Önkormányzati közvélemény kutatás Budaörsön (a teljes anyag)

(Budaörs, 2016. január 8. – Budaörsi Infó) Budaörs Város vezetésének és az önkormányzat tevékenységének lakossági megítélésével kapcsolatban készíttettek közvélemény kutatást 2015 novemberében. Ennek eredményeit a 2016-os év elején hozta nyilvánosságra Budaörs Város Önkormányzata.

A budaörsi lakosság körében végzett 600 fős kutatás, a 2011-es népszámlálás adatain alapulva, a nem, kor és iskolai végzettség tekintetében reprezentatív volt a város teljes lakosságára.

A városban nőtt a fiatalok aránya, és az országos átlagnál továbbra is lényegesen magasabb a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya.

Nőtt az aktívak aránya, az inaktívak között pedig csökkent a munkanélküliek, és a Gyes-en lévők aránya.

A lakosok elégedettsége a saját anyagi helyzetükkel nőtt, és ezzel együtt a más településen élőkhöz képest is szignifikánsan jobbnak ítélik meg életkörülményeiket, továbbá a többség nagyon szeret Budaörsön élni.

Az önkormányzat tevékenységével való elégedettség enyhe mértékű növekedést, vagy stagnálást mutat, a továbbra is emelkedő ügyintézési gyakoriság mellett is.

A Budakeszin lévő Járási Hivatalban nagyon kevesen voltak az eltelt közel két év alatt, és ők viszonylag elégedettek voltak a szolgáltatásokkal.

A polgármesterrel való elégedettség továbbra is rendkívül magas, a lakosok szerint ő képviseli leginkább a budaörsiek érdekeit. A képviselők munkájának megítélése a közepesnél erősebb.

A képviselő-testület pontos összetétele a lakosok több mint fele számára ismeretlen, ugyanakkor a válaszadók kétharmada ugyanolyan jónak találja a mostani testületet, mint az előzőt.

A szolgáltatások megítélése többnyire javult az elmúlt időszakban, kivételt jelent ez alól az egészségközpont szolgáltatásainak megítélése. Legerősebb növekedést, fejlődést a sportolási és szabadidős lehetőségekkel, az úthálózattal, valamint a közbiztonsággal való elégedettség területei mutatják.

Energiahatékonyságot növelő beruházást a lakosok többsége nem végzett a közelmúltban, és a jövőben sem tervez ilyesmit.

Az elemzés eredményei azt sugallják, hogy Budaörsön az életszínvonal, a körülmények, és a lakosok szociodemográfiai jellemzői is az országos átlag felett vannak.

Budaörsön a polgármester tevékenységének és személyének megítélése, évekre visszamenően kiemelkedő, és folyamatosan javuló tendenciát mutat. A testület megítélése ezzel szemben konstans viták és összetűzések forrása a városban.

Nagyobb arányban vannak azon válaszadók, akik úgy gondolják, hogy ugyanolyan rendben vannak a dolgok, mint az előző ciklusban. Nagyon fontos leszögezni, hogy a mostani önkormányzati ciklussal való elégedettség tehát szignifikánsan alacsonyabb (de még így is kétharmados arány feletti) mint a „Budaörsön rendben mennek a dolgok” állítással való egyetértési hajlandóság.

A kutatásból kiderül, hogy ugyanúgy, mint a tavalyi évben is, az emberek szeretik Budaörsöt és szeretnek itt lakni. Elégedettek a város jelenlegi vezetésével és saját életkörülményeikkel is. Egyedül az egészségközpont szolgáltatásait ítéltek meg kevésbé jónak, mint a többi szolgáltatást Budaörsön.

A közvélemény kutatás teljes, publikus anyaga:

KUTATÁS BUDAÖRS VÁROS VEZETÉSÉNEK ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT TEVÉKENYSÉGÉNEK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE

2015. november 30.

Vezetői összefoglaló

A budaörsi lakosság körében végzett 600 fős kutatás, a 2011-es népszámlálás adatain alapulva, a nem, kor és iskolai végzettség tekintetében reprezentatív a város teljes lakosságára. A városban nőtt a fiatalok aránya, és az országos átlagnál továbbra is lényegesen magasabb a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Nőtt az aktívak aránya, az inaktívak között pedig csökkent a munkanélküliek, és a GyES-en lévők aránya.

A lakosok elégedettsége a saját anyagi helyzetükkel nőtt, és ezzel együtt a más településen élőkhöz képest is szignifikánsan jobbnak ítélik meg életkörülményeiket, továbbá a többség nagyon szeret Budaörsön élni.

Az önkormányzat tevékenységével való elégedettség enyhe mértékű növekedést, vagy stagnálást mutat, a továbbra is emelkedő ügyintézési gyakoriság mellett is. A Budakeszin lévő Járási Hivatalban nagyon kevesen voltak az eltelt közel két év alatt, és ők viszonylag elégedettek voltak a szolgáltatásokkal. » A polgármesterrel való elégedettség továbbra is rendkívül magas, a lakosok szerint ő képviseli leginkább a budaörsiek érdekeit. A képviselők munkájának megítélése a közepesnél erősebb.

A képviselő-testület pontos összetétele a lakosok több mint fele számára ismeretlen, ugyanakkor a válaszadók kétharmada ugyanolyan jónak találja a mostani testületet, mint az előzőt.

A szolgáltatások megítélése többnyire javult az elmúlt időszakban, kivételt jelent ez alól az egészségközpont szolgáltatásainak megítélése. Legerősebb növekedést, fejlődést a sportolási és szabadidős lehetőségekkel, az úthálózattal, valamint a közbiztonsággal való elégedettség területei mutatják.

Energiahatékonyságot növelő beruházást a lakosok többsége nem végzett a közelmúltban, és a jövőben sem tervez ilyesmit.

Módszertani bevezető

Budaörs város vezetésének és az önkormányzat tevékenységének lakossági megítélését vizsgáló telefoninterjús adatfelvétel 2015 novemberében zajlott. A kutatás során 600 véletlenszerűen kiválasztott budaörsi háztartást kérdeztünk meg úgy, hogy a megkérdezettek nemi, életkori, és iskolai végzettség megoszlás tekintetében reprezentálják Budaörs közel 30.000 fős lakosságát. A mintavételi eljárásból fakadó hibahatár ± 3,8. Ez azt jelenti, hogy a teljes mintából becsült adatok 95 százalékos valószínűséggel ennél nagyobb mértékben nem térnek el azoktól a számoktól, amelyeket a teljes lakosság megkérdezése esetén kapnánk. A telefoninterjús felmérésben elsősorban a vagyoni helyzet és az iskolai végzettség tekintetében a lakosság a kutatási tapasztalatok alapján általában felülreprezentált, ezért az ebből fakadó torzításokat figyelembe kell venni.

A megkérdezettek szociodemográfiai, gazdasági, kulturális jellemzői

A 600 fős a budaörsi lakosság arányait reprezentálja a nem, a korcsoport, és az iskolai végzettség tekintetében. A legutóbbi (2011-es) népszámlálás adatait alapul véve alakítottuk ki a mintavételi kvótákat, melyek számait a lenti táblázat foglal magában.

A népszámlálás adatai szerint Budaörs lakosságának több mint fele nő. Az életkor szerinti megoszlásról elmondható, hogy a lakosok legnagyobb része, éppen több mint a fele, 39 év alatti, közel 30 százalék a 40 és 59 év közöttiek aránya, és 21 százalék a 60 évnél idősebbeké. Budaörs népességén belül egyenlő arányban vannak az érettségivel és a diplomával rendelkezők (30-31%), és ennél valamivel nagyobb arányban találunk legfeljebb szakmunkás végzettséggel rendelkezőket (39%).

A lakóingatlan jellegére vonatkozó táblázatból kiderül, hogy az elmúlt közel egy évtized alatt a legszembetűnőbb tendencia, hogy a lakótelepi lakásban és az új építésű családi házban élők aránya csökkent, és ezzel párhuzamosan a régi építésű családi házban lakók aránya emelkedik. Ez a jelenség arra utalhat, hogy kevesebb új ház épül, és akinek a lakóingatlan 5-8 éve még új volt, az mára már nem annak tekintendő. Emellett folyamatosan épülnek az új társasházak, amik szintén alternatívái a régi családi házaknak.

A város fiatalos, vagy talán fiatalodó jellegét erősíti meg az a kép, amit a megkérdezettek gazdasági státusza alapján látunk. 2007 óta 56%-ról 63%-ra emelkedett a dolgozók, és 25%-ról 20%-ra csökkent a nyugdíjasok aránya. Felére csökkent a 2007-es kutatásban mértekhez képest a gyermekükkel otthon lévő anyák aránya. A munkanélküliek viszont továbbra is nagyobb számban vannak, mint 2007-ben, ám a két évvel ezelőtt mértekhez képest némi csökkenés tapasztalható. (A munkanélküliség aránya országosan: 7,8%.1 ) A tanulók és a háztartásbeliek aránya nem változott jelentős mértékben.

A háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága Budaörsön messze az országos átlag felett mozog. Számítógéppel, laptoppal, vagy notebook-kal a háztartások 79 százaléka rendelkezik Budaörsön, míg az országos arány 2014-ben 53% volt. Az internethez való hozzáférés aránya országosan is igen magas, 73%, de még ennél is magasabb az arány Budaörsön, ahol a családok 89 százaléka rendelkezik valamilyen internet-hozzáféréssel. A személyautóval rendelkező háztartások aránya a városban 82%, országosan ez az arány 2011-ben 58%.

Az életkörülményekkel való szubjektív elégedettség

Az elemzés eddig részletezett eredményei azt sugallják, hogy Budaörsön az életszínvonal, a körülmények, és a lakosok szociodemográfiai jellemzői is az országos átlag felett vannak. Ennek fényében vizsgáljuk meg, hogy a lakosok saját megítélésük szerint milyennek ítélik meg anyagi helyzetüket, és a város adta boldogulási lehetőségeket, és hogy mindezek hogy változtak az elmúlt közel egy évtized folyamán.

Megfigyelhető, hogy a semleges hozzáállásúak aránya mit sem változott az elmúlt 8 év alatt, továbbra is 40 százalék tartozik ebbe a csoportba. Az ő stagnálásukat most félretéve, tekintsük meg a többi válaszadó (tehát a minta 60 százalékának) a véleményét. A tendenciát figyelve rendkívüli mértékű az elmozdulás. Míg 2007-ben a lakosok 30 százaléka inkább elégedetlen vagy nagyon elégedetlen volt az anyagi helyzetével, addig ez az arány 2013-re 25 százalékra csökkent. Jelen kutatás idejére ez a csökkenés folytatódott, és jelen pillanatban 13 százalékot tesz ki az elégedetlenek aránya. Az itt mutatott csökkenés (a semlegesek arányának változatlansága mellett) az elégedettek arányának növekedését mutatja. A 2007-es kutatás során 28 százalék tartozott az elégedettek csoportjába, 2013-ban már 35%, és idén pedig 46 % volt elégedett családjának anyagi helyzetével. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy az életkörülmények szubjektív megítélésének javulása milyen hatással van arra, ahogy a lakosok a létfeltételeket és az egész várost értékelik: mennyire tartják élhetőnek és mennyire szeretnek ott élni.

Az életkörülmények szubjektív megítélésének javulásával párhuzamosan azt látjuk, hogy az elmúlt 8 évben nőtt azoknak az aránya, akik a Budaörsön élő családjuk létfeltételeit jobbnak ítélik meg más településen élő ismerőseik létfeltételeiknél. Míg 2007-ben a lakosok 15 százaléka, addig idén a lakosok 23 százaléka ítélte sokkal jobbnak a létfeltételeket. Talán ennek a 8 százalékpontos növekedésnek a rovására is, de a körülményeket jobbnak ítélők aránya a 2007-es 52 százalékról 48 százalékra csökkent. Azok aránya, akik nem érzékelnek különbséget, a 2007-es 29 százalékról 26 százalékra csökkent. Lényegében változatlan az életkörülményeiket rosszabbnak és a sokkal rosszabbnak megítélők aránya.

Szinte kivétel nélkül a település összes lakosa szeret Budaörsön élni, mindössze 1% nyilatkozott úgy, hogy nem szeret ott lakni. A válaszadók 32 százaléka szeret, 67 százaléka pedig nagyon szeret a településen élni.

Ismeretek és vélemények az önkormányzatról és a Járási Hivatalról

Azt, hogy egy várost a lakosai mennyire tartanak élhetőnek, nagyban befolyásolja a helyi intézmények, önkormányzat és egyéb hivatalok elérhetősége, hatékonysága, és ügyfélközpontúsága. Az alábbiakban az önkormányzat és a Járási Hivatal működésének megítélését járjuk körül.

A válaszadók az elmúlt egy évben átlagosan 3,8 alkalommal kerültek kapcsolatba az önkormányzattal. 17 százalék egyszer sem volt ügyet intézni, 32 százalékuk 1-2 alkalommal, 39 százalékuk pedig 3-6 alkalommal. 7-nél többször a megkérdezettek 12 százaléka volt az önkormányzatnál. Az idősoros táblázat mutatja az elmúlt évek látogatottsági arányait, és az átlagokat.

A hivatali ügyintézés megítélése az idősoros elemzés alapján az eltelt időszakban többnyire javuló tendenciát mutat. Az ügyintézés gyorsaságával 2013-ban voltak a legelégedettebbek a lakosok, az ötös skálán 4,1-es átlagértéket mértünk. A hatékonysággal 2013-ban és idén voltak a leginkább megelégedve, mindkét évben 4,3 lett a válaszok átlaga. Szintén 2013-ban mértük a legnagyobb elégedettséget az ügyfélközpontúsággal kapcsolatban (4,3), idén ez kicsit csökkent, most 4,2 az átlag. Idén lett a legjobb a megítélése a törvények, jogszabályok betartásának, 4,5 a válaszok átlaga. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a hivatali ügyintézés megítélése jó, minden dimenzióban 4-es, vagy afölötti átlageredményeket látunk. A 2003-as állapotokhoz képest nagymértékű pozitív változás észlelhető, amely növekedés 2013-ban tetőzött, és azóta hasonló szinteken mozog. (A könnyebb átláthatóság érdekében a fenti táblázatban aláhúzással jelöltük az adott dimenzió legmagasabb értékeit.)

Kifejezetten elégedettek az ügyfelek a Budakeszi Járási Hivatalhoz tartozó okmányirodával voltak, ezt említette a válaszadók 68 százaléka. A megkérdezettek negyede említette a helyi segélyek és szociális ügyek szolgáltatásait, és mindössze 15 százalék a helyi településképi eljárást.

A válaszadók elsöprő többsége (88%) nem intézett még semmilyen hivatalos ügyet a Budakeszin lévő járási központban, mindössze 6% volt már egyszer, és ugyanennyien voltak többször is már.

A járási központban való ügyintézéssel többnyire inkább elégedettek (27%), vagy nagyon elégedettek (30%) voltak az ügyfelek, de viszonylag magas a semleges véleményűek aránya is (27%). Összességében, a válaszok átlagát nézve az 5-ös skálán 3,67 lett az eredmény, tehát a közepes és a jó között helyezkedik el a megítélés.

A polgármester és a képviselő testület működésének megítélése

Budaörsön a polgármester tevékenységének és személyének megítélése, évekre visszamenően kiemelkedő, és folyamatosan javuló tendenciát mutat. A testület megítélése ezzel szemben konstans viták és összetűzések forrása a városban, így kiemelt figyelmet érdemel jelen kutatás során is. A legutóbbi önkormányzati választásokon a testületben a polgármester által vezetett Budaörs Fejlődéséért Egyesület szerezte meg a többséget, a 15 fős testületből 11 fő a BFE képviselője. Ebben a fejezetben a polgármester és a testület munkáját értékelő kérdéseket sorakoztatjuk fel, hogy megtudjuk, volt-e elmozdulás az elmúlt két évben a lakosok megítélésében.

A 2014. évi önkormányzati választások óta eltelt 1,5 év. Az alábbiakban állításokat fogalmazunk meg a helyi képviselő-testület működésével kapcsolatban, kérem, mondja meg, hogy Ön inkább egyetért, vagy inkább nem ért egyet ezekkel az állításokkal!

A megkérdezettek döntő többsége mindkét megfogalmazott állítással egyet ért, de nagyobb arányban vannak azon válaszadók, akik úgy gondolják, hogy ugyanolyan rendben vannak a dolgok, mint az előző ciklusban. Nagyon fontos leszögezni, hogy a mostani önkormányzati ciklussal való elégedettség tehát szignifikánsan alacsonyabb (de még így is kétharmados arány feletti) mint a „Budaörsön rendben mennek a dolgok” állítással való egyetértési hajlandóság.

A lakosok szerint a város érdekeit legjobban a polgármester képviseli, ő kapta ugyanis a legmagasabb, 4,7-es átlagú értékelést. Őt követi a helyi képviselőtestület (4-es átlag), a Járási Hivatal vezetője (3,6), az országgyűlési képviselő (3,5), és végül, a megkérdezettek szerint legkevésbé a Pest Megyei Kormányhivatal (3,4) képviseli Budaörs érdekeit.

A válaszadók közel háromnegyede (72%) még saját bevallása szerint (tehát konkrét név megnevezésének a kényszere nélkül) sem tudja a helyi képviselője nevét, ami arra enged következtetni, hogy a valós szám ennél jelentősen magasabb. Következő kérdések a képviselő munkájának megítélésére és párt-hovatartozásukra vonatkozik, de azoktól kérdeztük meg, akik saját bevallásuk szerint tudták választott önkormányzati képviselőjük nevét.

Az eloszlás alapján azt mondhatjuk, hogy a válaszadók többnyire elégedettek a képviselőjük munkájával, a válaszok átlaga 3,72. A válaszadóknak 18 százaléka inkább elégedetlen, vagy nagyon elégedetlen a képviselője munkájával, a többiek semlegesek (18%), vagy elégedettek (64%).

A tájékozottságot kívánta mérni a kérdés, hogy tudja-e a megkérdezett személy, hogy melyik párt van többségben a képviselőtestületben. A lakosok kevesebb, mint fele tudta helyesen, 48% felelte, Átlag=3,72 12 hogy a BFE. A válaszadók bő egyharmada (35%) szerint a Fidesz/KDNP, 6% szerint az MSZP, és 1% szerint a Jobbik van többségben. Ezektől eltérő pártot mondott a válaszadók 10 százaléka.

A válaszadók 70 százaléka szerint képviselőjüket a BFE, 23 százalék esetében a Fidesz/KDNP, 6 százalékának az MSZP, és 1 százalékának a Jobbik delegálta a testületbe. Nagyon fontos és külön kiemelendő, hogy a testületben érzékelt többségi relációhoz hasonló nagyságrendű, de összességében is igen jelentős 30%-os populáció komoly tévedésben él a képviselő testület összetételét és ez egyéni képviselőket illetően.

A polgármester tevékenységének megítélése az elmúlt években folyamatosan javul. Az elégedetlenek aránya 2013-hoz képest 1 százalékponttal csökkent, míg az elégedetteké ugyanennyivel nőtt. Az elégedettek csoportján belül az arányokban van elmozdulás: az előző méréshez képest 5 százalékponttal nőtt a nagyon elégedettek aránya, mely statisztikailag is jelentős mértékű.

A fenti diagram szintén a polgármester munkájával való elégedettséget mutatja be, de a négy kategóriát két nagy kategóriába összevonva. Így világosan látható az évről évre mért elégedettségnövekedés.

Szolgáltatások megítélése, a tájékozódás forrásai

A város lakosságszámának növekedésével arányosan, a város szolgáltatásait is fejleszteni, bővítenie kell az önkormányzatnak. Ezen fejlesztések sikerességét és hatékonyságát mérik a következő kérdés egyes dimenziói. A lenti táblázatban megjelenítjük, hogy az egyes szempontok szerint mennyire elégedettek a válaszadók, és mindezt idősorosan jelenítjük meg, 2004-től kezdve. A könnyebb érthetőség érdekében aláhúzással jelöltük meg a dimenziónként mért legmagasabb átlagértékeket.

Első ránézésre is szembetűnő, hogy az idei évben mért elégedettség egy dimenzió kivételével mindegyik esetben a legmagasabb átlagértéket kapta. A szolgáltatások közül ki kell emelnünk az egészségközpont szolgáltatás megítélését, mivel esetében egy szinte folyamatosan romló megítélést figyelhetünk meg a vizsgált időintervallumban. Nem, vagy csak kis mértékben javult az elmúlt időszakban a helyi szórakozási lehetőségekkel való elégedettség, de még így is csak közepes. A felsorolt többi szolgáltatás megítélése igen jó, mindegyik 4-es feletti értéket mutat. Legerősebb növekedést, fejlődést a sportolási és szabadidős lehetőségekkel, az úthálózattal, valamint a közbiztonsággal való elégedettség területei mutatják.

A lakosok körében a fő tájékozódási forrás a Budaörsi Napló, melyet 42% olvas. Ezt követi a Budaörsi Városi TV, 34 százalékos nézettséggel. 27% számára jelent tájékozódási pontot a budaors.hu, 20 százalék számára a Budaörsi Infó. A táblázatban szereplő felsoroláson kívül mást említett a válaszadók 32 százaléka.

A lakosok túlnyomó többsége nem végzett az elmúlt 5 évben semmilyen korszerűsítést, vagy energiahatékonyságot növelő beruházást (63%), és többnyire nem tervezik ezt a közeljövőben sem (71%). Az elmúlt 5 évben a leggyakoribb beruházás-típus a nyílászáró-csere (16%), és a fűtési rendszer korszerűsítése (11%) volt. A közeljövőben tervezett beruházások között viszont a megújuló energiaforrások bevezetése a legnépszerűbb, a válaszadók 8 százaléka számára kitűzött cél ez a beruházás.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment