Kövér László Budaörsön: Európa földjén ma még érvényben van a kollektív bűnösség elve
- Budaörsi Infó
- 2026 január 20.
(Budaörs, 2026. január 20. – Budaörsi Infó) Európa földjén ma még érvényben van a kollektív bűnösség elve, és hatályban lévő jogszabályok alkalmazásának szolgál alapul. Európa földjén ma nem azokat büntetik, akik a kollektív bűnösséget alkalmazzák, hanem azokat, akik vitatják és elutasítják e gyalázatot – mondta az Országgyűlés elnöke Budaörsön január 19-én hétfőn. Ezen az állami megemlékezésen Budaörs polgármesterének megszólalását öt percre korlátozták.
Kövér László a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján tartott mise után arról beszélt a Budaörsi Nepomuki Szent János-templomban, hogy Európa földjén ma ismét egy lokális háború dúl, amely nemcsak egy újabb világháború veszélyével fenyeget, hanem azzal is, hogy a háborúzó felek a maguk igazát ismét erkölcsi alapnak tekintik a nemzeti alapú kollektív megbélyegzésre.
Hozzátette, Európa földjén ma is egyre több embert fenyeget az a veszély, hogy különböző ideológiákkal és módszerekkel elidegenítik őket őseik szülőföldjétől.
Ezért a magyar Országgyűlés 2020-ban egy határozatával kezdeményezte a nemzetközi politikában, hogy a szülőföldhöz és a nemzeti identitáshoz való jog váljon az egyetemes emberi jogok számonkérhető részévé – mondta a házelnök.
Kövér László úgy fogalmazott, „minden embert illessen meg annak a joga, hogy szülőföldjét és annak otthonosságát megőrizhesse, elődei anyanyelvét, kultúráját szabadon, minden állami korlátozástól mentesen megörökölje, és szabadon továbbadhassa utódainak”.
Hozzátette: ha ez a magyar javaslat elfogadást nyerhetne, akkor többé a világban senki sem lenne elűzhető szülőföldjéről, senkit sem tehetnének idegenné azon a földön, amelyen született, azaz akaratán kívül többé senki nem veszíthetné el szülőföldjét vagy annak otthonosságát, senki szülőföldje nem válhatna no-go zónává.
A házelnök azt mondta, hogy az Országgyűlés 2012-ben a nemzeti emlékezet erősítése érdekében nyilvánította emléknappá a magyarországi németek második világháború utáni elűzetésének kezdőnapját is, a bűnök ugyanis nem akkor teljesednek be, amikor elkövetik őket, hanem akkor, amikor elfelejtik azokat.
Hozzátette, hogy ma is azért vagyunk együtt, azért emlékezünk, mert nem engedjük, hogy a német nemzetiségű honfitársaink ellen elkövetett egykori bűnök beteljesedjenek.
Kövér László arról beszélt, hogy sokan feledték az egykor volt hazát, az egykori otthont és az ősök behorpadt sírját a temetőkben, mert feledni akarták azt a szenvedést, amin keresztülmentek.
Hozzátette, hogy azonban még többen emlékeztek, s az emlékezetet tovább is éltették, nekik köszönhetjük, hogy a rendszerváltoztatás után gyermekeik megtalálhatták a hazavezető utakat, felfedezhették őseik szülőföldjét, az itt maradt rokonságot, újra felvehették és összeköthették a közösségeiket valaha egybetartó szálakat.
Újra megtalálták honjukat ebben a hazában, még akkor is, ha a távolban élnek.
Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, hogy napjainkban egyes európai politikusok ismét háborúba akarják vezetni az európai embereket, miközben minden európai társadalom elsöprő többséggel utasítja el a háború gondolatát.
Hozzátette, hogy az emberi életet nem becsülő, a választóik helyett mindenféle Európán kívüli érdekköröket szolgáló európai politikusok napjainkban benzinnel kívánják eloltani a háború tüzét.
Kövér László úgy fogalmazott: a 20. század keserű tapasztalatai nyomán elmondhatjuk, a háború megállításához, de legalább a háborúból való kimaradáshoz erőre van szükség.
Erőre és arányérzékre, józanságra és bátorságra, valamint a külső befolyás elutasítására, a belső meghasonlás elkerülésére.
Április 12-én Magyarország a maga részéről ismét dönt a háború és béke kérdésében, sorsot választ, amely utána mindannyiunk közös sorsává válik.„Kérjük az Urat, adjon nekünk elég erőt és bölcsességet”, hogy hazánk és Európa elkerülje az újabb világháborút, és újra megtalálhassuk a békét a politikában és a békességet a lelkekben – tette hozzá a házelnök.
Mint korábbi cikkünkben olvashatták, ezen az állami központi ünnepségen Wittinghoff Tamás polgármester nem mondhatta el a komplett beszédét, mert időhiányra hivatkozva öt percet biztosítottak számára.
A teljes beszédét ide kattintva olvashatják el.
UPDATE
Az Ó-temetőben január 19-én a Tisza párt országgyűlési képviselőjelöltje, Pósfai Gábor is koszorúzott, Tisza Szigetek tagjaival.
Beszédének részletei (saját kiemelése a közösségi oldalán):
„A második világháborút követően Magyarország tragikus döntést hozott: kollektív bűnösként megbélyegezve az országban élő német nemzetiségű közösségeket, megindította kitelepítésüket Németországba.
(…)
Ma nem hangos szavakkal emlékezünk.
Ma mécsesekkel, csenddel, főhajtással.
Azokra gondolunk, akiknek nem volt választásuk.
Azokra, akik itt éltek, dolgoztak, hittek, és mégis menniük kellett és soha nem térhettek vissza.
Azokra, akik idegen földön próbáltak új életet kezdeni, fájdalommal és honvággyal a szívükben. Azokra a családokra és közösségekre, akiket ily módon szétszakítottak.
Ez az emlékezés közös.
Ez a csend közös.
És a felelősség is közös, hogy mindez soha többé ne ismétlődhessen meg.”
(Budaörsi Infó / mti)
Kép: Budaörs, 2026. január 19. Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján a Budaörsi Nepomuki Szent János-templomban tartott szentmise után 2026. január 19-én. MTI/Szigetváry Zsolt
facebook:
0 Komment