Wallenberg-év – Megnyílt a Nemzeti Múzeum emlékkiállítása

Számomra nincs más választás címmel indult útjára a Wallenberg-emlékév keddi ünnepélyes megnyitója keretében a száz éve született embermentő svéd diplomata alakját idéző nemzetközi vándorkiállítás; a Raoul Wallenberg-tárlat először a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM) mutatkozik be, ahol február 12-ig látható.

Raoul Wallenberg az életét kockáztatta, majd áldozta azért, hogy zsidók tízezreit mentse meg egy gonosz ideológiától, és 1945-ben éppen ezen a napon, január 17-én “egy hasonlóan gonosz ideológia” képviselői rabolták el Budapesten – emlékezett a világszerte hősként tisztelt diplomatára a kiállítást megnyitó svéd külügyminiszter.

Carl Bildt kiemelte: az MNM második emeletén szerdától látogatható tárlat “könnyed hangnemben”, a Wallenberg gyermek- és fiatalkorát idéző fotókkal és dokumentumokkal kezdődik, majd a “sötét idők” bemutatásával folytatódik, hogy végül a jövő optimista ígéretével záródjon.

Csorba László történész, a Nemzeti Múzeum főigazgatója az MTI-nek elmondta, a stockholmi Svéd Intézet által összeállított tárlat elsőként a Magyar Nemzeti Múzeumban mutatkozik be, majd Moszkvában, Berlinben, Tel-Avivban, Washingtonban, New Yorkban és Torontóban is látható lesz.

Az emlékkiállítás nem szorosan múzeumi értelemben vett, műtárgyakat és dokumentumokat fizikai valójukban felvonultató tárlat, hanem egy nagyon magas színvonalú tablókiállítás, amely a látvánnyal és élménnyel gondolkodásra készteti a közönséget – szólt az anyagról az MNM főigazgatója.

Csorba László hozzátette, a grafikailag jól megkomponált képi felületek, és történészek által összeállított, olvasmányos szövegek mint egy történeten vezetik végig a látogatót Wallenberg életén, a morális szembesítést is szolgálva.

“Budapestnél megszakad a vászon, hiszen máig rejtély, mi történt valójában Raoul Wallenberggel” – emlékeztetett a történész. Mint azonban megjegyezte, a tárlat végén a látogató a túlélők és gyermekeik, unokáik fotóival találkozhat, amelyek bizonyítják: Wallenberg áldozatvállalása nem volt hiábavaló.

A kiállítás része egy komplex informatikai megoldás is, melynek részeként a QR-kódos technológia segítségével a látássérültek számára is lehetségessé válik a tárlat felfedezése; az úgynevezett virtuális térkiterjesztés és a kiterjesztett valóság (Augmented Reality) múzeumi megvalósításával pedig a látogatók virtuálisan találkozhatnak Wallenberg egyik munkatársával.

Csorba László elárulta, terveik szerint a közeljövőben a Nemzeti Múzeum állandó kiállításának holokausztról szóló része is megújul majd.

A február 12-ig ingyenesen látogatható emlékkiállításhoz a Nemzeti Múzeum pénteken Tolerancia és erkölcsi bátorság címmel konferenciát is szervez; a további kísérőprogramokról az érdeklődők a www.hnm.hu honlapon találhatnak részletes információkat.