Hatalmas rés a CSOK-on: 15 milliót is bukhatnak a magyar családok

Már több mint fél éve igényelhető az új, 10 milliós CSOK, amely iránt hatalmas volt kezdetben az érdeklődés, azonban a jogszabály újraírása és a minisztériumi jogértelmezések miatt sokan kiestek a jogosultak köréből. Vannak azonban olyan területei a támogatási rendszernek, amelyek szabályozása nélkül komoly bajba kerülhetnek az új lakás vásárlásába belevágó családok. Sokan kicsúszhatnak a 120 napos igénylési határidőből, ami a támogatás bukását jelenti számukra, ezzel pedig 15 millió forintos terhet vehetnek a nyakukba.

Egy olvasónk keresett meg minket azzal a problémával, hogy hiába szeretnék felvenni a családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK) új lakás vásárlására, ha az építkezés csúszni fog, akkor könnyen lehet, hogy a 10 milliós támogatás helyett 10 milliós hitelt kell majd felvenniük.

A támogatást ugyanis az adás-vételi szerződés aláírása után 120 napig lehet igényelni, azonban a lakásprojekt (amelybe a tervezőasztalról szálltak be) csúszása miatt nem biztos, hogy addigra meglesz a használatbavételi engedély, ami viszont feltétlen szükséges a CSOK igényléséhez.

Mi lehet a megoldás?

Ha nem készül el időben a projekt, akkor nagy bajba kerülhet a család, könnyen lehet, hogy ez a probléma nemcsak az olvasónknál jelentkezett. Ha viszont sok családot érint ez a probléma, az sem kizárt, hogy a fél év után esedékes felülvizsgálatkor változtatni fognak a rendszeren. Ezen a problémán egyértelműen úgy lehetne segíteni, hogy a 120 napot kitolják, azonban nem véletlenül lett ilyen rövid határidő megadva. Ezzel ugyanis azt szeretnék elérni, hogy a támogatásból valóban elkészülő lakások legyenek, és ne induljanak csak papíron lévő építkezések, amelyek célja az állami támogatás lenyúlása.

Milyen lehetőségek vannak?

– A NOK-nál is láthattuk, hogy üzletileg megbízható vállalatok szervezhetnek közösségeket. Nem kizárt, hogy olyan az építőipari vállalattól veszünk lakást, amely ebbe a kategóriába esik, már a tervezőasztalról eladott lakásnál is azonnal igényelhető lehet a CSOK.

– Kibővítik a 120 napos korlátot, azonban ez a fenti kockázatokkal jár, vagyis nagyobb az esélye, hogy egy lakásprojekt csak a támogatások lenyúlására indul el.

– A jelenlegi, támogatás igényléséhez szükséges készültségi szintet csökkentik. Úgy gondolhatjuk, hogy ez az előző ponthoz, vagyis a 120 nap kibővítéséhez hasonlóan hatna, azonban egy 50 százalékos készültéségi fokú lakás esetén már kisebb az esély arra, hogy csupán a támogatások behúzása miatt indították a projektet. Emiatt ez lehet a legvalószínűbb megoldás.

Persze a fentieken kívül más lehetőség is van a probléma megoldására, azonban az látható, hogy amennyiben nem lépnek a döntéshozók, sok család komoly bajba kerülhet. Ha ugyanis vissza nem térítendő támogatás helyett hitelt kell felvenni, akkor a havi kiadások (10 millió forinttal és 20 éves futamidővel számolva) 66 ezer forintot jelentenek. Ez a 20 év alatt összesen 15,84 millió forint plusz kiadás a családnak.

Milyen problémák merülhetnek még fel a CSOK-kal kapcsolatban?

Megkérdeztünk bankokat azzal kapcsolatban, hogy mi a CSOK leggyakrabb elutasítási indoka, illetve milyen pontokon változtatnának ahhoz, hogy még többen igénybe vehessék a támogatást. A CIB és az OTP válaszai alapján a leggyakoribb elutasítási okok, hogy:

– A kinézett ingatlan nem felel meg az előírt négyzetméter szabályoknak,

– Az áfa-visszaigénylést generálkivitelezővel való építtetéskor szeretnék érvényesíteni, ami nem lehetséges.

Az, hogy az alapvető szabályok ismeretének hiánya a leggyakoribb elutasítási indok azt jelzi, hogy mostanra letisztultak a szabályok, így aki most vágna bele az építkezésbe vagy a vásárlásba, már nem számíthat számottevő meglepetésre. Azt azért érdemes leszögezni, hogy 2016 első felének tapasztalatait összesítve lehetségesek változtatások, így kisebb módosulások még lehetnek a rendszerben.

Ilyen, a bankok által javasolt módosulás lehet, hogy a készülő társasházi lakások számára is elérhetővé teszik a támogatást. A Pénzcentrum olvasói levelei is sokszor arról szólnak, hogy az ikerházakra vagy nagyobb, 4-6 lakásos társasházakra nem igényelhető a CSOK, amennyiben osztatlan közös tulajdonként szerepelnek.

Hogyan lehetne megoldani a problémát?

A probléma elsősorban azzal van, hogy mivel osztatlan közös tulajdonról beszélünk, ezért nem egyértelmű, hogy tényleg a megfelelő helyre megy a támogatás. Megoldás lehetne azonban, ha az építési tervezet költségeit megosztanák, és a terv alapján a megfelelő család megkapná a neki járó támogatást. Ha például egy ikerház felépítése 30 millió forint, akkor ebből 15-15 millió az építési költség családonként. Azt egyik család a 10 milliós támogatásra jogosult, így nekik 5 millió forint önerőre (vagy hitelre) lenne szükség a házhoz. Ebben az esetben a másik család is igényelhetne CSOK-ot az ő költségeik (15 millió forint) után.

Persze ez csak egy megoldási lehetőség, és egyáltalán nem biztos, hogy elérhetővé teszik ezeknek a családoknak is a támogatást.

Egységesíteni kellene a rendeletet.

A rendeleteket jelentős mennyiségű állásfoglalás követte, ráadásul mivel két külön jogszabály van (egy a használt, egy az új lakások támogatására), ezért a bankok szerint ezek egységesítésével és az állásfoglalások rendeletbe való beillesztésével segítenék az átlagos családokat és a bankokat is a támogatási rendszer megértésében. Az átlátható törvénykezés egyébként a támogatás magasabb szintű elfogadásához és több igényléshez vezethet.

Mivel februárban már egyszer újraírták a jogszabályt, így kevés az esély arra, hogy ismét teljesen új jogszabállyal rukkoljanak elő. Az viszont nem kizárt, hogy a módosításokat és az állásfoglalásokat beépítik a rendeletbe.

A külföldön dolgozók helyzetét is rendezhetik?

A külföldről hazatelepülők belefuthatnak abba a problémába, hogy az igazolások beszerzése miatt nincs folyamatos TB-viszonyuk, így a kedvezményt sem vehetik fel (erre már volt példa Angliából hazatelepülőknél). Esetükben csupán jogharmonizációra lenne szükség, amivel megoldható lenne a támogatás nyújtása.

Mikor jöhetnek az újdonságok?

A rendszer vizsgálata valószínűleg már folyik az illetékes minisztériumokban, azonban a jogszabály-módosítások időt vesznek igénybe, így várhatóan szeptember elejéig nem lesznek változások a rendszerben. Nem árt azonban sietni akkor, ha a már aláírt (vagy még a nyár folyamán aláírandó) új építésű lakásvásárlókon szeretnének segíteni. Ezek a lakásprojektek ugyanis még idén kifutnak, és az átadásuk (eredeti terv szerint) őszre tehető. Ha viszont az építkezés csúszik, akkor sok család kifuthat a 120 napos(kb. négy hónapos) határidőből, és így nekik hitel felvételére lesz szükségük az otthonuk kifizetéséhez, ez pedig (ahogy fent bemutattuk) várhatóan 15 millió forintba kerülne nekik.

(Forrás: penzcentrum.hu)

facebook:

0 Komment