Nyártól forog a Liza, a rókatündér – Ujj Mészáros Károly első játékfilmje

Ujj Mészáros Károly első nagyjátékfilmje, a Liza, a rókatündér kapott először gyártási támogatást a Magyar Nemzeti Filmalaptól (MNF). A rendező az MTI-nek elmondta: már csak a dán és német partnereken múlik, hogy elkezdődik-e nyáron a forgatás Lizáról, az ápolónőről, akinek minden udvarlója az első randin meghal.

Ujj Mészáros Károly felidézte: filmje 150 millió forint gyártási támogatást kapott, a produkció teljes költségvetése körülbelül 1,2 millió euró (mintegy 373 millió forint) lesz. A rendező elmondta: a forgatókönyvön több változtatást is javasolt az MNF döntőbizottsága, amelyek közül többet el is fogadtak Hegedűs Bálint forgatókönyvíróval.

“Közel hat órán át tárgyaltunk a forgatókönyv-fejlesztő bizottsággal, a megbeszélésnek workshop jellege volt. Azokat a javaslatokat, amelyeket fontosnak éreztünk, két héten belül beleírtuk a forgatókönyvbe” – mondta el Ujj Mészáros Károly.

A koprodukcióban dán és német partnerek vesznek részt, akiknek pályázata jelenleg elbírálás alatt áll. “Évekig vártak ránk” – jegyezte meg a rendező, aki szerint nyáron kezdhetnek el forgatni. A tervek szerint a felvételek mintegy fele egy dán stúdióban zajlik majd, a többit Magyarországon rögzítik, de terveznek néhány napot Németországban is. “Az eredetileg Japánba tervezett felvételeket Szlovéniában fogjuk felvenni a Szocsa folyó, vagyis az Isonzó gyönyörű partján. Így csak egy Fujit kell odaraknunk az utómunkában” – magyarázta a rendező.

Az alkotó a címet értelmezve elmondta: a rókatündér egy démon a japán mitológiában. “A rókatündérek még Japánban sem teljesen közismertek, a legendájuk eredetileg Kínából származik. A manga kedvelőinek viszont aligha kell bemutatni” – magyarázta a rendező. “Általában nőkről szól a mítosz, akik rókából gyönyörű nővé tudnak változni és fordítva. Vannak jó és ártó szándékú rókatündérek is” – jegyezte meg.

A történetet ismertetve elmondta: a film főhőse, Liza azt hiszi magáról, hogy rókatündér, miután udvarlói az első randevún sorra meghalnak. “Nem ok nélkül gyanítja, hiszen a film negatív főhőse fondorlatosan pont ezt akarja elhitetni vele” – tette hozzá.

Ujj Mészáros Károly arról is beszélt, hogy az ötlet Pozsgai Zsolt Liselotte és a május című darabjából származik, eleinte az író-rendezővel is dolgoztak a forgatókönyvön. Az eltelt öt évben azonban a történet elszakadt a drámától. “Ez az abszurd dráma volt a film csírája, az évek alatt viszont teljesen átalakult, például belekerült a rókatündér és vele együtt a japán szál” – mesélte a rendező megemlítve, hogy Liza a történet elején a japán nagykövet özvegyét ápolja és a japán popdalok és ponyvaregények álomvilágában él.

Megjegyezte, mivel valódi japán dalok jogdíjai horribilis összegekre rúgnak, ezért Tövisházi Ambrus zeneszerző komponálja majd a dallamokat, egy Magyarországon élő japán barátja pedig a szövegeket írja. A rendező rajongása a távol-keleti országért egyébként hosszú évekre nyúlik vissza, nemcsak turistaként járt a szigetországban, hanem több reklámfilmet is rendezett ott.

Arra kérdésre, hogy mennyiben befolyásolta Quentin Tarantino Japán-ábrázolása a film képi világát, a rendező azt felelte, hogy csak kis mértékben. “Nem lesz tarantinós a film, én inkább azt szeretném, ha a néző Anders Thomas Jensen műveire asszociálna, például az Ádám almáira” – tette hozzá.

A stáb nemzetközi lesz, az operatőr például az ismert dán reklámfilmes, Jan Richter-Friis lesz. “Lesznek dán szereplőink, például egy koreai születésű dán fiú. Most épp egy George Clooney-féle amorozót keresünk” – árulta el. A főszerepet Balsai Mónika játssza, valamint feltűnik a filmben Bede-Fazekas Szabolcs, Molnár Piroska, Cserna Antal, Reviczky Gábor és Rancsó Dezső is. Rancsó az egyik főszereplője az Ujj Mészáros Károly rendezte Maros András-darabnak, a Gyanús mozgásoknak is a Magyar Színházban.

A rendező arról is beszélt, hogy a szokásosnál több utómunkával számolnak, sok vizuális effekt színesíti majd a filmet. “A film egyfajta alternatív múltban, egy nem létező retróvilágban játszódik, amit utómunkával fogunk megtámogatni. Ha kell, a házakat is átrendezzük” – magyarázta, hozzátéve, hogy a cselekményt egy hosszú, csodákkal fűszerezett álomjelenet is gazdagítani fogja. “A képi világot, a világítást a Benjamin Button különös élete című filmhez tudnám hasonlítani, egyfajta komor, furcsa világot próbálunk életre kelteni, amelyben a nézőknek azért a nevetésre is szolgáltatunk elég okot” – válaszolta az MTI kérdésére.

A tervei szerint a film leghamarabb 2013 februárjában, márciusában kerülhet a közönség elé.