EP-meghallgatás Magyarország ügyében – ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Bizottság a bírák nyugdíjazásának magyarországi szabályait illetően az egyenlő elbánás elvének érvényesülését, a bíróságok és az adatvédelmi hatóság tekintetében pedig a függetlenség meglétét vizsgálja leginkább – közölte csütörtökön Brüsszelben az uniós végrehajtó testület igazságügyi főigazgatója.

Francoise Le Bail a közelmúltban elfogadott magyar jogszabályoknak az uniós joggal való összhangját vizsgáló tevékenységről tájékoztatta az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságüggyel foglalkozó szakbizottságát (LIBE). Elmondta, hogy az uniós biztosok jövő keddi ülésére már elkészül a magyar törvények teljes körű elemzése, és így a testület megalapozott döntéseket tud majd hozni, szükség esetén akár a kötelezettségszegési eljárás megindításáról is.

A főigazgató elmondta: megvizsgálják, hogy a diszkriminációmentes foglalkoztatást előíró uniós szabályok nem sérülnek-e a bírói foglalkoztathatóság felső korhatárának 70-ről 62 évre történt leszállításával. A bírói függetlenség tekintetében az uniós alapszerződés ezt előíró 47. cikke a jogi aggály hivatkozási alapja, az adatvédelmi hatóság függetlenségének ügyében pedig az uniós adatvédelmi irányelv. A főigazgató mindkét vonatkozásban kiemelte: a függetlenséget megkérdőjelezheti az is, hogy a rendes mandátum lejárta előtt szűnt meg a legfelsőbb bíróság elnökének, illetve az adatvédelmi biztosnak a megbízatása. A bírói függetlenséggel kapcsolatos aggályként említette, hogy a bírói szervezet igazgatása, minden fontos döntési jogkör egyetlen személy kezébe került.

Le Bail kitért arra is, hogy nem az általa irányított, hanem egy másik uniós hivatal vizsgálja a jegybanki függetlenség kérdését a magyar szabályozás tükrében.

Az EP-nek a magyarországi törvényalkotással kapcsolatban egyelőre nincs más tennivalója, mint hogy megvárja az Európai Bizottság elemzését – hangsúlyozta a vitában Frank Engel luxemburgi EP-képviselő, a legnagyobb létszámú, jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppárti frakció képviseletében. E frakcióhoz tartozik a Fidesz-KDNP is.

A szocialisták nevében hozzászóló Göncz Kinga magyar EP-képviselő felvetette: a különböző intézmények vonatkozásában elhangzó hasonló jellegű aggályok – így a függetlenséggel kapcsolatos aggály – alapján felmerülhet, hogy a gondok rendszerjellegűek, hogy Magyarországon átfogó támadás indult a független intézmények ellen, és hogy ez a jogi válaszon túl akár “politikusabb” választ is indokolhat.

A parlamenti bizottsági meghallgatás előtt Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője közleményben erősítette meg: az európai szocialisták ugyan súlyosan aggódnak, de nem tartják időszerűnek a legszigorúbb uniós eljárás megindítását Magyarország ellen, amit a liberálisok és a zöldpártiak kezdeményeztek.

A csütörtöki vitában a liberális vezérszónok visszatért erre a kezdeményezésre. Az EP-nek nem feltétlenül kell várnia az Európai Bizottságra, szükség esetén saját maga is léphet a magyarországi törvényalkotással kapcsolatban – vélekedett Renate Weber romániai EP-képviselő. Szerinte ha nehéz találni olyan konkrét uniós jogi előírást, amelyet a magyar törvények sértenek, akkor felmerülhet az a lehetőség, hogy az uniós alapértékek megsértésére hivatkozva lépjenek fel.

A zöldpárti frakció nevében hozzászóló portugál Rui Tavares feltette a kérdést: ha ilyen törvényeket alkotna egy EU-tagjelölt ország, vajon felvennék-e az unióba, illetve mit lehet tenni ilyen esetben egy olyan országgal, amely már EU-tag. Tavares szerint az Európai Uniónak nem csupán a gazdasági növekedés fenntarthatóságára kellene ügyelnie, hanem “a demokrácia fenntarthatóságára” is.

Gál Kinga, az EP-bizottság fideszes alelnöke szerint előfordulhat, hogy a jogszabályi változtatások során hibáznak, de ez nem adhat okot olyan állításokra, hogy Magyarországon a demokrácia vagy a jogállamiság leépül. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bírák nyugdíjkorhatárára vonatkozó szabályozás tagországonként változik az unióban, továbbá hogy van olyan tagállam, ahol a minisztérium igazgatja a bíróságokat. Az új magyar adatvédelmi hivatalnak több jogköre lett, mint amennyi volt – tette hozzá.

A szintén fideszes Szájer József arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az elmúlt időszakban összesen 230 új jogszabályt fogadtak el, ezek között harminc sarkalatos törvényt. Ekkora munkát ennyi idő alatt nem lehet hiba nélkül elvégezni – mondta.

Élénk tiltakozást váltott ki több képviselőből az, hogy a portugál szocialista Ana Gomes felszólalásában a fasiszta szót használta. Ezt Szájer József és az RMDSZ-es Sógor Csaba is élesen visszautasította.

A jobbikos Morvai Krisztina azt a kérdést tette fel, mi az oka annak, hogy miközben 2002 és 2010 között “tömeges és durva” jogsértések történtek Magyarországon, abban az időszakban az EU semmilyen formában nem kifogásolta azokat. Morvai szerint Magyarországnak az önrendelkezéshez fűződő joga nem szűnt meg az EU-csatlakozással, és az állam sem “adhatja el ezt a jogát sem az EU-nak, sem a Nemzetközi Valutaalapnak”.