A depresszió és az alvászavar is fenntarthatja a makacs reumás panaszokat

(Budaörs, 2026. május 28. – Budaörsi Infó) Nemcsak a gyulladás, hanem több más tényező – például a depresszió, az alvászavar, az elhízás vagy a dohányzás – is szerepet játszhat abban, ha a sokízületi gyulladás nehezen kezelhetővé válik. A Semmelweis Egyetem kutatói nemzetközi rangú szaklapokban mutatták be eredményeiket, amelyek új szemléletet hozhatnak a reumás betegek ellátásában.

Nem mindig csak a gyulladás okozza a panaszokat

A sokízületi gyulladás, más néven reumatoid artritisz, krónikus autoimmun betegség. Ilyenkor az immunrendszer az ízületeket támadja meg, ami fájdalmat, duzzanatot, merevséget és mozgáskorlátozottságot okozhat.

Magyarországon is több tízezer embert érint ez a betegség. A betegek többsége jól reagál a korszerű kezelésekre, de a Semmelweis Egyetem közlése szerint 6–28 százalékuk az úgynevezett „nehezen kezelhető” csoportba tartozik. Náluk a terápia ellenére sem sikerül tartós tünetmentességet elérni.

A kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy ezekben az esetekben nem biztos, hogy kizárólag a gyulladás áll a háttérben. A beteg állapotát más tényezők is fenntarthatják vagy ronthatják.

Ördögi kör alakulhat ki

A Semmelweis Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan függ össze a depresszió, az alvászavar, az elhízás, a dohányzás és más egészségi probléma a makacs reumás panaszokkal.

A Nature Reviews Rheumatology és a The Lancet Rheumatology szaklapokban megjelent közlemények szerint ezek a tényezők nemcsak együtt járhatnak a betegséggel, hanem fenn is tarthatják azt.

A fájdalom és a depresszió például csökkentheti a mozgási kedvet. A kevesebb mozgás miatt nőhet a testsúly, romolhat az alvás és a hangulat, mindez pedig visszahat a fájdalomérzetre és a mindennapi működésre. Így alakulhat ki egy nehezen megtörhető ördögi kör.

Ez a betegek számára azért fontos üzenet, mert a tartós panaszok mögött olykor nem újabb és újabb gyulladáscsökkentő kezelés szükségessége áll, hanem olyan kísérő problémák, amelyeket külön is kezelni kell.

Új modell segítheti a valódi okok felismerését

A kutatók egy új modellt is kidolgoztak, amely segíthet időben felismerni, mi állhat a nehezen kezelhető panaszok hátterében.

A reumatológiában ma már alkalmazzák az úgynevezett „célhoz igazított” terápiás eljárást. Ez azt jelenti, hogy a beteg állapotát rendszeresen, mérhető adatok alapján követik, és ha a gyulladás nem csökken megfelelően, módosítják a kezelést.

A Semmelweis Egyetem kutatói szerint ez a módszer nemcsak terápiás eszköz, hanem jelzőrendszer is lehet. Megmutathatja, mikor fordul elő az, hogy a gyulladásos értékek javulnak, a beteg mégis fájdalomtól, fáradtságtól vagy rossz közérzettől szenved.

Ilyenkor érdemes megállni, és nem automatikusan új gyógyszert adni, hanem megkeresni, mi tartja fenn a tüneteket.

Depresszió, alvászavar, elhízás: ezeket is kezelni kell

Dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának vezetője szerint, ha a célértékek javulnak, de a beteg továbbra is szenved, akkor érdemes egy lépést hátralépni.

Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy nem krónikus fájdalom-szindróma, depresszió, alvászavar vagy elhízás tartja-e fenn a panaszokat.

Ez szemléletváltást jelenthet a kezelésben. A reumás betegség ellátása nemcsak a gyulladás gyógyszeres csökkentéséről szólhat, hanem a teljes beteg állapotának megértéséről: hogyan alszik, mennyit mozog, milyen a lelkiállapota, dohányzik-e, van-e túlsúlya, és hogyan tudja élni a mindennapjait.

Nemzetközi visszhangot kapott a magyar kutatók munkája

A Semmelweis Egyetem kutatóinak modellje nemzetközi szinten is jelentős sikert ért el. Az általuk használt „nehezen kezelhető” fogalmat és a hozzá kapcsolódó kezelési stratégiát bemutató közleményeket már több mint ezerszer idézték más kutatók.

A definíciót ma már nemcsak a sokízületi gyulladás, hanem más betegségek kapcsán is használják világszerte.

A kutatócsoport már a következő lépéseken dolgozik. Olyan projektekbe is szeretnének bekapcsolódni, amelyek mesterséges intelligencia segítségével dolgoznának ki hatékonyabb, személyre szabottabb terápiás módszereket.

Dr. Gunkl-Tóth Lilla, a Semmelweis Egyetem PhD-hallgatója, a közlemények első szerzője szerint az AI-alapú mintázatfelismerés segíthetne alcsoportokat kialakítani a betegek között. Ez alapján pontosabban lehetne meghatározni, kinek milyen kezelési stratégia lehet a leghatékonyabb.

Fontos üzenet a betegeknek

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a tartós fájdalmat és fáradtságot nem szabad egyszerűen „maradék tünetként” elkönyvelni. Ha a gyulladásos betegség kezelése mellett is fennmaradnak a panaszok, érdemes a teljes képet vizsgálni.

A depresszió, az alvászavar, az elhízás vagy a dohányzás nem mellékes tényezők, hanem a betegség lefolyását is befolyásolhatják. Kezelésük nemcsak az általános közérzetet javíthatja, hanem a reumás panaszok enyhítésében is szerepet kaphat.

A Semmelweis Egyetem kutatása ezért nemcsak tudományos eredmény, hanem gyakorlati üzenet is: a nehezen kezelhető betegségeknél sokszor nem egyetlen okot kell keresni, hanem az egymást erősítő tényezőket kell felismerni és megszakítani.

(Budaörsi Infó / Forrás: Semmelweis Egyetem)

facebook:

0 Komment