Textilhulladékból készül az új szuperanyag

Gyors, olcsó és környezetbarát módszert fejlesztettek ki szingapúri kutatók a pamutalapú szövethulladék feldolgozására: a kidobott ruhákból nagy mértékben sűríthető, ultrakönnyű pamut aerogélt készítettek.

A Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) tudósai az újszerű anyag felhasználhatóságát többek között katonai vizesüvegek hidegen tartásával és heves vérzés hatékony csillapításával demonstrálták.

Az aerogél a világ egyik legkönnyebb anyaga, mely nagyon porózus, alacsony hővezető és nagy nedvszívó képességgel rendelkezik. Ezen különleges jellemzői által az aerogélek remekül alkalmazhatók olajfoltok eltakarítására, pelenkákban, hő- és hangszigetelésre. Bár aerogélt először 1930-ban készítettek, használata nem vált széleskörűvé előállításának magas költségei miatt.

A NUS csapata sikeresen fejlesztett ki egy módszert, amelynek segítségével a textilhulladékok pamutszálainak felhasználásával készítenek aerogélt. A gépészmérnöki kar Hai Minh Duong professzor és Nhan Phan-Thien professzor vezette kutatócsoportja felfedezte, hogy az új pamut aerogél könnyen sűríthető, majd vízbe kerülve nagyon gyorsan visszaáll eredeti mérete 97 százalékára – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Doung kifejtette: ez a környezetbarát aerogél nagy mértékben sűríthető, ezáltal a szállítási és tárolási költségei jelentősen csökkennek. A pamutalapú aerogél ráadásul 8 óra alatt elkészül, erősebb a korábbi fejlesztéseknél és alkalmasabb a tömegtermelésre.

A például lőtt vagy egyéb mély seb okozta erőteljes vérzés csillapításához a kutatók olyan hibrid pamut aerogél golyócskákat használtak, melyek jóval hatékonyabbak a cellulóz alapú tamponoknál. A pamut és cellulóz aerogél optimális keverékéből álló, kitozánnal – rákfélék héjából előállított, véralvadást segítő természetes anyaggal – borított golyócskák egyszerűen és költséghatékonyan előállíthatók, könnyen alkalmazhatóak.

Minden pamutaerogél-golyó a 16-szorosára tudja növelni méretét 4,5 másodperc alatt, tehát háromszor olyan gyorsan és nő jóval nagyobbra, mint a meglévő cellulózalapú tamponok, miközben megőrzik szerkezeti egységüket – fejtették ki a tudósok.

Erről a különleges, újszerű alkalmazási lehetőségről a szingapúri szakértők a Colloids and Surfaces A című szaklapban számoltak be.

A pamutaerogél hőtároló képességét tesztelve katonai kulacsok számára kialakított nagyon könnyű, mindössze 200 grammos hőszigetelő borítást fejlesztettek ki. Egy katonai kulacs általában egy liter vizet tárol, trópusi hőmérséklet mellett mintegy 30 percig képes megőrizni a víz hőmérsékletét. A NUS fejlesztésével viszont több mint 4 órán át sikerült megőrizni a vizet jégkásaszerű állapotában, 0,1 és 1 Celsius-fok között.

facebook:

0 Komment