Szent Márton napi vidámságok Budaörsön (képekkel)

(Budaörs, 2015. november 09. – Budaörsi Infó) Szent Márton ünnepnapjához, november 11-hez számos népszokás, néphit kapcsolódik Magyarországon. Ezek a népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal. Budaörsön vasárnap egész nap különféle programokkal ünnepelték Szent Márton napját.

A hétvégi program a Városi Régészeti Kiállítás udvarán kezdődött, ahol kicsik és nagyok is egyaránt jól érezhették magukat. Volt zsíros kenyér, libacomb és természetesen rengeteg népi játék, és egy igazi liba is.

A délelőtt folyamán felelevenítették a Márton-napi népszokásokat és kézműves foglalkozásokkal tölthették az időt az érdeklődők.

Dr. Mester Edit, a 2015-ben Hauser József Városi Közművelődési Díjas Régiségbúvár Ifjúsági és Kulturális Egyesület vezetője a Budaörsi Infónak elmondta, hogy Márton napja a 40 napos karácsonyi böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani.

dr. Mester Edit

“A lakmározásnak kedvezett az is, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, ugyanis a rigmus szerint: „aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”.

Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés. A Márton-napi lúdvacsora után Márton poharával, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. Úgy tartották, a minél több ivással egyre több erőt és egészséget töltenek magukba.”

A programsorozat keretén belül, délben Márton-napi ételek kerültek az asztalra, majd ezt követően következett az újbor megszentelése Varga János plébános atya közreműködésével.

A sült liba mellcsontjából az időjárásra jósoltak: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: „ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.”

Másik megfogalmazásban: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Sokfelé úgy vélik, hogy az aznapi idő a márciusi időt mutatja. A néphit szerint a Márton-napi eső után rendszerint fagy, majd szárazság következik.

Az őszi időjárás a bor minőségére is hatással van: „a bornak szent Márton a bírája”, amit lehet úgy is érteni, hogy ilyenkor már iható az újbor.

Ezzel egy időben a Közösségi Házban már készültek az esti lámpás felvonulásra a gyerekek.

Töklámpás faragó nagycsoportos szakkör keretén belül mindenki sürgött, forgott, nyüzsgött, hogy fél ötre elkészüljön a lámpásával.

A lámpás felvonulás a Városházától indult, ahol előtte egy kis zenés, táncos mulatsággal hozták hangulatba a gyerekeket. Majd elindultak a Jókai Mór Művelődési Központ felé a felvonulók, ahol már meglepetés előadással várták őket a Ládafia Bábszínház közreműködésével.

Ezután elindult a táncház a Tündik Tamás vezette Szélrózsa Néptáncegyüttes közreműködésével.

Akinek még ez sem lett volna elég, az 2015. november 13-án folytathatja a Márton napi mulatozást, hisz a Kamaraerdei Közösségi Házban Márton Napi Vigasságokat tartanak majd.

(Budaörsi Infó/forrás: korkep.hu)

facebook:

0 Komment