Egy jelenség vizsgálatakor jöttek rá a 2-es cukorbetegség egyik okára pécsi kutatók


Az úgynevezett áttörési jelenség vizsgálata közben jöttek rá pécsi kutatók a kettes típusú cukorbetegség egyik okára. Ez hozzájárulhat a kór hatékonyabb kezeléséhez, de a gyógyszerek megjelenéséig még hosszú évek munkájára van szükség – mondta a Pécsi Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinikájának vezetője hétfőn az MTI-nek.

Wittmann István professzort azután kereste meg az MTI, hogy az Új Dunántúli Napló hétfői számában hírt adott a felfedezésről. A lap utalt rá: a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában több tényező is szerepet játszik. Az alapja leggyakrabban az, hogy a szervezet által termelt inzulin nem tudja megfelelő mértékben kifejteni vércukorszint-csökkentő hatását.

Ez általában a harminc év feletti, arra hajlamos és nem megfelelő életmódot folytató embereknél alakul ki, de az elhízott gyermekek körében is egyre gyakoribb.

Aki ebben a betegségben szenved, kevésbé érzékeny a cukor sejtekbe való bejutását szabályozó hormon, az inzulin iránt. A szervezet termel ugyan inzulint, de nem elegendőt ahhoz, hogy ez a normális vércukorszintet biztosítani tudja. Ezért szükségük lehet gyógyszeres kezelésre, egyes esetekben inzulinra is.

A megyei napilap rámutatott: pécsi kutatók nyolcéves munkájuk eredményeként arra jöttek rá, hogy a problémát az egyik aminosav végleges módosulása okozza.

Wittmann István az MTI-nek azt mondta: a felfedezést az áttörési jelenség okainak vizsgálata közben tették. A jelenség lényege, hogy a cukorbetegség felfedezésekor a betegek mindössze egy-két hétig nagyon intenzív inzulinkezelést kapnak. Ennek köszönhetően olyan változás jön létre a szervezetükben, amelynek hatására utána akár évekig nem szorulnak inzulinkezelésre, “e nélkül is teljesen jó a cukruk”. “Kerestük, mi az, amit két hetes intenzív kezeléssel így meg tudunk változtatni” – tette hozzá.

Rámutatott: tudták, ha a szervezetben bekövetkező károsodás a DNS károsodását okozza, akkor az megfordíthatatlan, tehát erről nem lehet szó. Tudták azt is, hogy ha valami gyorsan, napokon belül megfordítható, az egy másik jelenség. Mivel az áttörési jelenséghez egy-két hét szükséges, gondolták, az ok a fehérjéknél kereshető. “Rájöttünk arra, hogy a fehérjék károsodása részben magyarázatot adhat az inzulinhatékonyság csökkenésére” – fogalmazott.

A professzor utalt rá: a fehérjékben van egy aminosav, amely oxidáció hatására képes hamis aminosavvá alakulni. Ez a hamis aminosav vagy bent van a fehérjében, vagy máshol képződik, és a szervezet maga építi be oda.

“A hamis aminosav károsítja a szerkezetét és megváltoztatja a működését azon fehérjéknek, amelyek az inzulin hatására a sejten belül létrejövő jelet továbbítják. E jel hatására képződik lyuk a sejtfalon, amelyen keresztül a cukor a vérből a sejtbe tud áramolni. A folyamatnak köszönhetően csökken a vérben a cukor szintje, de ha ez a jel károsodik, a lyuk nem képződik, a cukor pedig nem áramlik be a sejtbe” – mutatott rá.

Wittmann István szólt arról, hogy a kutatáshoz irodalmi adatokat és saját eredményeiket, tapasztalataikat vették alapul. “Ahogy a munkával haladtunk, egyre inkább úgy éreztem, ez a felismerés valóságos lehet. Próbáltam a kollégákat, doktoranduszhallgatókat, gyakornokokat meggyőzni, hogy érdemes ezen a területen kutatni. Egy idő után, ahogy jöttek az eredmények, ők is kezdték látni, és most, alapos körültekintés után úgy véljük, így erről még senki sem gondolkodott a világon” – jegyezte meg.

Az Új Dunántúli Napló cikkében kitért rá, hogy a felfedezés magában hordozza a kezelhetőség lehetőségét is. Ha a pécsi egyetem ezzel kapcsolatos és a napokban benyújtott szabadalmát megadják, néhány éven belül olyan gyógyszerek és táplálékkiegészítők állhatnak a betegek rendelkezésére, amelyekkel megállíthatják állapotuk romlását.

Wittmann István ezzel kapcsolatban megjegyezte: feltételezik, hogy gyógyszeres kezeléssel, táplálékkiegészítőkkel “kiűzhető” a kóros aminosav, vagy csökkenthetők beépülési esélyei, ezáltal javulhat a betegek inzulinérzéketlensége. Azt gondolják ugyanis, hogy ez történik az áttörési jelenség során is: kéthetes intenzív inzulinkezeléssel csökkentik a kóros aminosav képződését.

“A napokban beadott szabadalom az inzulinérzéketlenség, vagy hormonrezisztencia kialakulásáról szól. Itt még nincs szó kezelésről. Ha a szabadalmat megadják, és elegendő anyagi forrás áll rendelkezésére, folytatódhatnak az elméleti kutatások, és csak ezután jöhetnek a humán kísérletek. Hosszú évekre van szükség, amíg az új gyógyszerek és táplálékkiegészítők a mindennapos gyakorlatban alkalmazhatókká válnak” – mondta a klinika vezetője.

Magyarországon egymillió cukorbeteg él és ugyanennyien vannak a betegséget megelőző állapotban. Utóbbiak közül sokan nem vizsgáltatják ki magukat. A pécsi kutatók felfedezése nemcsak a cukorbetegség, hanem anyagcsere-problémák, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében és a rákgyógyításban is segíthet.