A vásárlás boldoggá tesz?

(Budaörs, 2020. november 22. – Budaörsi Infó/Kiszámoló) Az ember élete a boldogság megragadásának vágyáról, a boldogság utáni hajszáról szól. Az Amazon kínálatában csak az önképző kategóriában negyedévente közel kétezer könyv jelenik meg a boldogságról, ebből is látszik, mennyire foglalkoztatja ez a kérdés az embereket.

A boldogságkép nem csak koronként, de jóformán évtizedenként is változik. Az ókorban egy időszakban a boldogság forrása a nagy tettek végrehajtása, a hősiesség, a nagy név megszerzése volt.

A sötétnek hívott középkorban a boldogság tagadása volt a boldogság forrása, az uralkodó vallás tanítása szerint a boldogság a földi lét után lehetett csak elérni, így céltévesztés volt az arra való törekvés. Akkor kellett boldognak érezned magad, ha boldogtalan voltál a földi léted során.

Kicsit közelebb kerülve a mai naphoz, az ötvenes években a boldogságkép az otthon lévő anya, akinek nem kellett dolgozni, csak a három gyerekre kellett vigyáznia és hazavárnia a férjét a munkából. Megvolt az otthon, sőt az Otthon és a minél több gyerek és teljesült az amerikai álom: egy ház, autó és a család.

A hatvanas években a szabadság érzése, a minden normától, kötöttségtől, elvárástól való elszakadás, a mindennel szembeni lázadás volt kikiáltva, mint a boldogság forrása. Ha az ember lerázza magáról a társadalom elvárásait, akkor lesz igazán boldog és beteljesedett.

A hetvenes években a belső ember megtalálása és felfedezése lett az új lehetőség a boldogság elérésére, a nyugati világot elözönlötték az önjelölt guruk és egyéb “spirituális vezetők”.

Az elmúlt néhány évtizedben pedig a hedonizmus lett a boldogság forrása, a fogyasztás, az élvezet, az önkényeztetés minél optimálisabb kimaximálása, legyen az élmény, étel, esetleg luxustárgy. Mindenből vegyünk nagyobbat, újabbat, jobbat, drágábbat, s ha sokáig így teszünk, előbb-utóbb megelégedettek és boldogok leszünk.

2016-ban már közel kétszer akkora házban laktak az amerikaiak, mint 45 évvel azelőtt. (1.000 négyzetláb 92,9 négyzetméter.)

Mivel az ingatlanok mérete a duplájára nőtt, de egy négyzetméter bekerülési ára az inflációval korrigáltan érdemben nem változott, így kétszer annyi pénzt kell kifizetni a mai újépítésű ingatlanokért, mint ötven éve. Az autóink is közel a duplájába kerülnek, mint 50 éve, ráadásul egy-egy háztartásban közel kétszer annyi autó van, mint fél évszázada, így háromszor-négyszer annyiba kerül az autókat megvenni és természetesen fenntartani is, mint egy-két generációval ezelőtt.

Csak az elmúlt 19 évben a turistautakra elköltött pénz is világszinten 1.900 milliárd dollárról 4.715 milliárd dollárra nőtt. 1980-ban még csak 277 millió nemzetközi turista volt világszinten, tíz éve 956 millió, tavaly már 1.460 millió.

2008 és 2019 között még az amerikai társadalom alsó negyede is 22%-kal növelte például az étteremre költött inflációval korrigált kiadásait. (A felső 25% pedig “csak” 8%-kal.)

Soha nem látott termékkínálat vesz körül bennünket, bármit megveszünk egy kattintással a világ másik végéről. Minden otthonban annyi felhalmozott tárgy van, mint még soha a világtörténelemben. Az üzletekben is olyan árubőség van, amit már nehéz fokozni, alig van valami, amit nem lehet megvenni.

Egyre több mindennel rendelkezünk, amik egyre modernebbek, gyorsabbak, kényelmesebbek. Olyan helyekre jutunk el nyaralni, ahová 20-30 éve csak a leggazdagabbak mehettek. Olyan gépek és készülékek könnyítik meg az életünket, olyan mennyiségű szórakozás érhető el otthonról amikről a szüleink még csak nem is álmodtak.

Ennek ellenére a boldogságot felmérő tanulmányok szerint a boldogság-boldogtalanság aránya még csökkent is az elmúlt 50 évben, a magukat nagyon boldognak mondók aránya 28-35% körül alakult, a nem túl boldogok aránya 9,2-16% között szóródott, s a hetvenes években volt magasabb a boldogok aránya.

Tehát a boldogság érzése nem nőtt a vagyon és a jövedelem növekedésével. (Nem úgy az adósságállomány, az az elmúlt ötven évben meredeken emelkedett, hiszen valamiből finanszírozni kellett a sokkal több pénzköltést, mert a fizetések érdemben nem emelkedtek, de a kiadások igen. A lakosság eladósodottsága négyszerese a hatvanas években mért értékeknek még a GDP arányában is.)

Miközben minden reklámban azt ígérik, hogy a következő autó vagy mobiltelefon megvásárlásával, de még a következő korty üdítő megivásával is (ha a megfelelő, reklámozott terméket választjuk) maradéktalanul elérjük, hogy boldogok és megelégedettek legyünk.

Pedig nem az életminőségünk nőtt az elmúlt ötven évben csak az életvitelünk költségszintje. Nem lettünk boldogabbak, csak sokkal jobban eladósodott az egész társadalom, de még maguk az államok is (az Egyesült Államokban 30%-kal nőtt inflációval korrigálva a szociális és oktatási kiadások az elmúlt két évtizedben).

Nagyon úgy tűnik, megint rossz dolgok után futunk. Ahogy a lázadás a konvenciók ellen vagy a keleti kultuszok tanításának az átvétele nem hozta el a beígért boldogságot, úgy a fogyasztói társadalom szokásai sem elégítenek meg bennünket.

Ezért ha legközelebb olyan reklámmal találkozol, amelyik megelégedést vagy boldogságot kínál, ha veszel egy új autót vagy egy kéthetes nyaralást egy egzotikus helyre, amit mindenki irigyelni fog tőled, hogy milyen szerencsés vagy, akkor mondd ki nyugodtan hangosan, hogy nem, nem fog boldogabbá tenni. Néhány héttel a vásárlás után már bánni fogod, hogy megvetted, ahogy ez a legtöbbször történik, ha azért veszel valamit, hogy jobban érezd magad.

Az összevásárolt dolgoknak nem csak előnyei vannak, de költségei is. Az életidőd, amit a pénz megszerzésére fordítottál, a mókuskerékben eltöltött rohanás, ami miatt az igazán fontos dolgokra nem maradt se időd, se energiád. Túl rövid az élet ahhoz, hogy arra pazaroljuk, hogy olyan dolgokért dolgozzunk, ami igazából egyáltalán nem számítanak. Még nem hallottam olyan emberről, aki visszatekintve az életére, a halála előtt azt mondta volna, hogy de kár, hogy nem dolgoztam még többet vagy nem vettem még két szobával nagyobb házat.

Használd a pénzt arra, amire való: adja meg azt a szabadságot, hogy az igazán fontos dolgokkal tudj törődni. De ha mindig elköltöd a pénzed minden felesleges dologra, akkor te fogod szolgálni a pénzt egész életedben és nem az téged.

(Budaörsi Infó/Kiszámoló)

facebook:

0 Komment