Komoly fenyegetést jelent a kardszárnyú delfinekre a PCB-szennyezés

A kardszárnyú delfinek – közismert nevükön gyilkos bálnák vagy orkák – populációinak több mint fele eltűnhet a súlyosan mérgező és rákkeltő poliklórozott bifenilekkel (PCB) szennyezett környezet miatt – állapította meg egy tanulmány, amely a Science folyóiratban jelent meg.

A PCB-k ipari termékekben található kémiai vegyületek, amelyekben a klóratomok részben vagy teljesen átveszik a hidrogénatomok helyét a bifenilmolekulán. A PCB-k egyebek mellett szennyezett levegővel, vízzel, táplálékkal kerülhetnek a szervezetbe.

A BBC által ismertetett tanulmány szerint a PCB-szennyezés miatt a gyilkos bálnák különböző csoportjainak több mint a fele elpusztulhat világszerte. A legveszélyeztetettebb populációk Nagy-Britannia, a Gibraltári-szoros, Brazília, Japán és Kalifornia környékén élnek.

Ezeket a kémiai vegyületeket korábban nagy mennyiségben gyártották, rengeteg felhasználásuk volt a műanyagoktól a festékeken és az elektromos berendezéseken át a tömítőanyagokig. Mivel a PCB rendkívül mérgező, évtizedekkel ezelőtt világszerte betiltották – jelenleg már csak Észak-Koreában gyártják -, ám a környezetben összegyűlt toxikus anyag közben az óceánokba szivárgott.

A ragadozó gyilkos bálnák szervezetébe a táplálékláncból jut be a PCB, amely rombolja az immunrendszerüket és elsorvasztja a nőstény orkák petefészkét, ezzel korlátozva a borjak születését.
Az új tanulmány azt modellezte, hogy a mérgező vegyület milyen hatással lesz a gyilkos bálnák szaporodására és túlélésére.

Eszerint azok a populációk, amelyek az Északi- vagy a Déli-sarkvidék környékén, tiszta vizekben élnek, képesek lesznek növekedni. Ám a legszennyezettebb vizekben élők számára a következő 30-50 év végzetes lehet.

A skót partok közelében már most is mindössze nyolc kardszárnyú delfin él, és a csoportban több mint 20 éve nincs szaporulat. “Még az én életemben eltűnhet ez a csoport” – hangsúlyozta a helyzet súlyosságát Paul Jepson, a Londoni Zoológiai Társaság szakértője.

A modell szerint azoknak a gyilkosbálna-populációknak, amelyekről van adat, több mint a fele összeomolhat.
Jepson kiemelte, hogy a föld emlősei közül az orkák vannak a legnagyobb veszélyben a PCB-szennyezés miatt, nemcsak azért, mert a tápláléklánc csúcsragadozói, hanem azért is, mert szaporodási képességüket sodorja veszélybe.

A gyilkos bálnáknál hosszú időbe telik, míg elérik a szexuális érettséget, és azt követően is csak néhány évente születik egy-egy borjuk. Ezért populációjuk nagyon érzékeny minden környezeti hatásra.

Ráadásul a PCB-k zsírban oldódó vegyületek, és a gyilkos bálnáknak különösen gazdag zsírban a szervezete. A nőstény orkák tejében is megjelenik a PCB-szennyezés, ami a táplálással bejut utódaik szervezetébe.

A PCB-k felszámolása, illetve biztonságos tárolása még túlnyomórészt megoldásra vár. Néhány ország ebben előrébb tart, mint a többi. Az Egyesült Államokban külön szövetségi alapokat használnak a legszennyezettebb helyszínek kármentesítésére, ennek köszönhetően az óceánok PCB-szintje csökkent.

Európában azonban sürgős beavatkozásra lenne szükség, mivel a PCB-k helytelen tárolása miatt a vegyület beszivárog a talajba, a vizekbe és eljut az óceánba – figyelmeztetett Jean-Pierre Desforges, a dániai Aarhusi Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

“Tudjuk, hogy a régi épületekben használt festékekben és tömítőanyagokban is vannak PCB-k, valamint a hajók külső bevonására is PCB-ket használnak, és ha nem megfelelő módon ártalmatlanítják, a toxikus anyagok kikerülhetnek a környezetbe, az épületek lebontásával pedig a PCB-k a levegőbe juthatnak” – sorolta a problémákat a kutató.

Amikor a mérgező vegyület bejut az óceánba, már csak igen keveset lehet tenni, a toxikus anyag nagyon hosszú ideig szennyezi a környezetet.

A tanulmány társszerzője, Ailsa Hall, a brit St. Andrews Egyetem tengeriemlős-kutató csoportjának kutatója hozzátette, hogy számos más probléma is fenyegeti az orkák populációját, köztük olyanok, mint a zaj, az élőhelyük és a táplálékhoz való hozzájutás megváltozása. A kutató szerint ha ezeken a tényezőkön könnyítünk, csökkenthetjük az állatokra nehezedő nyomást, és jövőjük sem lesz olyan sötét.  MTI

facebook:

0 Komment