Megnézték, mennyi vírust enged át egy sebészi maszk

A légúti vírusok terjedése levegőben és a sebészi maszkok hatékonysága.

A légúti vírusfertőzések által okozott tünetek széles skáláját összefoglalóan akut légúti megbetegedésként, vagy közönséges megfázásként ismerjük. Ezen vírusok emberről emberre történő terjedése direkt vagy indirekt kontaktus, légúti nyálcseppek (>5 µm), illetve aeroszolok (legfeljebb 5 µm) útján történhet. A kézhigiéné és az arcmaszkok használata fontos szerepet játszhat az influenzavírus terjedésének megakadályozásában, de egyéb légúti vírusok (köztük a Covid-19) esetén hatékonyságuk még nem tisztázott – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján megjelent cikkben.

A sebészi maszkok eredetileg a páciensek védelmére szolgáltak a viselő (sebész) által okozott sebfertőzés és kontamináció megakadályozására, és csak később alkalmazták egészségügyi dolgozók fertőződésének megelőzésére. Ugyanakkor a sebészi maszkok szűrőképességéről csak in vitro adatok állnak rendelkezésre, vagyis csak ellenőrzött körülmények között, élő szervezeten kívüli kísérletekben vizsgálták.

Egy nemrégiben, a Nature folyóiratban megjelent tanulmányban koronavírusok, influenzavírusok és rhinovírusok (a náthát, megfázást leggyakrabban okozó vírus) esetében vizsgálták a cseppfertőzés és aeroszol útján történő terjedést. Akut légúti megbetegedésben szenvedő gyermekek és felnőttek bevonásával számszerűsítették a kilégzett levegő vírustartalmát és mennyiségét, illetve vizsgálták a sebészi maszkok szűrőképességét – írja a semmelweis.hu.

A vizsgálatba 246 résztvevőt vontak be, majd randomizálást követően 124 alany maszk viselése mellett és 122 egyén maszk nélkül biztosított kilégzési, illetve torok- és orrváladék mintát. A 246 páciensből 123 egyén esetén legalább egy légúti vírust kimutattak RT-PCR (reverz transzkripciós polimeráz-láncreakció) segítségével. Ebből 111 esetben állt fenn valamilyen vírusfertőzés (humán koronavírus 17, influenzavírus 43, rhinovírus 54 esetben, amelyből egy páciens esetén korona- és influenzavírus fertőzés, illetve két alany esetén influenza-és rhinovírus fertőzés együttesen állt fenn).

A tanulmány szerint általánosságban elmondható, hogy a vírusürítés mértéke magasabb volt az orrváladék mintában, mint a torokváladékban mindhárom vírus esetében, továbbá maszk viselése nélkül kimutatható volt a vírus RNS mind a légúti partikulumokból, mind aeroszolból. Maszk viselése nélkül a koronavírus tekintetében a légúti nyálcseppminták 30 százalékában, míg az aeroszol minták 40 százalékában volt kimutatható a vírus.

Ezzel szemben maszk viselése mellett sem a légúti partikulumok, sem az aeroszol mintáiban nem detektáltak vírust, ez az aeroszol esetén szignifikáns különbséget, míg a légúti partikulumokat tekintve csökkenő tendenciát jelentett – idézi a tanulmányt a semmelweis.hu.

Maszk használata nélkül influenzavírus esetén a légúti részecskék 26 százalékában, az aeroszol minták 35 százalékában mutatták ki a vírust, míg maszk viselése mellett szignifikánsan kevesebb a vírust mutattak ki a légúti részecskékben (4 százalék), míg az aeroszol mintákban nem volt jelentős csökkenés.

A vizsgálat alapján megállapították, hogy a sebészi arcmaszkok használata szignifikánsan csökkentette az influenzavírus RNS légúti nyálcseppekben, illetve a koronavírus RNS aeroszolban való kimutathatóságát, illetve további csökkenő tendenciát mutatott a koronavírus RNS légúti partikulumokból történő detektálhatósága.

Ezen eredmények szerint a sebészi arcmaszkok használata meggátolhatja tünetes betegek esetén a koronavírus és az influenzavírus emberről emberre történő transzmisszióját – idézi a tanulmány következtetését a semmelweis.hu.

facebook:

0 Komment