A szakma szerint csak látszat volt a kormány egyeztetése az egészségügyről – Mit jelent ez a budaörsiek számára?

(Budaörs, 2026. február 5. – Budaörsi Infó / NKT) A Nemzeti Közleménytárban (NKT) február 3-án megjelent közleményében élesen bírálta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a kormány egészségügyi jogalkotási gyakorlatát. A kamara szerint a legutóbbi egészségügyi rendelet esetében a társadalmi és szakmai egyeztetés már csak formális elem volt, miközben a döntés érdemben már megszületett.

Mi történt pontosan?

A Belügyminisztérium 2026. január 29-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a kormányrendelet-tervezetet, amely a kórházak és szakrendelők pénzügyi stabilitásának megőrzéséről, valamint az egészségügyi intézmények felhalmozott adósságának rendezéséről szól.

A szakmának, köztük a Magyar Orvosi Kamarának február 6-áig adtak határidőt arra, hogy észrevételeiket megfogalmazzák. Ez önmagában is rendkívül rövid idő egy összetett, az egész egészségügyi rendszert érintő kérdés esetében.

A kamara szerint azonban ennél is súlyosabb probléma történt: miközben az egyeztetés hivatalosan még zajlott, a végleges jogszabály már január 30-án megjelent a Magyar Közlönyben (11/2026. (I. 30.) Korm. rendelet).

Ez azt jelenti, hogy a szabályozás lényegében már aláírt és kihirdetett formában létezett, amikor a szakmai véleményeket még be sem lehetett volna érdemben feldolgozni.

Miért tartja ezt problémásnak a szakma?

A Magyar Orvosi Kamara közleményében több szempontból is kifogásolja az eljárást:

– a társadalmi egyeztetés így nem valódi párbeszéd, hanem „kipipálandó” kötelező elem;
– a szakmai hibák javítására nem marad lehetőség;
– sérül a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXXI. törvény szelleme, amely szerint az egyeztetés célja az érdemi befolyásolás lenne.

A kamara szerint az egészségügyet érintő, hosszú távú következményekkel járó döntések nem hozhatók meg az érintettek: orvosok, szakdolgozók, intézményvezetők bevonása nélkül.

Mit jelent mindez a budaörsieknek?

Bár a közlemény országos szintű jogszabályról szól, annak hatása helyben is érzékelhető lehet.

Budaörs lakói jelentős részben budapesti kórházakban, szakrendelőkben kapnak ellátást, ugyanakkor a helyi egészségügyi ellátórendszer is szorosan kapcsolódik az országos finanszírozási és működési szabályokhoz.

Ha egy rendelet a kórházak adósságkezelését, a finanszírozás stabilitását, vagy a működési feltételeket érinti, akkor annak következményei közvetve megjelenhetnek a várakozási időkben, az ellátások szervezésében vagy a szakemberhiány kezelésében is – ezek pedig a budaörsiek mindennapi tapasztalatait is befolyásolhatják.

Mit kér a Magyar Orvosi Kamara?

A kamara felszólította a Belügyminisztériumot, hogy a jövőben:

– valódi, érdemi egyeztetéseket folytasson;
– a szakmai véleményekhez igazodó, reális határidőket szabjon;
– a társadalmi egyeztetést ne puszta adminisztratív kötelezettségként kezelje.

Álláspontjuk szerint hatékony és fenntartható egészségügy nem építhető az érintettek bevonása nélkül.

Egy visszatérő kérdés

A mostani eset újra felveti azt a kérdést, amely az elmúlt években több területen is megjelent: vajon mennyire valódiak azok az egyeztetések, amelyek elvileg a közösség és a szakma bevonását szolgálnák?

Ez a dilemma országos, és helyi szinten is fontos, hiszen a döntések következményeit végső soron a lakosok tapasztalják meg.

(Forrás: Nemzeti Közleménytár – Magyar Orvosi Kamara)

facebook:

0 Komment