Az ingatlanértékesítést, a helyi adózást és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását is érinti az adócsomag

A versenyképesség növeléséről szóló hétfőn beterjesztett adócsomagban a bérmegállapodás érvényesítésén kívül néhány egyéb ponton is változtat az adószabályokon, így például az ingatlan értékesítésnél, a helyi adónál és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásánál.

Az Országgyűlés honlapján közzétett törvénymódosító javaslat szerint bármely ingatlan, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem a szerzés évét követő ötödik évtől kezdődően adómentessé válik. Korábban ez 15 év volt. Az adóalapba számító összeg évente csökken.

A most benyújtott tervezet szerint változik az építményadó is, 2018. január elsejétől adóköteles lenne az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó (például óriásplakát), és annak tulajdonosa fizetné meg az adót. A kivetés joga az önkormányzaté, ha kiszab ilyen adót, akkor a mértékről is a település dönt, amelynek összege legfeljebb 12 ezer forint lehet négyzetméterenként.

A módosítással 2017. január 1-jétől bővül azon megváltozott munkaképességű személyek köre, akik után is igényelheti a munkáltatója a kedvezményt.

A módosítás a szociális hozzájárulás mértékének csökkentésével összhangban a kisadózók számára növeli a fizetendő havi 50 ezer forintos közteher alapján képezett a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékalapot.

A javaslat rögzíti azt is, hogy a korai fázisú vállalkozások adóalap-kedvezményének mértéke nem haladhatja meg a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének (ideértve a szerzést követő tőkeemelésre tekintettel a bekerülési érték növekményét is) háromszorosát a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben.

Az előterjesztés szerint az adózó kultúra támogatása esetén az adókedvezményt a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából veheti igénybe 2017. január 1-jétől. A javaslat szerint az adózó kiegészítő támogatásként az alaptámogatás 9 százalékos adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles megfizetni, egyben megszűnik a pótlólagos kiegészítő támogatás.

A javaslat a fejlesztési adókedvezményeknél úgy rendelkezik, hogy a 2017. január 1-jétől benyújtott kérelmeknél, bejelentéseknél a kedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő tizenkét adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő tizenhatodik adóévben vehető igénybe.

A javaslat szerint sporttámogatás esetében az adókedvezmény utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából vehető igénybe, és a sportnál is megszűnik a pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás.

A javaslat a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényt is módosítaná. Kiterjeszti a jogellenesen nyújtott kedvezmények nyújtásának tilalmát azokra is, akik ezt nyújtják a reklámközvetítő felé. Emellett a javaslat megemeli a kiszabható bírság mértékét, valamint tájékoztatási kötelezettséget ír elő az állami adóhatóság számára, hogy amennyiben tiltott kedvezmény nyújtására vonatkozó információ a tudomására jut, köteles jelzéssel élni a bírság kiszabására jogosult hatóság felé.

A javaslat kiegészíti a sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényt azzal, hogy a sportigazgatási szerv a sportcélú ingatlan elidegenítéséhez vagy megterheléséhez szükséges hozzájárulást a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül köteles kiadni, ha az elidegenítési, illetve a terhelési tilalomból hátralevő idő nem haladja meg az 5 évet, és az  ingatlant az elidegenítéssel az állam szerzi meg, illetve a megterheléssel az állam szerez jogosultságot az ingatlanon.

facebook:

0 Komment