Éless Béla színész-rendező, a budaörsi színház alapítója 80 éves

(Budaörs, 2020. április 23. – Budaörsi Infó) Éless Béla színész-rendező, jelenleg is aktív színházigazgató, a mostani színház elődjének, a Budaörsi Játékszínnek az alapítója 80. életévét ünnepelte április 23-án. Nélküle aligha lenne ma Budaörsnek önálló színháza. Őt kérdeztük az alkalomból, gratulálva a kerek születésnapi évfordulóhoz az őt jól ismerő budaörsi közönség nevében is! Az ünnepi alkalomból adott válaszaiból kitűnik, hogy a 10 éves budaörsi színházvezetői periódusának lezárása mély nyomot hagyott benne.

A művészi pályafutás egyes fontos stációi, jó vagy nem túl jó emlékek…

Válogatott atléta voltam. Minden színházcsináló időszakom élményekkel gazdagított. Teljesítménycentrikus életszemléletem a részleges kudarcok ellenére sem változott….

Budaörsön már érett rendezőként és vezetőként kezdhettem a tíz szép évet. Már 3 év után kiteljesedett a „népszínházi” koncepció…, jelentős előadásszámot és bevételt produkáltunk.

A csupán kacagtató fővonal mellett (Feydeau, Heltai, angolszász kommerszek…) több érdekes-értékes kísérlet is színre kerülhetett (Az Édentől keletre, Dobszó az éjszakában, Hollywoodi mesék, Az atléta halála).

Kialakult az a játékstruktúra, amelyben megfelelő arányba kerültek a különböző műfajok és ízlés-szintek.

Többféle közönséget láttunk a nézőtéren. A „népszínház”-nak ez a lényeges törekvése: több közönségréteg igényes kiszolgálása.

Az életmű legfontosabb része(i)

Teljesítménycentrikus szemléletem miatt sohasem nosztalgiázok és nem tekintgetek vissza. Minden periódusból a sikeresség élményét és szakmai elemeit viszem magammal és arra építek a következő körben.

Érzések a Budaörsi Játékszín alapítójaként

Csak a szakmai feladatokkal foglalkoztam. A személyes „önpropaganda” teljesen hiányzott a munkámból. Ez ma is így van.

Azt hittem, hogy a közönségünk véleménye a döntő, és a Közgyűlésnek (az Önkormányzat képviselő-testülete – a szerk.) az számít. Politikusaink nagy többsége egyetlen előadást sem látott, de azért dönteni mert a sorsomról. Valamilyen más tartalmú meggondolásból vonták meg tőlem bizalmukat, a kiteljesítést ígérő harmadik öt évemet illetően.

Üzenet a budaörsieknek?

Nem hiszem, hogy nekem kellene bármire buzdítanom és bármiben irányt szabnom az érdeklődésüknek.

A jelen, tervek

Amikor kiderült, hogy Budaörsön nem folytathatjuk, 20-25 kollégám biztatott, hogy maradjunk együtt. Ezzel az erkölcsi háttérrel kezdtem el az Éless-Színt, mint magánszínházat. Ennek jogi formája: Közhasznú, Nonprofit Kft. Zuglóban működünk. Jelenleg 42 tagú a társulat. Részleteket megtudhat a kedves olvasó a honlapunkról.

Köszönjük a válaszokat! Jó egészséget és még hosszú alkotói munkát!

Életút

Éless Béla kassai születésű színész, rendező, színházigazgató, “színházcsináló” az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának esztétika szakán végzett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán színházelméletet tanult.

1958-1962 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi színpadán kabarékat rendezett, zenei műsorokat vezetett.

1963-1973 között a Tatabányai Bányász Színpad tagja volt, amelynek alapító rendezője is volt. Olyan produkciók létrejötte fűződik ehhez az időszakhoz, mint a Kukabúvárok, az Übü király és a Madarak.

1974-1984 között a Budapesti Perem Színpad alapítója, művészeti vezetője, rendezője volt. Kiemelkedő produkciók: Koordinációk, Svejk a II. világháborúban. 1976-1985 között a Magyar Rádió rendezője volt.

1986-1988 között a József Attila Színház rendezője és színésze volt.

1987-1996 között a Tatabányai Jászai Mari Színház alapítója, 1989 óta igazgató-művészeti vezetője. Kiemelkedő produkciók: Pillantás a hídról, Kakukkfészek, Play Strindberg, Öbölből vödörbe.

1997. július 1. és 2008. június 30. között a Budaörsi Játékszín alapítója, igazgató-művészeti vezetője volt.

2008. október 1. óta az Éless-Szín alapítója, igazgató-művészeti vezetője.

Korábbi cikk a témában:

A nagy visszatérés – Éless Béla ismét Budaörsön

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment