Mit ígér az új egészségügyi miniszter? – Önálló minisztérium, több forrás, mérhető ellátás

(Budaörs, 2026. május 12. – Budaörsi Infó) Önálló Egészségügyi Minisztérium, évente 500 milliárd forint pluszforrás, átláthatóbb működés, megerősített alapellátás, betegközpontú szemlélet és nyilvános teljesítménymérés – ezek voltak Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatásának legfontosabb ígéretei az Országgyűlés egészségügyi bizottsága előtt.

A téma a budaörsiek számára is közvetlen jelentőségű, hiszen az egészségügyi rendszer működése, a háziorvosi ellátás, a szakrendelések elérhetősége, a várólisták, a mentés és a betegutak szervezettsége minden családot érint. Budaörs az elmúlt években saját forrásból is jelentős összegeket fordított az egészségügyi ellátás támogatására, különösen a szakrendelési várólisták csökkentésére, de a helyi erőfeszítések önmagukban nem tudják kiváltani az országos egészségpolitikai döntéseket.

Újra önálló minisztériumot kap az egészségügy

Hegedűs Zsolt a bizottsági meghallgatáson azt mondta: fontos lépés a „működő és emberséges Magyarország” felé, hogy az egészségügy újra önálló minisztériumot kap. Szerinte az ágazatnak nemzeti ügyként kell működnie, nem politikai játszmák színhelyeként.

A felálló Egészségügyi Minisztériumban öt államtitkárság működik majd. Ezek között lesz alapellátásért felelős, digitális egészségügyi és népegészségügyi államtitkárság, valamint közigazgatási és politikai államtitkárság is. A miniszterjelölt jelezte, hogy az államtitkárok nevét pénteken hozza nyilvánosságra, de az alapellátás felelőseként Porpáczy Krisztinát már megnevezte.

A tárca mellett két új hatóság is létrejönne: a Digitális Egészségügyi Hatóság és az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság. A Magyar Orvosi Kamara visszakapná jogköreit, ami az orvosi köztestület szerepének megerősítését jelentené.

„A magyar egészségügy nagyon beteg”

Hegedűs Zsolt helyzetértékelése szerint a magyar egészségügy súlyos állapotban van. Úgy fogalmazott: „a magyar egészségügy nagyon beteg”, bizalmi válság tapasztalható az ágazatban, a rendszer kettészakadt, és a szakma sincs valódi döntési helyzetben.

A miniszterjelölt szerint az ágazat leszakadó pályára került. Példaként említette, hogy 2023-ban Magyarországon a GDP-arányos egészségügyi költés 4,1 százalék volt, miközben az uniós átlag 7 százalék. Arról is beszélt, hogy több tízezer szakdolgozó és több ezer háziorvos hiányzik az ellátásból, emiatt nagyjából 900 ezer embernek nincs saját háziorvosa. Ezt jelentős betegbiztonsági kockázatnak nevezte.

Az új kormány ezzel szemben prioritásként kezelné az egészségügyet. Hegedűs Zsolt olyan rendszert ígért, amely

mindenki számára elérhető, átlátható, betegközpontú és térítésmentes.

Évente 500 milliárd forint pluszforrást ígér

A meghallgatáson elhangzott egyik legfontosabb vállalás az volt, hogy az egészségügyi ágazat évente 500 milliárd forint pluszforrást kapna. Hegedűs Zsolt ezt nem önmagában álló pénzügyi ígéretként, hanem szemléletváltással és következetes végrehajtással együtt mutatta be.

A miniszterjelölt szerint az egészségügy megújításának alapja az lesz, hogy az ellátás mérhető és transzparens legyen. Nem azt tartja elsődleges kérdésnek, hogy hány kórházi ágy van, vagy ki a fenntartó, hanem azt, hogy hány beteget gyógyítottak meg, ki mennyi idő alatt jutott el a diagnózisig, és milyen eredménnyel működik az ellátás.

Ez a szemlélet a betegek számára is fontos változást jelenthetne:

nemcsak az számítana, hogy elvileg van ellátás, hanem az is, hogy a beteg ténylegesen mikor, milyen minőségben és milyen eredménnyel jut hozzá.

Nyilvánosságra hoznák a gyógyítás eredményeit

Hegedűs Zsolt ígérete szerint közzétennék a gyógyítás számait és eredményeit. Megteremtenék annak lehetőségét is, hogy a betegek önkéntesen, akár névtelenül visszajelzést adhassanak az ellátásukról, az orvos-beteg és a szakdolgozó-beteg találkozásokról. A miniszterjelölt szerint ehhez a platformot az államnak kell biztosítania.

Kiemelte: független betegjogi rendszerre van szükség. A nyilvánosságot az egészségügyi megújítás egyik legfontosabb elemének nevezte, de hangsúlyozta, hogy a cél nem a megszégyenítés. Úgy fogalmazott: az őszinteség erény és kötelesség lesz, nem kockázat.

Ez a megközelítés különösen lényeges lehet a betegek bizalmának helyreállításában. Egy átláthatóbb rendszerben a páciensek pontosabban láthatnák, hol mire számíthatnak, az intézmények pedig visszajelzést kapnának saját működésükről.

Megerősítenék az alapellátást

A miniszterjelölt az alapellátás megerősítését is kiemelt célként nevezte meg. A háziorvosi rendszer az első kapu az egészségügyben: ha itt hiány van, torlódik vagy nehezen elérhető az ellátás, az a szakrendelésekre, sürgősségi ellátásra és kórházakra is nagyobb nyomást helyez.

Hegedűs Zsolt a háziorvoshiányt országos szinten súlyos problémaként írta le. A nagyjából 900 ezer saját háziorvos nélküli ember ellátása szerinte komoly betegbiztonsági kockázatot jelent.

Budaörs helyzete ebből a szempontból kedvezőbb, hiszen a városban nincs betöltetlen háziorvosi praxis, de az országos rendszer állapota ettől még a budaörsi betegekre is hatással van. A szakellátás, a diagnosztika, a kórházi háttér és az ügyeleti rendszer országos működése helyben is érzékelhető.

Mentőszolgálat: stabilizálás és modernizálás

A meghallgatáson az Országos Mentőszolgálat jövője is szóba került. Hegedűs Zsolt elmondta, hogy az OMSZ-t 2027 januárjáig miniszteri biztos vezetné. A mentőszolgálatot stabilizálni és modernizálni kell, a betegszállítást és a mentést pedig külön kell választani.

Ez a mindennapi ellátásban nagyon fontos kérdés. A mentés feladata az azonnali életmentés és sürgősségi beavatkozás, míg a betegszállítás más jellegű, előre szervezhető feladat. Ha a két rendszer összemosódik vagy egymást terheli, az a gyors reagálást is veszélyeztetheti.

Budaörs és az agglomeráció szempontjából a mentés szervezettsége különösen fontos, hiszen a közlekedési terhelés, az autópályák közelsége, az idősödő lakosság és a nagy napi ingázóforgalom mind növelhetik a gyors, jól szervezett sürgősségi ellátás jelentőségét.

Hálapénz, betegjogok, jó gyakorlatok

Hegedűs Zsolt alapvető célként jelölte meg a hálapénz teljes kivezetését. Emellett a betegek és hozzátartozók hangjának felerősítését, az egészségügyi dolgozók társadalmi és szakmai megbecsültségének javítását, valamint szakmai önállóságuk erősítését is fontosnak nevezte.

A miniszterjelölt szerint fel kell térképezni és be kell vezetni az úgynevezett jó gyakorlatokat. Ez azt jelentheti, hogy a rendszer nemcsak központi utasításokból épülne, hanem figyelne arra is, hol működik valami jól, és azt hogyan lehet más intézményekben is alkalmazni.

Nagy hangsúlyt ígért a prevencióra és a népegészségügyre is. Ez azért fontos, mert az egészségügy tehermentesítésének egyik leghatékonyabb módja nemcsak a betegségek kezelése, hanem azok megelőzése, korai felismerése és a lakosság egészségtudatosságának erősítése.

Felülvizsgálnák az állami intézményekben működő magánellátásokat

A miniszterjelölt kitért az állami intézményekben zajló magánellátásokra is. Azt mondta, ezt „világos szabályok felé kell terelni”, mert

nem működhet átláthatatlanul egy magánszolgáltatás egy állami intézményben. A kérdést felül fogják vizsgálni.

Ez a betegek számára azért lényeges, mert az állami és magánellátás határainak elmosódása sokszor bizonytalanságot okoz: mi jár térítésmentesen, miért kell fizetni, mikor rövidül egy várakozás, és milyen feltételekkel használható állami infrastruktúra magánellátásra. Ez Budaörsön különösen aktuális.

Életkezdeti és életvégi döntések: szakmai és társadalmi vitát ígér

Képviselői kérdésekre válaszolva Hegedűs Zsolt arról is beszélt, hogy sajnálatosnak tartja: a köznyelvben „szívhangrendeletként” ismert intézkedés meghozatala előtt nem volt szakmapolitikai vita. Ugyanezt mondta a szabad szülészorvos-választás eltörléséről is.

A miniszterjelölt szerint minden életkezdeti és életvégi döntésben szakmai és társadalmi vitára van szükség. Ez érzékeny, sokakat érintő terület, ahol a szakmai szempontok, az emberi méltóság, a betegek jogai és a társadalmi értékviták egyszerre vannak jelen.

Karikó Katalin is tagja lesz a tanácsadó testületnek

Hegedűs Zsolt bejelentette, hogy felkérte Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológust, hogy legyen a miniszteri tanácsadó testület tagja. A felkérést Karikó Katalin elfogadta.

Ez szimbolikus és szakmai szempontból is jelentős bejelentés: a magyar tudomány egyik legismertebb nemzetközi szereplője tanácsadóként segítheti az egészségügyi tárca munkáját.

A bizottság támogatta Hegedűs Zsolt kinevezését

A meghallgatáson politikai vita is kialakult. Takács Péter korábbi államtitkár, aki tanácskozási joggal vett részt az ülésen, azt mondta: az új kormány jobbító szándékát nem kérdőjelezi meg, ugyanakkor sajnálatosnak tartotta, hogy közte és Hegedűs Zsolt között nem került sor szakmapolitikai vitára. Hegedűs Zsolt erre élesen válaszolt, és azt mondta, Takács Péter államigazgatási vezetőként méltatlanná vált arra, hogy leüljön vele tárgyalni.

Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága végül 6 igen és 1 tartózkodás mellett támogatta Hegedűs Zsolt miniszteri kinevezését.

Mire figyelhetnek a budaörsiek?

A meghallgatás alapján az új egészségügyi vezetés legfontosabb vállalásai az önálló minisztérium felállítása, a pluszforrások biztosítása, az alapellátás erősítése, a mérhető és nyilvános minőségi mutatók bevezetése, a mentőszolgálat átalakítása, a betegjogi rendszer megerősítése és az egészségügyi dolgozók megbecsültségének javítása.

A budaörsiek számára ezek közül különösen fontos lehet

a háziorvosi és szakellátási rendszer állapota, a várólisták kezelése, a sürgősségi és mentési rendszer működése, a magán- és az állami rendszer világos szétválasztása,  valamint az, hogy az egészségügyi adatok és ellátási eredmények valóban átláthatóbbá válnak-e.

A következő időszakban az lesz a kérdés, hogy a bejelentett szemléletváltásból és ígéretekből milyen konkrét intézkedések születnek, és ezek mikor érzékelhetők majd a mindennapi betegellátásban – országosan és helyben, Budaörsön is.

(Budaörsi Infó / Forrás: MTI / Kép: Hegedűs Zsolt egészségügyért felelős miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatására érkezik az Országgyűlés egészségügyi bizottságának ülésére az Országházban 2026. május 11-én. MTI/Hegedüs Róbert)

facebook:

0 Komment