Biztonsági intézkedések New Yorkban – Kivezényelték a Nemzeti Gárdát a repülőterekre

New Yorkban kivezényelték a Nemzeti Gárdát a repülőterekre és mindenütt megerősítették a biztonsági intézkedéseket – jelentette be péntek esti közleményében New York állam kormányzója.

Andrew Cuomo közölte: a nagyváros hídjainál, fontos csomópontjainál és infrastrukturális létesítményeinél, valamint a kiemelt jelentőségű épületeknél megerősítették a biztonsági intézkedéseket, és a Nemzeti Gárda tagjai mellett több rendőrt is vezényeltek az utakra.

A közleményben Andrew Cuomo ugyan leszögezte, hogy sem New York városa, sem az állam nem kapott értesítést közvetlen fenyegetésekről, de hangsúlyozta: a nemzetközi események érthetően aggodalmat keltenek, ezért fokozott elővigyázatosságból elrendelte a Nemzeti Gárdának és az állam több hivatalának, hogy erősítsék meg a biztonsági intézkedéseiket és járőrözzenek a legfontosabb létesítményeknél.

New York állam rendőrőrsein és biztonsági szerveinél pénteken mindenütt terrorelhárítási tájékoztatót tartottak, és a közszolgáltatóknál megerősítették a számítógépes rendszerek védelmét is.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium ügyvezető irányítója, Chad Wolf pénteken közleményben tudatta, hogy a tárca felkészült bármilyen fenyegetéssel szemben, de jelenleg az Egyesült Államokat nem fenyegeti közvetlen veszély. “A minisztérium a szövetségi és tagállami, valamint a helyi szervekkel szorosan együttműködve továbbra is figyelemmel kíséri a kialakult helyzetet, hogy szavatolja valamennyi amerikai állampolgár biztonságát” – szögezte le a dokumentumban Chad.

Több amerikai nagyvárosban is megerősítették a biztonsági intézkedéseket. Chicagóban, Los Angelesben és az Egyesült Államok fővárosában, Washington DC-ben is megnövelték a rendőrök létszámát és tovább szigorították a repülőterek biztonságát. Washington polgármestere, Muriel Bowser közleményben intett éberségre és arra hívta fel a helybéliek figyelmét, hogy azonnal jelentsék a rendőrségnek, ha bármilyen gyanús eseményt észlelnek.

Az amerikai sajtóban részletek jelentek meg Szulejmáni likvidálásának előzményeiről

Az amerikai sajtóban egymás után jelennek meg részletek Kászem Szulejmáni iráni tábornok és Abu Mahdi al-Muhandisz iraki milicista vezető pénteki bagdadi likvidálásának előzményeiről.

A The Wall Street Journal című lap szombati információi szerint Donald Trump amerikai elnök nem csütörtökön hozott döntést a Szulejmáni és Al-Muhandisz elleni célzott támadásról, hanem még december 27-én, azt követően, hogy az Irán támogatását élvező milicisták az iraki Kirkuk közelében lévő amerikai támaszpont ellen támadást intéztek, amelyben életét vesztette az amerikai hadsereg egyik alvállalkozója – egy nyelvész – is.

Az amerikai hírszerzés és biztonsági szolgálatok akkor – a lap információi szerint – egybehangzóan arról tájékoztatták a karácsonyi ünnepeket már a floridai villájában töltő Trumpot, hogy az amerikai érdekeltségek elleni merényleteket Kászem Szulejmáni irányította, és Libanonban, Szíriában, valamint Irakban további offenzívákat készít elő.

A Fehér Ház egyik, neve elhallgatását kérő tisztségviselője a The Wall Street Journal munkatársának elmondta: Mike Pompeo külügyminiszter, Mark Esper, a védelmi tárca irányítója és Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője akkor vitatta meg a floridai Mar-a-Lago villában Trumppal a kialakult helyzetet. Meggyőzték őt arról: “most van ésszerű esély arra”, hogy a csapásméréssel nem háborút robbantanak ki, hanem az Iránon belüli “mérsékelt erőket” erősítik. A politikusok részletesen megvitatták a csapásmérés jogi hátterét is, azt, hogy Szulejmániék likvidálása minősíthető-e önvédelemnek.

Washington tisztában volt azzal, hogy a Mar-a-Lagóban történt egyeztetés után öt nappal Szulejmáni Bagdadba érkezik repülővel. “Ekkor vált alkalmas célponttá” – idézte a Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) munkatársát a The Wall Street Journal. A bagdadi nemzetközi repülőtérről a fővárosba bevezető úton ugyanis nagyon kevés kijárat van és az utat végig magas fal övezi. Ez az amerikai döntéshozók számára – a lap megfogalmazása szerint – “optimális helyszín volt a célzott likvidáláshoz”.

Kászem Szulejmáni alig indult el a repülőtéri úton, amikor a konvoját dróntámadás érte.

A lap kitért arra is, hogy az előző amerikai elnök, Barack Obama kormányzata idején – amikor már tartottak az iráni atomprogramról folyó tárgyalások – Washington végig figyelemmel kísérte Kászem Szulejmáni tevékenységét, sőt, hallgatólagosan beleegyezett abba is, hogy az iráni tábornok repülőgépe ugyanabban az iraki légikikötőben parkoljon, ahol a különleges műveletek főparancsnokságát vezető Tony Thomas amerikai tábornok repülője szokott állni. A Pentagon egyik stratégája ezt “nem hivatalos tűzszünetként” értékelte.

A The Wall Street Journal információi szerint a Trump-kormányzat első két évében az illetékes döntéshozók többször is megvitatták Szulejmáni eltávolításának lehetőségét. Ám nehéz volt meghatározni a tartózkodási helyét, annál is inkább, mivel nagyon ritkán és akkor is csupán rövid időre hagyta el Iránt. Ezért nem született döntés a likvidálásról.

Az amerikai közszolgálati rádióban (NPR) elhangzott összeállítás szerint Mike Pompeónak már évek óta célkeresztjében volt az iráni tábornok.

Pompeo már 2015-ben – amikor még Kansas republikánus képviselője volt a washingtoni kongresszusban – rendszerváltozást szorgalmazott Iránban és Kászem Szulejmánit nevezte meg a második legfontosabb embernek perzsa földön. Akkor egy rendezvényen arról beszélt, hogy Szulejmáni kezéhez “amerikaiak százainak vére tapad”.

Az NPR felidézte, hogy Pompeo 2017 júliusában, amikor már a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője volt, a coloradói Aspenben évente megrendezett híres biztonsági fórumon is beszélt Szulejmániról. Arra a kérdésre, hogy realista, vagy járható megoldás-e a rendszerváltoztatás Iránban, azt felelte: “a bajkeverők, Kászem Szulejmáni és a bandája, nem megválasztott tisztségviselők. Mi ezekre az emberekre figyelünk halál komolyan, hogy ne folytathassák tevékenységüket és ne legyen hatalmuk”.

A rádióműsorban emlékeztettek arra is: Pompeo még abban az évben bejelentette, hogy levelet intézett Szulejmánihoz és Irán más, egyébként meg nem nevezett vezetőihez. A levélben arra figyelmeztette őket, hogy egyre veszélyesebb magatartást tanúsítanak Irakban, és az Egyesült Államok őket fogja felelősnek tartani az Irakban lévő amerikai érdekeltségek elleni bármely támadásért. “Ez világos üzenet volt, de biztosak akartunk lenni abban, hogy Szulejmáni és az iráni vezetők megértették, mit akarunk” – jelentette ki az akkor még CIA-vezető Pompeo egy Ronald Reagan elnökről elnevezett nemzetvédelmi fórumon Dél-Kaliforniában.

Brit stratégiai szakértők: az iráni megtorlás biztos, a totális amerikai-iráni háború valószínűtlen

Brit stratégiai elemzők egybehangzó helyzetértékelései szerint csaknem bizonyos, hogy Irán valamilyen módon megtorolja Kászim Szulejmáni tábornok halálát, de valószínűtlen az Egyesült Államok és Irán közötti totális háború.

Az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka péntekre virradóra, a bagdadi repülőtér mellett végrehajtott amerikai légicsapásban vesztette életét.

James Worrall, a Leedsi Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal és közel-keleti tanulmányokkal foglalkozó professzora pénteki elemzésében úgy fogalmazott: a rajtaütés valószínűleg a térségi helyzet lehetséges legjelentősebb lehetséges eszkalációja, nem számítva az Irán elleni közvetlen légtámadások lehetőségét.

Worrall professzor szerint nagyon valószínűtlen, hogy a további fejlemények a közvetlen régió határain belül maradnak. Tekintettel arra, hogy Iránnak minden földrészen vannak műveleti egységei és szimpatizánsai, a megtorlás bárhol bármilyen formában elképzelhető, és az Egyesült Államok nem sokat tehet ennek megakadályozására – hangsúlyozta a szakértő.
Hozzátette: a Hezbollah libanoni síita fegyveres mozgalom valószínűleg “kiaknázza a pillanat nyújtotta lehetőséget”, de az eszkaláció rövid távon Teheránnak is jól jön, mivel a kialakult helyzet várhatóan csökkenti a rezsimre nehezedő belső nyomást és mozgósító erővel hat.

Worrall professzor szerint a legutóbbi időszak meglehetősen súlyos, részleges felkeléssé fajult zavargásai, amelyek valós problémává kezdtek válni az iráni rendszer számára, valószínűleg elnyugszanak.

Alex Waterman professzor, aki ugyancsak a Leedsi Egyetemen biztonságpolitikai kérdésekkel és a terrorizmussal összefüggő kutatásokat végez, pénteki helyzetértékelésében hangsúlyozta ugyanakkor, hogy jóllehet Irán bizonyosan nem hagyja válasz nélkül Kászim Szulejmáni megölését, valószínűtlen azonban a totális háború kirobbanása az Egyesült Államok és Irán között.

Waterman professzor szerint Irán szempontjából sokkal kívánatosabb útnak tűnik az Irakban és Afganisztánban lévő amerikai érdekeltségek elleni támadások végrehajtása, mint a hagyományos háborús eszkaláció.

Ian Shepherdson, az egyik legnagyobb londoni piaci elemzőház, a Pantheon Macroeconomics főközgazdásza pénteki elemzésében szintén azt a véleményét hangsúlyozta, hogy valószínűtlen a totális háború az Egyesült Államok és Irán között.

Shepherdson szerint ugyanis az iráni vezetésnek “jó eséllyel nincsenek öngyilkos hajlamai”, így kétséges, hogy megkockáztat-e olyan lépéseket, amelyek például Teherán elleni amerikai légicsapásokhoz vezethetnek.

A szakértő szerint ugyanakkor a háború kockázata is elég ahhoz, hogy kockázati felár érvényesüljön az olajárakban, a magasabb olajárak viszont az olajfelhasználó gazdaságokban pótlólagos adóhoz hasonló hatást fejtenek ki.

A globális napi olajfogyasztás jelenleg hozzávetőleg 100 millió hordó, és ez azt jelenti, hogy minden öt dollárnyi áremelkedés éves szintre vetítve 183 milliárd dollárnyi pótlólagos adóval terheli az olajfelhasználó gazdaságokat; ez a globális hazai össztermék (GDP) éves értéknek 0,1 százaléka – fejtegette Shepherdson.

Hozzátette: az Egyesült Államok egyszerre hatalmas olajtermelő és olajfelhasználó, napi termelése 13 millió, napi fogyasztása 21 millió hordó.

Ebből akár az is következhetne, hogy az olajárak emelkedésének nettó hatása lassítja az amerikai gazdaság növekedését, de a legutóbbi tapasztalatok ennek éppen az ellenkezőjére utalnak, mivel az olajipar beruházási aktivitása erőteljesen érzékeny az olajárak változására már rövid távon is.

Amikor az olajárak 2014 és 2016 között összeomlásszerű mértékben csökkentek, az amerikai olajiparban végrehajtott beruházások értékének visszaesése nagyobb gazdasági kárt okozott az olcsóbb üzemanyagok jelentette lakossági reálbér-növekmény növekedési felhajtóerejénél, és az amerikai gazdasági növekedés üteme markánsan lassult. A 2018 első negyedével zárult három év olajár-emelkedése közepette ugyanakkor gyorsult az amerikai hazai össztermék növekedése a fogyasztói reálbérekre gyakorolt negatív hatás ellenére is – hangsúlyozta pénteki helyzetértékelésében a Pantheon Macroeconomics londoni főközgazdásza.

mti

facebook:

0 Komment