közösség ügyeiben való részvétel alacsony szintje – foglalta össze Orbán Viktor.

Az előadás után feltett kérdések közül a német vállalatok Magyarország iránti bizalmának csökkenésével kapcsolatban hangsúlyozta: azok a német vállalatok, amelyek termeléssel foglalkoznak, “nagyon jól keresnek”, a szolgáltató szektorban érdekelt cégek viszont a kormányváltás után bevezetett új gazdaságpolitika “vesztesei”, és ebben nem is lesz változás. Ennyiben nem helytálló a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságára, bizonytalanságára vonatkozó kritika, hiszen “ebben nincsen semmi bizonytalanság, ez egy rossz, de biztos hír” a szolgáltató szektor szereplői számára.

Az Alkotmánybíróság (Ab) megváltozott helyzetével és a német és a magyar rendszer eltéréseivel kapcsolatban elmondta: a magyarok is tisztelik az alkotmánybíróság intézményét, de “van egy kis ambivalenciájuk” vele szemben, hiszen a testület megsemmisítheti a nép által választott képviselők döntéseit, amit “a magyar észjárás és gyomor nehezebben vesz be”, mint a német. A vonatkozó szabályok átalakításával az Ab “most a helyén van”, el tudja látni az alkotmányos rendszer fenntartásának feladatát – tette hozzá a miniszterelnök.

Angela Merkel: fontos, hogy a magyar kormány változtatott a vitatott törvényeken

Az Európai Uniót és a gazdaságpolitikát érintő kérdéseké volt a főszerep Angela Merkel és Orbán Viktor csütörtöki berlini találkozóján, de a felek nyílt párbeszédet folytattak a választójog és a médiaszabályozás vitatott kérdéseiről is.

A német kancellár hivatalában fogadta a magyar miniszterelnököt. A megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatón Angela Merkel kiemelte: fontos, hogy a magyar kormány “megszívlelte” az európai partnerek felvetéseit és az Európai Bizottság iránymutatásait követve módosított azokon a törvényeken, amelyekkel kapcsolatban kételyek merültek fel.

Hozzátette: hasznos volt a csütörtöki nyílt párbeszéd, mert hozzásegített a gazdaságpolitikával, a választójoggal és a “sajtópolitikával” kapcsolatos folyamatok “mozgatórugóinak” mélyebb megértéséhez. Megjegyezte: örömmel fogadta, hogy magyar kollégája a találkozón hangsúlyozta, hogy “a német cégeket szívesen fogadják Magyarországon”. Hozzátette: “jó kapcsolatokat akarunk” a német vállalkozások és a magyar gazdaság között.

Orbán Viktor kiemelte: a gazdasági kapcsolatok erősségét mutatja, hogy a 2010-es kormányváltás óta csaknem 5 milliárd euró értékű beruházást hajtottak végre német cégek Magyarországon és 18 új gyárat építettek.

A kancellár és a magyar kormányfő egyaránt hangsúlyozta, hogy a tervezett euróövezeti bankunió ügyében nem szabad elhamarkodottan dönteni és a minőségre kell törekedni a gyorsaság helyett.

A következő hétéves uniós keretköltségvetés ügyéről szólva Orbán Viktor elmondta: támogatást kért német partnerétől ahhoz, hogy Magyarország “ne a vesztese legyen” a következő költségvetési periódusnak. A német kancellár ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az uniós források méltányos elosztására van szükség, és a tervezhetőség szempontjából igen hasznos lenne, ha a kérdésben már a novemberi uniós csúson döntéseket lehetne hozni.

A gazdasági kilátásokról szólva Angela Merkel elmondta: a német gazdaság az idén és jövőre is 1 százalék körüli mértékben nőhet, és megérzi az euróövezeti válságot. Orbán Viktor hangsúlyozta: elmúltak azok az idők, amikor a magyar gazdasági növekedés képlete a “német növekedés szorozva kettővel” volt, ugyanakkor már nem csak a német gazdaság a magyar fejlődés motorja.

A magyar gazdaság teljesítménye az idén csökken, de jövőre “növekedési fordulat” megy végbe, a kormány pedig új gazdasági akcióterveket terjeszt majd a parlament elé – mondta a kormányfő. Hozzátette: az államháztartás helyzete harminc éve nem volt annyira kedvező, mint jelenleg, és a konszolidáció határozottan halad előre. Nagyobb mértékű gazdasági növekedésre viszont a következő két-három évben nem lehet számítani, ezért a legnagyobb “szakmai kihívása” az lesz, hogy miként lehet alacsony növekedés mellett emelni a dolgozó emberek számát.

Angela Merkel az euróövezeti csatlakozás kérdéséről újságírói kérdésre válaszolva elmondta: érthető, ha Magyarország jelenleg nem foglalkozik az euró bevezetésének gondolatával, de az euróövezet stabilizálása után ismét napirendre kerül majd új tagok felvétele a valutaunióba. Az euró sikere az övezeten kívüli uniós tagok elemi érdeke – mondta, hozzátéve, hogy Orbán Viktor “soha nem tett ellenvetést” az euróövezeti reformokkal szemben, hanem “sok sikert kívánt” hozzájuk, “és nekünk csak ez számít” – mondta a kancellár.

A magyar miniszterelnök hozzátette: Magyarország “nem veti el az eurót”, de csak akkor akarja bevezetni az új fizetőeszközt, amikor ismét “perspektívát kínál”, és az ország felkészült a bevezetésére.

A kancellárral folytatott tárgyalás után Orbán Viktor miniszterelnök Megújuló Európa címmel tartott előadást a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) székházában.

A berlini kancellári hivatal kijáratánál a miniszterelnök egy nagyjából húsz fős tüntető csoport várta Orbán Viktort. A Berlini ellenállási sejt elnevezésű Facebbok-csoport bejelentett demonstrációjának résztvevői piros trikót viseltek, amelyeken fehér és zöld betűkkel egy-egy felirat állt, köztük az, hogy “paraszt vagyok”, “zsidó vagyok”, “nő vagyok”, “pályakezdő vagyok”. A szervezők egyike az MTI-nek elmondta: a megmozdulással az ellen tiltakoznak, hogy a kormány szerintük szétszakítja és egymás ellen fordítja a társadalmi rétegeket, eltávolítja Magyarországot az Európai Uniótól, és magát az EU-t is megosztja politikájával.

facebook:

0 Komment