Jogszabálysértő a cégbírósági gyakorlat? – Vitatott helyzet a könyvvizsgálói adatok körül

(Budaörs, 2026. február 16. – Budaörsi Infó) A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) éles kritikát fogalmazott meg a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságával szemben, amiért a cégjegyzékben szereplő könyvvizsgálói megbízások adataival kapcsolatban vitatott gyakorlatot folytat – állítja a szervezet 2026. február 16-án az NKT-n (Nemzeti Közleménytár) megjelent közleményében. A vita lényegében a könyvvizsgálói megbízás lejártának tényével és annak cégjegyzékből való törlésével kapcsolatos eljárási kérdés.

Mi az ügy lényege?

A Cégbíróság több vállalkozással azzal a gyakorlattal közölte: amennyiben egy könyvvizsgáló megbízása lejárt, azt a cégeknek változásbejegyzési kérelemben kell töröltetniük a cégnyilvántartásból, ellenkező esetben törvényességi felügyeleti eljárást indítanak, aminek költsége is van. A hatályos cégjogi szabályozásban azonban nincs ilyen kötelező előírás, és a Cégbíróság által alkalmazott gyakorlat irányadó jogszabályi felhatalmazást nem tartalmaz – állítja az MKOE.

A vita középpontjában az áll, hogy a cégjegyzékben eredetileg rögzített adatok – így a könyvvizsgálói megbízás története – a jogszabály szerint közhitelesen tanúsítják a vállalkozás múltbéli állapotait. Ennek célja, hogy a cég múltját is vissza lehessen követni, hiszen a historikus adatok a jogbiztonság szempontjából fontos információt jelentenek a gazdasági szereplők és partneri érdekek számára.

A panasz kezelése és jogorvoslat

A könyvelői érdekvédelmi szervezet rámutatott arra is, hogy amikor panaszt nyújtanak be a Cégbíróság gyakorlatával kapcsolatban, azt a bíróság „ismételt panasznak” minősíti, ezért annak érdemi vizsgálatát mellőzi. Az MKOE szerint ezzel a gyakorlat teljesen kizárja azt, hogy a cégbíróság saját jogértelmezését panasz útján felül lehessen vizsgálni, és a panasz érdemi elbírálása helyett a vállalkozásoknak marad a költséges peres jogorvoslat.

A szervezet szerint ez nemcsak eljárásjogi szempontból aggályos, hanem jogszabályi felhatalmazás nélküli gyakorlathoz vezet, ami sértheti a vállalkozások jogbiztonságát. Ráadásul – állítják – a bíróság honlapján nem mindig találhatók meg a panasz benyújtásához szükséges közérdekű kapcsolattartási adatok (például a vezetők elérhetősége), holott az Információs törvény (Info tv.) alapján ezen adatok közzététele kötelező lenne.

Miért fontos ez a cégvilág szempontjából?

A cégnyilvántartás közhitelessége a magyar vállalkozási környezet egyik alappillére. A 2006. évi V. törvény értelmében a cégbíróság feladata a cégjegyzékbe vett tények, adatok és jogok pontos, hiteles nyilvántartása, továbbá ezek módosítása vagy törlése csak a törvényben meghatározott feltételek szerint történhet.

A jelenlegi vita aktuális kérdése, hogy vajon a Cégbíróság gyakorlatában miként kezelhetők a historikus adatok, és azok hogyan szolgálják a cégjegyzék közhitelességét. A panaszok szerint a hatósági gyakorlatnak arányban kellene állnia a cégbíróság általi jogalkalmazással és a vállalkozások adminisztratív terheivel.

Következmények és szakmai álláspontok

Az MKOE – jogászokkal egyeztetve – úgy látja, hogy a Cégbíróság jelenlegi gyakorlata jogbizonytalanságot okozhat, továbbá aránytalan terhet ró a cégtulajdonosokra. A történet túlmutat egyedi eseteken: a cégnyilvántartás közhitelességének értelmezése, a historikus adatok kezelése és a törvényességi felügyelet gyakorlata rendszerszintű jogértelmezési kérdéssé vált, amelynek tisztázása a jogbiztonság alapfeltétele.

Jelenleg még nem érkezett hivatalos reagálás a Cégbíróság részéről az MKOE kritikájára. Amennyiben a jogalkalmazó hatóság vagy más szakmai szervezetek állásfoglalást tesznek közzé az ügyben, azokról frissítést készítünk.

(Budaörsi Infó / Forrás: NKT / A kép illusztráció.)

facebook:

0 Komment