Tíz megyei jogú város polgármestere fordult a kormányhoz az önkormányzatok finanszírozása miatt

(Budaörs, 2026. május 30. – Budaörsi Infó) Tíz megyei jogú város nem fideszes polgármestere közös nyilatkozattal fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz az önkormányzati rendszer helyzete és a készülő új költségvetés miatt. A nyilatkozatot Botka László, Szeged polgármestere tette közzé közösségi oldalán. A városvezetők azt kérik a kormánytól, hogy vizsgálja felül és mérsékelje a szolidaritási adót, valamint a jövőben minden önkormányzatokat érintő döntés előtt egyeztessen a polgármesterekkel és az önkormányzati szövetségekkel.

A nyilatkozatot Botka László szegedi, Csőzik László érdi, Györfi Mihály szolnoki, Horváth Jácint nagykanizsai, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi, Nemény András szombathelyi, Péterffy Attila pécsi, Pintér Bence győri, Pintér Tamás dunaújvárosi és Szücsné Posztovics Ilona tatabányai polgármester írta alá.

Közel egymillió embert képviselnek

A közös nyilatkozat aláírói úgy fogalmaznak: tíz megyei jogú város nem fideszes polgármestereiként, közel egymillió embert képviselve fordulnak az új kormányhoz.

A polgármesterek szerint az elmúlt tizenhat év egyik nagy kárvallottja a magyar önkormányzati rendszer volt. Állításuk szerint a korábbi kormányok érdemi egyeztetés nélkül, a helyi közösségek feje fölött döntve vontak el jogköröket és bevételeket a településektől.

A városvezetők azért tartják most különösen időszerűnek a kérdést, mert az új költségvetés előkészítése előtt szerintük lehetőség nyílik arra, hogy a kormány újraszabja az önkormányzatok és az állam pénzügyi viszonyát.

Az elvont jogköröket és forrásokat sorolják

A közös nyilatkozat részletesen felsorolja, hogy az aláíró polgármesterek szerint milyen folyamatok gyengítették az önkormányzatokat az elmúlt másfél évtizedben.

Ezek között említik a köznevelés államosítását, az iskolák állami fenntartásba helyezését, a kórházak és a járóbeteg-ellátás állami irányítás alá vonását, valamint az építéshatósági jogkörök kormányhivatalokhoz rendelését. A polgármesterek szerint ez utóbbi miatt a települések sok esetben abba sem szólhatnak bele érdemben, mi épül a közigazgatási határaikon belül.

A nyilatkozatban azt is kifogásolják, hogy megszűnt a személyi jövedelemadó megosztása az állam és az önkormányzatok között, valamint a gépjárműadó teljes egészét is a központi költségvetés vonta magához.

A szolidaritási hozzájárulás a fő vitapont

A közös nyilatkozat egyik központi témája a szolidaritási hozzájárulás. A polgármesterek szerint ez néhány év alatt elviselhetetlen teherré vált több város számára.

A hivatalos indoklás szerint a gazdagabb települések a szegényebbeket támogatják, a nyilatkozat aláírói azonban úgy látják, hogy a valóságban a korábbi kormány nagyrészt a központi költségvetés hiányait pótolta ezekből az összegekből. Azt is kifogásolják, hogy szerintük nem követhető átláthatóan, hová kerülnek a befizetett összegek.

Konkrét példákat is említenek. A nyilatkozat szerint Győrben a helyi iparűzési adó 40 százalékát vitte el az állam, Székesfehérvártól 2026-ban 9,5 milliárd forintot vontak el szolidaritási adóként, Szeged, Miskolc és több más megyei jogú város pedig hasonló helyzetben van. Hódmezővásárhellyel kapcsolatban azt írják, hogy a várost rendszeresen diszkriminálták.

A polgármesterek hangsúlyozzák: ez nem pártpolitikai ügy. Felidézik, hogy az elvonások ellen az utóbbi években fideszes városvezetők is felszólaltak, köztük Székesfehérvár és Debrecen polgármesterei.

A közszolgáltatások fenntartása is nehezebb

A nyilatkozat szerint az elvonások következményeit végső soron a városokban élők érzik meg. A polgármesterek azt írják, hogy a szolidaritási adó, a magas infláció és az energiaárak emelkedése együtt egyre nehezebbé teszi a mindennapi közszolgáltatások fenntartását.

Ezek közé sorolják a közvilágítást, az utak és intézmények üzemeltetését, a bölcsődéket, a közösségi közlekedést és a hulladékgazdálkodást. A városvezetők szerint a helyzet mára oda vezetett, hogy az önkormányzatok saját erőből érdemi fejlesztéseket már alig tudnak végrehajtani.

A közös nyilatkozatban úgy fogalmaznak: az önkormányzati autonómia pénzügyi pillére gyakorlatilag megszűnt.

Nem kiváltságokat, hanem kiszámítható finanszírozást kérnek

A polgármesterek hangsúlyozzák, hogy nem többletjuttatást és nem városvezetői kiváltságokat kérnek. Azt várják a kormánytól, hogy vizsgálja felül és mérsékelje a szolidaritási adót, valamint biztosítson kiszámítható, a feladatokhoz igazodó finanszírozást a városoknak.

A nyilatkozat szerint az új költségvetés előkészítése történelmi feladat, mert lehetőséget ad arra, hogy a kormány átlátható módon újragondolja: mit von el az önkormányzatoktól, és mit ad vissza nekik.

A polgármesterek üdvözlik az új kormány által meghirdetett átláthatósági és vagyonvisszaszerzési törekvéseket, és azt javasolják, hogy ebbe illeszkedjen az önkormányzatoktól korábban elvont források tételes, nyilvános elszámolása is.

Egyeztetést kérnek a költségvetés előtt

A közös nyilatkozat végén a városvezetők azt kérik a miniszterelnöktől, hogy minden önkormányzatokat érintő döntés előtt, így a most készülő költségvetés előkészítésekor is egyeztessenek a polgármesterekkel és az önkormányzati szövetségekkel.

A polgármesterek szerint csak így lehet olyan döntéseket hozni, amelyek nem a helyi közösségek feje fölött születnek, hanem figyelembe veszik a városok tényleges működési terheit és az ott élők mindennapi szükségleteit.

Budaörs számára is ismerős kérdés

Bár a nyilatkozatot megyei jogú városok polgármesterei írták, a benne felvetett problémák Budaörsön is jól ismertek. A szolidaritási hozzájárulás, a helyi iparűzési adó elvonása, az állami és önkormányzati feladatok megosztása, valamint az önkormányzati mozgástér csökkenése évek óta fontos helyi közéleti téma.

Budaörs gazdaságilag erős település, ezért jelentős összegeket fizet be szolidaritási hozzájárulásként. A helyi vitákban visszatérő kérdés, hogy a városban megtermelt bevételekből mennyi marad helyben, és mennyi fordítható közvetlenül budaörsi utakra, intézményekre, közszolgáltatásokra, egészségügyre, oktatási támogatásokra, fejlesztésekre.

A mostani közös nyilatkozat így nemcsak a megyei jogú városokról szól. Egy szélesebb önkormányzati vitába illeszkedik, amelynek lényege, hogy a települések kiszámíthatóbb finanszírozást, nagyobb átláthatóságot és érdemi beleszólást kérnek az őket érintő országos döntésekbe.

A következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy a kormány a készülő költségvetés előtt valóban megnyitja-e az egyeztetést az önkormányzatokkal, és történik-e érdemi változás a szolidaritási hozzájárulás rendszerében.

(Budaörsi Infó / Forrás: Botka László polgármester közösségi oldala)

facebook:

0 Komment