MNB: 76,8 százalék a GDP-arányos államadósság az év közepén

A július végéig eltelt egy évben az államháztartás nettó finanszírozási képessége (többlete) a GDP 5,7 százaléka, 1.574 milliárd forint volt. Az év első félévének végén az államháztartás maastrichti  adóssága a GDP 76,8 százaléka, 21.285 milliárd forint volt – jelentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján kedden.

A közlemény szerint elsősorban a 2011 első negyedévében elszámolt magánnyugdíj-pénztári kilépések miatt a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer következtében alakult ki az államháztartás finanszírozási többlete.

A  magánnyugdíj-pénztári átlépések  hatását figyelmen kívül hagyva az államháztartás nettó deficitje a GDP 4,0 százaléka – 1.103 milliárd forint – volt a június végéig eltelt egy évben.

2011. második negyedévében az államháztartás nettó hiánya a negyedéves GDP 4,8 százalékát, 336 milliárd forintot tett ki.

Az első negyedév végén az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 81,9 százaléka volt, a második negyedév végére ez a szám csökkent 76,8 százalékra.

Az előzetes adatok szerint 2011 második negyedévének végén az államháztartás nettó tartozása (1.4975 milliárd forint) a GDP 54,0 százalékát tette ki . A magánnyugdíj-pénztári kilépésekhez tartozó tőketranszfer elszámolása 2011 első negyedévében csökkentette az államháztartás nettó tartozását, mert ekkor növekedett meg az államháztartás egyéb követelése a magánnyugdíj-pénztárakkal szemben.

2011 második negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 153 milliárd forint volt.

Az MNB-közleménye kitér arra, hogy a magánnyugdíj-pénztári kilépésekhez kapcsolódó második negyedévre eső eszközátadás gyakorolt jelentős hatást a központi kormányzat mérlegének szerkezetére. A nyugdíjpénztárakkal szemben az előző negyedévben keletkezett egyéb követelések az eszközátadás következtében megszűntek, és helyükbe léptek a nyugdíjpénztáraktól kapott számlapénz és a központi kormányzaton kívüli gazdasági szereplők által kibocsátott értékpapírok.

Az eszközátadás következtében az államhoz visszakerült államkötvények és kincstárjegyek a központi költségvetés tartozásait csökkentették (névértéken  1.354 milliárd forinttal).
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igényüket (110 milliárd forint) elsősorban betéteik csökkentésével fedezték. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye (73 milliárd forint) alapvetően a központi kormányzattól felvett hitelek növekedését okozta.

A háztartások nettó finanszírozási képessége tovább romlott  az előzetes adatok szerint június végén lezárt egy évben:  a GDP -5,5 százaléka (-1512 milliárd forint) volt, az első negyedévben ez a szám – 5,0 százalék volt.

A magánnyugdíj-pénztári kilépések miatt az államháztartásnak átadott tőketranszfer nélkül számolt nettó finanszírozási képesség az elmúlt egy évben a GDP 4,2 százaléka (1.166 milliárd forint) volt.

2011. második negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (277 milliárd forint) a negyedéves GDP 4,0 százalékát tette ki. 2011 második negyedévében a pénzügyi megtakarításokat  a készpénz, a betétek, a hitelintézetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a befektetési jegyek és az egyéb követelések jelentős növekedése adta. A lakossági tartozások alakulását a forinthitelek növekedése és a devizahiteleknek a forinthitelek növekedésénél nagyobb mértékű csökkenése jellemezte, emellett jelentősen nőttek az egyéb kötelezettségek – olvasható a jegybank előzetes jelentésében.