Filmkritika – Jégvarázs 2 (Frozen II): Mestermű minden másodpercben

(Budaörs, 2019. november 30. – Budaörsi infó) A rajzfilm műfajának eredeti kiötlője, a szupervállalattá cseperedett Disney november 22-én a világpiacra bocsájtotta a cég az elmúlt évtizedek legnagyobb sikerét produkáló Jégvarázs (Frozen, 2013) című zászlóshajójának folytatását, és megtekintése után bizonyosnak tűnik, hogy túl is fogja szárnyalni az elődjét. A Jégvarázs-merchandise (mert a moziélményen túl mindennapi használati tárgyak és játékok, ill. jogdíjat használó egyéb termékek összhatása generálja a profitot és a kulturális beágyazódást) sikere szinte a legelső egészestés rajzfilm, a Hófehérkéhez (Snow White, 1937) mérhető.

Közös bennük, hogy kísérletnek indultak; amelyben óriási kockázat lappang: az újdonság okán a fogadtatás milyensége nem kiszámítható, így ráfordított anyagi befektetés megtérülése erősen kétséges. Az első Jégvarázs szakított a Disney által spontán kialakított, de idővel tudatosan márkává összefogott Hercegnő(k) (Disney Princess) irányvonalával, vagyis az egész estét Disney animációkból ismert főszereplőnők (Hófehérke, Hamupipőke, Pocahontas, Ariel, stb.) elitalakulatának kliséivel. Például egyetlen protagonista hölgy helyett rögtön kettőt nyújtott át (Elsa és Anna) és nincs főgonosz, vagyis antagonista. Ezeken kívül a környezetének kiszolgáltatott, végül egy bárgyú, egydimenziós herceghez való romantikus elköteleződés helyett e két karakter önmaguk és a környezetük úrnői, talpraesettek (egyikük ún. szuper-erővel is bír), felvilágosodottak, öntudatosak és cselekvőkészek, az egyáltalán férfinek tekinthető karakterek (pld. Kristoff) pedig lágyak, nőiesen esendőek, passzívak. Mégis a legnagyobb bevételt produkáló (mindössze 102 perces) terméke a Disneynek, bolond lenne ezek után nem kockáztatni folytatással.

Egy olyan, a globális kultúrát erősen befolyásolni képes konglomerátum cég mint a Disney, amelynek vagyona szinte eléri a 2017-es Magyarország éves GDP-jét (utóbbi 139 milliárd USD volt, előbbi becslések szerint 130 milliárd USD körüli), már bátran kísérletezhet újra. „Havi 200 pengő fixszel, az ember könnyen viccel” szólna erre egy magyar sláger a ’30-as évekből.

A Jégvarázs 2 megtartotta a különállását a többi Disney-hercegnőtől, látszólag a tartalmat is feláldozta a forma javára, de mégsem teljesen, mert hülomorfikus kiegyensúlyozottságra törekszik (hülomorfizmus – Arisztotelésztől eredő felfogás, amely a létet és a létező dolgokat az anyagi elv és a formáló elv egymást átható működéséből eredezteti – a szerk.*). A második rész bővelkedik izgalmakkal, jól időzített kacagtató megnyilvánulásokkal, hősiességgel, szívszorító jelenetekkel és szeretet megnyilvánulásokkal. Az első részben talán érezhető volt néhol ellaposodó jelenet is, a másodikban már minden képkockát, dialógust, dallamot (még ha a Led Zeppelin együttes Stairway To Heaven szólórészéből csenhették is el a fülbemászó „hívó” dallamocskát) hihetetlen precizitással illesztettek egymáshoz, ezért gördülékeny, figyelmet végig ébren tartó, a folytonos kíváncsiságot még a kevésbé motivált nézőkből (pld. szülők, hozzátartozók, spontán beülők) is kicsikarja. Mestermű minden másodpercben, mégis ódákat illene zengeni magáról a látványról. Jól vették észre anno a készítők, hogy a jég és hó, mint természeti „elem” hálás témája a számítógépes grafikai lehetőségek kifacsarásának, hiszen amúgy sincs két egyforma hópehelyminta a természetben, nem szólva a jég és a fagyás megjeleníthetőségi formáira. Ebben a második rész szintén felülüti az elsőt.

A Jégvarázs 2 kissé váratlanul, de kellemes csalódás végett ősszel játszódik, és a kulissza az őszi erdő forma-, ill. színvilága. Már Petőfi is áradozott az őszről, pedig nem is sejtette, hogy a technológia egyszer az emberi fantáziát is felül fogja majd tudni szárnyalni. A CGI készen olyan látványt nyújt immár, amit a nyelvet legzseniálisabban használni képes költők az olvasó fantáziájában megközelíteni se képesek. Minden létező látványelem, ami ősszel az ember szeme elé kerülhet a természetben, az új Jégvarázsban megelevenedik, és főleg 3d-s vetítés esetén valamifajta vizuális-orgazmust okoz.

Az első rész sikeréből fakadó folytatási ötlet belengetése óta az egyik legerősebb pletyka a világhálón az volt, hogy Elsa elmozdul valami gender irányba, vagy egyenesen leszbikussá válik, lévén Anna húga kerül csak romantikus nexusba. Ez elmarad, mivel a szőke jégnemtő sokkal magasztosabb pozícióba kerül végül, mint holmi dinasztia alapítással foglalkozzon. Talán, majd ha az évszakok közül a bezsongó tavasz kerül palettára egy távoli folytatásban.

Nagyon vigyáznia kell a Disney-nek, mert már sokadik generáció gyerekvilágát határozza meg, és ez nagy felelősséggel jár, ha profitorientáltságból társadalmi/szexuális csűrcsavarokat kíván ábrázolni és ezzel tudva/tudatlanul propagálni azt leendő felnőtteknek. Kristoff karaktere például szinte csak nyomelemekben tartalmazza azt, amit a köznyelv „férfias” jelzővel illet. Magatartása lekövető, mindig alkalmazkodik, sose hoz létre helyzeteket. Érzelgős és tétova, fantáziátlan, és mikor tépelődik, nyálas dalokra gyújt rá. Nem képes egyik főszereplő nőt se a nemek szintjén ellensúlyozni, kettőjük ellen pedig nevetségessé töpörödik.

A valamirevaló férfialakok vagy halottak (apa, nagyapa) vagy expressis verbis, hóember. A klasszikus férfikép hiányzik, viszont van helyette „férfias” női. Kettő is. A feministák persze nem ezt emelnék ki, hanem hogy a Jégvarázs 2-ben megjelenő mindkét nép vezetője nő, és a mediátoraik is azok, illetve a megmentőjük. „Végre!” A gondtalanság és jólét idillje be is lengi mindkét félt, és az új konfliktust is egy régivágású férfi okozta a múltban. Ezzel a Disney akár azt sugalmazhatja, hogy a régi férfikép (az aktív) már a múlté, és egy nőiesen bájos, passzív, emocionális férfi a jelen/jövő. Ha ez így van, nem véletlenül panaszkodnak az eladósorban lévő leányok manapság úton-útfélen éppen ama régi „pasi” eltűnéséről. De ha nincs szükség az újra, minek vetjük el a régit, hacsak ez nem egy önbeteljesítő jóslat? Pár év, és megtudjuk azon generáció viselkedéséből, akik ezen új Disney termékeken cseperednek fel.

(Budaörsi Infó – Adams)

* (A hülomorfizmusról bővebben lásd Heller Ágnes: A HÜLOMORFIZMUS KÉTÉRTELMŰ HAGYATÉKA c. írását)

facebook:

0 Komment